A ​láthatatlan ember 1007 csillagozás

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket – kesereg. „Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

Eredeti megjelenés éve: 1902

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Életreszóló olvasmányok, Klasszikusok fiataloknak, Osiris Diákkönyvtár, Talentum diákkönyvtár, Gárdonyi Géza válogatott művei, Millenniumi Könyvtár, A magyar próza klasszikusai, Az én könyvtáram, A magyar próza klasszikusai, Tanulók könyvtára, Diákkönyvek, Móra Klassz

>!
Osiris, Budapest, 2020
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632764108
>!
Móra, Budapest, 2019
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634860532
>!
Adamo Books, Budapest, 2018
ISBN: 9789634532965

51 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Zéta · Attila hun király

Helyszínek népszerűség szerint

Tisza


Kedvencelte 220

Most olvassa 36

Várólistára tette 246

Kívánságlistára tette 59


Kiemelt értékelések

Bla I>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Gárdonyitól „A láthatatlan ember”-t olvastam a Balatonon fű- és sövény-nyírás, napozás, úszás, s a menydörgéstől való riadozás, valamint az olimpia híreinek nézése közben. Zéta történetének újra való felidézése varázsos régi világba vitt, kicsit a rómaiak, majd a hunok közé, kik akkor az V. században a diadalmas Attila nyomában Európa leghatalmasabb népe voltak. Zéta szomorú, kezdetben nyomorúságos sorsa időközben felfényesedik Priszkosz rhétor mellett, felvértezi magát a tudományokkal, majd a hunok közt a természet-közeli és harcászati ismeretekkel gazdagodik, s a szerelem sem kerüli, bár beteljesületlen és vigasztalan. Végigharcoljuk vele a nagy részletességgel ábrázolt katalauni csatát, melyet – a történetírás szerint – sem a hunok, sem a rómaiak nem nyertek meg, Zéta sebesülését, betegségét, gyógyulását és hazakeveredését végül Attila és Ildikó esküvőjét és a fejedelem temetését, s Zéta szerencsés megmenekülését követően tán rátalál a – meg nem írt -boldogságra is. Újra nagyon tetszett nekem ez a Gárdonyi mű is.
Zéta története a XXI. században sem vesztett semmit eredetiségéből, frissességéből, ízes, élvezetes nyelvezetéből. Az olvasó maradéktalanul élvezheti a történeti hűséggel pontosan kidolgozott részleteket, felismerheti mai életünkben is a hun-magyar örökség egyes elemeit. Valahogy ütősebbnek tűnik, mint a hasonló tárgyú Montcassen mű…Fiatalnak, idősebbnek egyaránt AJÁNLOM!

Sippancs P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Ahhh… hát hogy tudtam én eddig élni Gárdonyi Géza nélkül?!

8 hozzászólás
pannik P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Megszerettem olvasás közben, nagyon.
Eleinte nehézkesnek találtam, száraz, tényszerű leírásokat láttam sorakozni, nehezen bontakozó történettel. Bár a főhős már kezdettől szimpatikus de valahogy mégsem érint meg annyira a nehéz sorsa.

De aztán mikor Zéta már Attila és a hunok között van, onnantól valahogy magával ragadott a történet. Nem is annyira a szerelemi szál, megmondom őszintén az nem nagyon kötött le, túl rózsaszín, túl ragacsos, hanem minden más ami Attiláról és a népéről, népünkről szólt. Nagyon büszke voltam olvasás közben, a könyv annyira érzékletesen mutatja micsoda fényességes nemzet voltunk mi hajdanán, micsoda büszkeség és becsületesség áradt Attila népéből. Nagyon jó volt ezekről olvasni.
A tetteik, az élet körülményeik, a harcokra való felkészülés, a nők mindennapjai, a sámánok szertartásai mind-mind nagyon érdekeltek, új dolgokat tudtam meg a hunok korabeli szokásairól, amik ha igazak ha nem nagyon érdekesen és hihetően vannak elénk tárva a könyvben.
A végén pedig erősen megrendültem, a hideg borzongatott a temetési ceremónia olvasása közben.
Szóval összességében tetszett Gárdonyinak ez a könyve is.

