A ​láthatatlan ember 886 csillagozás

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila – akit halálakor önként követ a sírba.

Eredeti megjelenés éve: 1902

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Életreszóló olvasmányok, Klasszikusok fiataloknak, Osiris Diákkönyvtár, Talentum diákkönyvtár

>!
Hermész Média, Budapest, 2015
370 oldal · ISBN: 9786155549823
>!
Titis, 2014
ISBN: 9786155157202 · Felolvasta: Fekete Ernő
>!
Kossuth, Budapest, 2014
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630980500

40 további kiadás


Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Zéta


Kedvencelte 196

Most olvassa 32

Várólistára tette 206

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Gárdonyitól „A láthatatlan ember”-t olvastam a Balatonon fű- és sövény-nyírás, napozás, úszás, s a menydörgéstől való riadozás, valamint az olimpia híreinek nézése közben. Zéta történetének újra való felidézése varázsos régi világba vitt, kicsit a rómaiak, majd a hunok közé, kik akkor az V. században a diadalmas Attila nyomában Európa leghatalmasabb népe voltak. Zéta szomorú, kezdetben nyomorúságos sorsa időközben felfényesedik Priszkosz rhétor mellett, felvértezi magát a tudományokkal, majd a hunok közt a természet-közeli és harcászati ismeretekkel gazdagodik, s a szerelem sem kerüli, bár beteljesületlen és vigasztalan. Végigharcoljuk vele a nagy részletességgel ábrázolt katalauni csatát, melyet – a történetírás szerint – sem a hunok, sem a rómaiak nem nyertek meg, Zéta sebesülését, betegségét, gyógyulását és hazakeveredését végül Attila és Ildikó esküvőjét és a fejedelem temetését, s Zéta szerencsés megmenekülését követően tán rátalál a – meg nem írt -boldogságra is. Újra nagyon tetszett nekem ez a Gárdonyi mű is.
Zéta története a XXI. században sem vesztett semmit eredetiségéből, frissességéből, ízes, élvezetes nyelvezetéből. Az olvasó maradéktalanul élvezheti a történeti hűséggel pontosan kidolgozott részleteket, felismerheti mai életünkben is a hun-magyar örökség egyes elemeit. Valahogy ütősebbnek tűnik, mint a hasonló tárgyú Montcassen mű…Fiatalnak, idősebbnek egyaránt AJÁNLOM!

>!
Sippancs P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Ahhh… hát hogy tudtam én eddig élni Gárdonyi Géza nélkül?!

8 hozzászólás
>!
gabiica P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Nagy lelkesedéssel indultam neki az olvasásának, hiszen eddig alapvetően pozitív élményeim voltak Gárdonyi Gézával, bár az igaz, hogy nem sok.
Az elején tényleg nagyon jónak éreztem, magával ragadott a történet, az egész elbeszélés, a hangulat, számomra igazán kalandosnak hatott. Aztán jött egy pont, amikor azt éreztem, hogy meguntam és vontatottnak kezdtem érezni. Igazából azt hiszem, hogy velem van a baj. Mostanában az az érzésem, hogy kicsit talán szüneteltetni kellene a klasszikus vonalat, nem tudom annyira élvezni, mint korábban.

Alapvetően nagyon szépen és érdekesen megírt könyv. Kimondottan élvezhető volt az olvasása, minden szálnak tökéletesen kialakított szerepe volt. Szerettem Zétát és a gondolatait, sok mindenre felhívja a figyelmet, engem is többször elgondolkodtatott.

Sajnálom, hogy nem sikerült maradéktalanul megszeretnem, lehet, hogy rosszkor voltam rossz helyen, de ez most így sikerült.

>!
Tóth_Orsolya_3 P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

„…az ember csak a szívével érdemelheti meg az ember nevet.”

Igazi történelmi regény. Gárdonyi oly módon képes írni, hogy az ember szinte ott érzi magát a hunok és Attila korában, miközben csodaszép, lélekemelő gondolatokkal simogatja az ember szívét.

