A ​láthatatlan ember 1327 csillagozás

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mikor Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket – kesereg. „Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

Eredeti megjelenés éve: 1902

Kiadói ajánlás: 12 éves kortól · Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Klasszikusok fiataloknak Ciceró · Osiris Diákkönyvtár Osiris · Talentum diákkönyvtár Akkord · Gárdonyi Géza válogatott művei Kossuth · Millenniumi Könyvtár Osiris · A magyar próza klasszikusai Kossuth · Az én könyvtáram Móra · A magyar próza klasszikusai Unikornis · Tanulók könyvtára Dacia · Diákkönyvek Kreatív · Móra Klassz Móra · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Életreszóló regények Kossuth · Az Előre Kiskönyvtára Előre · Klasszikus kaland könyvek Intermix, Patent

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2023
330 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636120955 · Illusztrálta: Mülbech Károly
>!
Akkord, 2021
286 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632521671
>!
Osiris, Budapest, 2020
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632764108

59 további kiadás


Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Zéta · Attila hun király · Priszkosz · Ardarik

Helyszínek népszerűség szerint

Tisza


Kedvencelte 257

Most olvassa 48

Várólistára tette 309

Kívánságlistára tette 94

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Rituga P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Nagyon régen olvastam már Gárdonyit. És igazán jó érzés volt. Egyre gyakrabban érzem, hogy időnként vissza kell térnem a szépirodalomhoz. Ha nem másért, hát feltöltődni. Simogatta lelkemet ez a gyönyörű nyelvezet, az írásmód. Ez egy szép történettel körítve, igazán pazar. Kár lett volna kihagyni.

7 hozzászólás
Sippancs P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Ahhh… hát hogy tudtam én eddig élni Gárdonyi Géza nélkül?!

8 hozzászólás
Bla IP>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Gárdonyitól „A láthatatlan ember”-t olvastam a Balatonon fű- és sövény-nyírás, napozás, úszás, s a menydörgéstől való riadozás, valamint az olimpia híreinek nézése közben. Zéta történetének újra való felidézése varázsos régi világba vitt, kicsit a rómaiak, majd a hunok közé, kik akkor az V. században a diadalmas Attila nyomában Európa leghatalmasabb népe voltak. Zéta szomorú, kezdetben nyomorúságos sorsa időközben felfényesedik Priszkosz rhétor mellett, felvértezi magát a tudományokkal, majd a hunok közt a természet-közeli és harcászati ismeretekkel gazdagodik, s a szerelem sem kerüli, bár beteljesületlen és vigasztalan. Végigharcoljuk vele a nagy részletességgel ábrázolt katalauni csatát, melyet – a történetírás szerint – sem a hunok, sem a rómaiak nem nyertek meg, Zéta sebesülését, betegségét, gyógyulását és hazakeveredését végül Attila és Ildikó esküvőjét és a fejedelem temetését, s Zéta szerencsés megmenekülését követően tán rátalál a – meg nem írt -boldogságra is. Újra nagyon tetszett nekem ez a Gárdonyi mű is.
Zéta története a XXI. században sem vesztett semmit eredetiségéből, frissességéből, ízes, élvezetes nyelvezetéből. Az olvasó maradéktalanul élvezheti a történeti hűséggel pontosan kidolgozott részleteket, felismerheti mai életünkben is a hun-magyar örökség egyes elemeit. Valahogy ütősebbnek tűnik, mint a hasonló tárgyú Montcassen mű…Fiatalnak, idősebbnek egyaránt AJÁNLOM!

pannik >!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Megszerettem olvasás közben, nagyon.
Eleinte nehézkesnek találtam, száraz, tényszerű leírásokat láttam sorakozni, nehezen bontakozó történettel. Bár a főhős már kezdettől szimpatikus de valahogy mégsem érint meg annyira a nehéz sorsa.

De aztán mikor Zéta már Attila és a hunok között van, onnantól valahogy magával ragadott a történet. Nem is annyira a szerelemi szál, megmondom őszintén az nem nagyon kötött le, túl rózsaszín, túl ragacsos, hanem minden más ami Attiláról és a népéről, népünkről szólt. Nagyon büszke voltam olvasás közben, a könyv annyira érzékletesen mutatja micsoda fényességes nemzet voltunk mi hajdanán, micsoda büszkeség és becsületesség áradt Attila népéből. Nagyon jó volt ezekről olvasni.
A tetteik, az élet körülményeik, a harcokra való felkészülés, a nők mindennapjai, a sámánok szertartásai mind-mind nagyon érdekeltek, új dolgokat tudtam meg a hunok korabeli szokásairól, amik ha igazak ha nem nagyon érdekesen és hihetően vannak elénk tárva a könyvben.
A végén pedig erősen megrendültem, a hideg borzongatott a temetési ceremónia olvasása közben.
Szóval összességében tetszett Gárdonyinak ez a könyve is.

sztinus>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

5 ezer csillag. Ennyire értèkelem. Egy hihetetlen könyv, amibe én 9 évesen beleszerettem, és havonta olvastam el. Beleégett örökre a hármas koporsó a szívembe, lelkembe pedig a nyitómondatok. “Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Làthatatlan. “
Azt gondoltam butaság és időpocsékolás újraolvasni valamit évekkel később. Pedig a bölcs angyal nagymamám is tette ezt sokszor. Azt mondta, mindig mást olvas ki belőle.
Eddig 3 könyvet olvastam el régi kedvencek közül. Mind nagy èlmèny volt ismét.
Ez a könyv pedig óriási hatással volt most rám. Teljesen új dolgokat fedeztem fel benne. Csodálatos törtènet.
Annyira gyönyörű az egész, èn teljesen azt hiszem a mai napig, hogy Zèta ül velem szemben és mesèl.
Aki így ír, az ÍróIsten.