sztinus P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

5 ezer csillag. Ennyire értèkelem. Egy hihetetlen könyv, amibe én 9 évesen beleszerettem, és havonta olvastam el. Beleégett örökre a hármas koporsó a szívembe, lelkembe pedig a nyitómondatok. “Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Làthatatlan. “
Azt gondoltam butaság és időpocsékolás újraolvasni valamit évekkel később. Pedig a bölcs angyal nagymamám is tette ezt sokszor. Azt mondta, mindig mást olvas ki belőle.
Eddig 3 könyvet olvastam el régi kedvencek közül. Mind nagy èlmèny volt ismét.
Ez a könyv pedig óriási hatással volt most rám. Teljesen új dolgokat fedeztem fel benne. Csodálatos törtènet.
Annyira gyönyörű az egész, èn teljesen azt hiszem a mai napig, hogy Zèta ül velem szemben és mesèl.
Aki így ír, az ÍróIsten.

3 hozzászólás
gabiica P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Nagy lelkesedéssel indultam neki az olvasásának, hiszen eddig alapvetően pozitív élményeim voltak Gárdonyi Gézával, bár az igaz, hogy nem sok.
Az elején tényleg nagyon jónak éreztem, magával ragadott a történet, az egész elbeszélés, a hangulat, számomra igazán kalandosnak hatott. Aztán jött egy pont, amikor azt éreztem, hogy meguntam és vontatottnak kezdtem érezni. Igazából azt hiszem, hogy velem van a baj. Mostanában az az érzésem, hogy kicsit talán szüneteltetni kellene a klasszikus vonalat, nem tudom annyira élvezni, mint korábban.

Alapvetően nagyon szépen és érdekesen megírt könyv. Kimondottan élvezhető volt az olvasása, minden szálnak tökéletesen kialakított szerepe volt. Szerettem Zétát és a gondolatait, sok mindenre felhívja a figyelmet, engem is többször elgondolkodtatott.

Sajnálom, hogy nem sikerült maradéktalanul megszeretnem, lehet, hogy rosszkor voltam rossz helyen, de ez most így sikerült.

Chivas>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Kedvenc. :) Gárdonyi most nagyon meglepett. Csodálatos regényt írt, örülök hogy elolvastam. :)

Annamarie P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Semmi újat nem tudok hozzátenni a korábban értékeltek véleményéhez.
Egyszerűen varázslatos, kerek történelmi regény, amely képes visszaidézni Attila korát, amikor mindenki a hunoktól rettegett. Egy trák származású, görög rabszolgafiú, Zéta sorsán keresztül megelevenedik az ötödik század két virágzó nagy birodalma a Hun és a Keletrómai Birodalom. Érdekes a történelmi háttér is, de leginkább a képvilága tetszett. Gárdonyi annyira életszerűen ír, olyan tökéletesek a leírásai, hogy minden a szemünk előtt van. Zéta szenvedései, reményei, szerelme, de a hunok pompája, Attila alakja, és az emberek szívében örökké ott bujkáló hitványság is.
Az jutott erről a könyvről eszembe, hogy olyan, mint „Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át”, amit Selma Lagerlöf a gyerekeknek Svédország földrajzának elsajátítása okán írt. Gárdonyi itt leginkább történelmi segédanyagot alkotott, de felnőttek számára is élvezhető formában.

Tóth_Orsolya_3 P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

„…az ember csak a szívével érdemelheti meg az ember nevet.”

Igazi történelmi regény. Gárdonyi oly módon képes írni, hogy az ember szinte ott érzi magát a hunok és Attila korában, miközben csodaszép, lélekemelő gondolatokkal simogatja az ember szívét.