>!
sztinus P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

5 ezer csillag. Ennyire értèkelem. Egy hihetetlen könyv, amibe én 9 évesen beleszerettem, és havonta olvastam el. Beleégett örökre a hármas koporsó a szívembe, lelkembe pedig a nyitómondatok. “Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Làthatatlan. “
Azt gondoltam butaság és időpocsékolás újraolvasni valamit évekkel később. Pedig a bölcs angyal nagymamám is tette ezt sokszor. Azt mondta, mindig mást olvas ki belőle.
Eddig 3 könyvet olvastam el régi kedvencek közül. Mind nagy èlmèny volt ismét.
Ez a könyv pedig óriási hatással volt most rám. Teljesen új dolgokat fedeztem fel benne. Csodálatos törtènet.
Annyira gyönyörű az egész, èn teljesen azt hiszem a mai napig, hogy Zèta ül velem szemben és mesèl.
Aki így ír, az ÍróIsten.

>!
Annamarie P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Semmi újat nem tudok hozzátenni a korábban értékeltek véleményéhez.
Egyszerűen varázslatos, kerek történelmi regény, amely képes visszaidézni Attila korát, amikor mindenki a hunoktól rettegett. Egy trák származású, görög rabszolgafiú, Zéta sorsán keresztül megelevenedik az ötödik század két virágzó nagy birodalma a Hun és a Keletrómai Birodalom. Érdekes a történelmi háttér is, de leginkább a képvilága tetszett. Gárdonyi annyira életszerűen ír, olyan tökéletesek a leírásai, hogy minden a szemünk előtt van. Zéta szenvedései, reményei, szerelme, de a hunok pompája, Attila alakja, és az emberek szívében örökké ott bujkáló hitványság is.
Az jutott erről a könyvről eszembe, hogy olyan, mint „Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át”, amit Selma Lagerlöf a gyerekeknek Svédország földrajzának elsajátítása okán írt. Gárdonyi itt leginkább történelmi segédanyagot alkotott, de felnőttek számára is élvezhető formában.

>!
brigi11 P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Továbbra sem értem, hogy miért kellett engem az Egri csillagokkal kínozni anno. Éppen ezért nem olvastam sokáig Gárdonyit. Ez a könyv annyira szépen van megírva még akkor is, ha a csata jelenetek nekem a végén már túl hosszúra nyúltak és a szerelmi szál sem hozta azt, amit az Ida regénye, de ez a regény tele van szebbnél szebb és őszinte gondolatokkal. Olyan mondatokkal, amik ma talán nagyobb erővel bírnak, mint abban az időben.

>!
Lipe P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Elhatároztam, hogy a januárt az újraolvasások jegyébe töltöm. Régi kedvenceimet veszem elő.
A láthatalan ember most sem okozott csalódást. Most is imádtam ugyanúgy, mint régen. Olvasmányos és letehetetlen.

>!
dwistvan P
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

A történelmi regények közül is érdekes korból olvashattam egy izgalmas regényt. Oly korban éltem én, amikor Atilla népéről nem sok szó esett. Nem csak az első évezred derekának népeit, életüket, szokásaikat, vallásukat sikerült közelebbről megismerni, hanem izgalmas lelki folyamatokat is, több síkon zajló szerelmeket. Sőt az ezek által ösztönzött tetteket is.
A csaták öldöklése mellet a gondolatokban, párbeszédekben sokszor megjelenik a tisztesség üzenete is. Biztos vagyok benne, hogy közel ötven éve már találkoztam a könyvvel. Most egész másként olvastam, Új élményt adott. A mostani fiataloknak sem szabad kihagynia ezt a könyvet. Értéket kapnak tőle.

>!
Piintyő
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Eredetileg nem is akartam írni, mert már annyian értékelték előttem, sok újat nemigen lehet már mondani, de mégis az az egy „A” betű hiánya késztet néhány mondat elmondására.

Hogy eredetileg hogy volt a címe, nem tudom, de nekem jobban tetszik „A” nélkül. Ezzel a határozott névelővel úgy tűnik, mintha konkrétan egy bizonyos emberre vonatkozna a láthatatlanság, holottt szerintem Gárdonyi általában az emberre érti ezt, nemcsak egyre. Már az első oldalon beszél erről: Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.
Láthatatlan ebben a regényben nemcsak Zéta, hanem többek között Emőke is, Attila is. Emiatt az egy betű miatt is, no meg azért, hogy a másik láthatatlan embert olvastam, teljesen másra számítottam, de kellemes meglepetés ért.

Gárdonyi amúgy is most, molyos létem alatt felfedezés nekem – kicsit mérges is voltam, hogy az általános iskolából, ó, de régen volt!, mint egri remete maradt meg az emlékezetemben, köszönhetően magyartanárnőimnek, s ezzel, meg az Egri csillagokkal mintegy le volt tudva Gárdonyi. Pedig milyen sokszínű! Az a Ki-ki a párjával nagy kedvencem… De visszatérve láthatatlan emberünkre: A könyv végén lévő életrajzi jegyzetekből megtudhatjuk, hogy néhány vonatkozásban személyes élmény szolgált alapul – nevezetesen a reménytelen szerelem. Lehet akkor ez a mondat, szintén az első oldalon: Hát én volnék ez a Zéta saját magára vonatkozott.

Még annyit megemlítenék, hogy nagyon tetszettek a csatajelenetek leírásai. Nagyon képszerűek, mozgalmasak voltak szinte filmszerüen látni lehetett őket.

A vége azért kicsit sietősen lett lezárva, de ezért nem vonok le csillagot.


Népszerű idézetek

>!
Alcyone

Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.

>!
Brigi007

– Zéta, mi szomorúbb a halálnál?
Csak bámultam. Mit is szólhassak az ilyen kérdésre? Ő maga felelt. A fejét ingatva bámult maga elé:
– Az élet.

250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zéta
4 hozzászólás
>!
Izolda +SP

Szereti az fű az csillagot, de a csillag messze fenn ragyog. Jaj, a csillagos ég de magos! Szegény fődi fűszál harmatos.

19. oldal

>!
Aravis

A félénk ember, édes barátom, kígyónak nézi a mákos rétest is.

158. oldal (Szépirodalmi, 1980)

>!
amadeus100

A műveletlen emberek olyanok, mint az ebek: nem tűrik az idegent, amíg meg nem szokják.

>!
Leoni I

Nem tudom, vizsgálják-e valamikor a tudósok az emberi szemnek a mélységeit. Mi van azokban a mélységekben, hogy láthatatlan sugarak szállnak belőle elő? És miért más minden sugár? Miért hideg ebben a percben? Miért meleg a másik percben? Jégnek a sugara és tűznek a sugara. Néha simít, mint a bársony, néha szúr, mint a tövis, néha üt, mint a mennykő.

30. oldal, 2. fejezet

>!
Leoni I

Az árnyékod is inkább elhagyhat, hogysem én elhagynálak!

21. oldal, 1. fejezet

>!
Bogas P

– A mi vallásunk csupán egy jóslatot ismer.
– Mondd.
– Ahogyan Isten akarja.

XLVI

>!
Leoni I

Mi a rossz? A jónak az anyja. Minden, ami jó a világon, valami rosszból születik.

33. fejezet, 135. oldal

>!
Boczee

Némelyik ember öltözik bársonyba, selyembe, s rangja, méltósága minden más fölött hordozza, s mégis, mikor vele beszélünk, mindjárt érezzük, hogy őkegyelme csak emberi testben élő állat. Más ember meg öltözik kopott plundrába, jár feslett köntösben és felretaposott saruban, de ha megszólal, mindjárt érezzük, hogy állati testben élő angyal.
Némelyik ember akárhány iskolát jár is, akárhány könyvet olvas is, az értelme homályos. Tud szavakat, könyvcímeket, dátumokat, de ha a véleményét kérdezzük, elámulunk az ostobaságán. Másik ember, ha analfabéta is, világos értelmű, jó érzésű. Áldás azoknak, akik vele, mellette élnek.

53. fejezet

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Lengyel Balázs: A szebeni fiúk
Benedek Elek: Toldi Miklós
Kiss Attila: Altináj
Németh Imre: Zsarnokok futára
Igor Newerly: Visszanyert emberek szigete
Uri Orlev: Sziget a romok között
Renée Holler: Nyomozás a Nílus partján
Majtényi Zoltán: A furfangos Thyl
Václav Cibula: Roland lovag utolsó csatája
Gaby Schuster: A császár menyasszonya