Roszka>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Valamikor nagyon régen olvastam ezt a könyvet. Most nagyon meglepett, bizony már el is feledtem , milyen jó is volt!
Attiláról szól és a hunokról. Vagyis inkább egy görög fiú mesél róluk, aki önként lett szolga a hunok között, mert küldöttségben beleszeret egy hun lányba, Enikőbe. Érdekes egy idegen szemén keresztül látni Attilát és udvarát, valamint harcaikat. Remek történet. Szeretem Gárdonyit!

brigi11 P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Továbbra sem értem, hogy miért kellett engem az Egri csillagokkal kínozni anno. Éppen ezért nem olvastam sokáig Gárdonyit. Ez a könyv annyira szépen van megírva még akkor is, ha a csata jelenetek nekem a végén már túl hosszúra nyúltak és a szerelmi szál sem hozta azt, amit az Ida regénye, de ez a regény tele van szebbnél szebb és őszinte gondolatokkal. Olyan mondatokkal, amik ma talán nagyobb erővel bírnak, mint abban az időben.


Népszerű idézetek

Alcyone P>!

Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.

Brigi007>!

– Zéta, mi szomorúbb a halálnál?
Csak bámultam. Mit is szólhassak az ilyen kérdésre? Ő maga felelt. A fejét ingatva bámult maga elé:
– Az élet.

250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zéta
4 hozzászólás
Izolda P>!

Szereti az fű az csillagot, de a csillag messze fenn ragyog. Jaj, a csillagos ég de magos! Szegény fődi fűszál harmatos.

19. oldal

Aravis>!

A félénk ember, édes barátom, kígyónak nézi a mákos rétest is.

158. oldal (Szépirodalmi, 1980)

Leoni I>!

Nem tudom, vizsgálják-e valamikor a tudósok az emberi szemnek a mélységeit. Mi van azokban a mélységekben, hogy láthatatlan sugarak szállnak belőle elő? És miért más minden sugár? Miért hideg ebben a percben? Miért meleg a másik percben? Jégnek a sugara és tűznek a sugara. Néha simít, mint a bársony, néha szúr, mint a tövis, néha üt, mint a mennykő.

30. oldal, 2. fejezet

amadeus100>!

A műveletlen emberek olyanok, mint az ebek: nem tűrik az idegent, amíg meg nem szokják.

Bogas P>!

– A mi vallásunk csupán egy jóslatot ismer.
– Mondd.
– Ahogyan Isten akarja.

XLVI

Boczee>!

Némelyik ember öltözik bársonyba, selyembe, s rangja, méltósága minden más fölött hordozza, s mégis, mikor vele beszélünk, mindjárt érezzük, hogy őkegyelme csak emberi testben élő állat. Más ember meg öltözik kopott plundrába, jár feslett köntösben és felretaposott saruban, de ha megszólal, mindjárt érezzük, hogy állati testben élő angyal.
Némelyik ember akárhány iskolát jár is, akárhány könyvet olvas is, az értelme homályos. Tud szavakat, könyvcímeket, dátumokat, de ha a véleményét kérdezzük, elámulunk az ostobaságán. Másik ember, ha analfabéta is, világos értelmű, jó érzésű. Áldás azoknak, akik vele, mellette élnek.

53. fejezet

1 hozzászólás
Leoni I>!

Az árnyékod is inkább elhagyhat, hogysem én elhagynálak!

21. oldal, 1. fejezet

Leoni I>!

Mi a rossz? A jónak az anyja. Minden, ami jó a világon, valami rosszból születik.

33. fejezet, 135. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Gerhart Ellert: Atilla
William Napier: Attila – A farkaskölyök
Orosz T. Csaba: Hun
Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Kertész Imre: Sorstalanság
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Tyll J. Pollman: Farkasok születése
Kosztolányi Dezső: A véres költő
Spiró György: Fogság
Tatay Sándor: Kinizsi Pál