3 hozzászólás
Cukormalac P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Megmondom őszintén, az iskolai történelemórák alkalmával éveken keresztül képes voltam végtelenített, nyitott szemmel való alvás bemutatására és csupán a huszadik századi részek – főként a Harmadik Birodalom és a második világháború – idején próbáltam némi érdeklődést színlelni, a történelmi regényeket viszont mindig is szerettem. Annak idején kötelező jellegénél fogva bizonyos szinten fújtam az Egri csillagokra, ez tény, de A láthatatlan embert már olvastam egyszer hét évvel ezelőtt, sajnos azonban csak nyomokban maradt meg belőle valami – főleg az elejéről és a végéről –, így nemsokára huszonkét éves fejjel is óriási élmény és homályos emlékeimnél fogva helyenként kellemes meglepetés is volt.

Gárdonyi nagyszerűsége számomra az egyszerűségben rejlik. Százhúsz éves idén ez a regény, engem pedig elkápráztat, ahogy rövid és feszes mondataival érzékletes képeket fest, jellemrajzokat alkot, a szereplők pedig hús-vér, igazán élő és lélegző emberekké válnak tolla alatt. Főszereplője egy végtelenül szerethető, életének ismeretében akár a szerzővel is rokonítható karakter, akinek személyes sorsát egy kicsit mindannyian átérezhetjük, miközben majdhogynem mellé szegődve szemléljük jellemének és életének alakulását. Szépen, lassan és óvatosan csordogál a szöveg és a történet, a csatajelenet pedig – hasonlóan a kanonizált magnum opushoz – nagyívű, epikus, az elhintett történelmi adalékok óriási háttértudásról és forrásanyag-elemzésről, kutatásról tanúskodnak.

Biztos vagyok benne, hogy a tizenkét éven felüli korosztály érdeklődői hozzám hasonló lelkesedéssel olvasnák ezt a mai napig sem kopó, még mindig frissnek ható művet, ami minden oldalával rögtön a múltba ránt és nehezen ereszt el, a jövőben többszöri újraolvasásra biztatva. Finom nyelvezetű, csipetnyi spoiler szerelemmel meghintett, mese és valóság határán magabiztosan egyensúlyozó történet ez, gyermek és felnőtt számára egyaránt élvezhető alkotás. Egyre kevesebb klasszikus magyar szépirodalmat olvasok, de ilyenkor ébredek rá, hogy időnként nem ártana többet… Ezen könyv hatására a későbbiekben szeretném Gárdonyi világát jobban is felfedezni.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1973
332 oldal · keménytáblás
gabiica P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Nagy lelkesedéssel indultam neki az olvasásának, hiszen eddig alapvetően pozitív élményeim voltak Gárdonyi Gézával, bár az igaz, hogy nem sok.
Az elején tényleg nagyon jónak éreztem, magával ragadott a történet, az egész elbeszélés, a hangulat, számomra igazán kalandosnak hatott. Aztán jött egy pont, amikor azt éreztem, hogy meguntam és vontatottnak kezdtem érezni. Igazából azt hiszem, hogy velem van a baj. Mostanában az az érzésem, hogy kicsit talán szüneteltetni kellene a klasszikus vonalat, nem tudom annyira élvezni, mint korábban.

Alapvetően nagyon szépen és érdekesen megírt könyv. Kimondottan élvezhető volt az olvasása, minden szálnak tökéletesen kialakított szerepe volt. Szerettem Zétát és a gondolatait, sok mindenre felhívja a figyelmet, engem is többször elgondolkodtatott.

Sajnálom, hogy nem sikerült maradéktalanul megszeretnem, lehet, hogy rosszkor voltam rossz helyen, de ez most így sikerült.

Chivas>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Kedvenc. :) Gárdonyi most nagyon meglepett. Csodálatos regényt írt, örülök hogy elolvastam. :)

Annamarie P>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Semmi újat nem tudok hozzátenni a korábban értékeltek véleményéhez.
Egyszerűen varázslatos, kerek történelmi regény, amely képes visszaidézni Attila korát, amikor mindenki a hunoktól rettegett. Egy trák származású, görög rabszolgafiú, Zéta sorsán keresztül megelevenedik az ötödik század két virágzó nagy birodalma a Hun és a Keletrómai Birodalom. Érdekes a történelmi háttér is, de leginkább a képvilága tetszett. Gárdonyi annyira életszerűen ír, olyan tökéletesek a leírásai, hogy minden a szemünk előtt van. Zéta szenvedései, reményei, szerelme, de a hunok pompája, Attila alakja, és az emberek szívében örökké ott bujkáló hitványság is.
Az jutott erről a könyvről eszembe, hogy olyan, mint „Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át”, amit Selma Lagerlöf a gyerekeknek Svédország földrajzának elsajátítása okán írt. Gárdonyi itt leginkább történelmi segédanyagot alkotott, de felnőttek számára is élvezhető formában.

Zsuzsanna_Makai>!
Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

„Mi hozott engem ide?
Szenvedni nagy célokért, vallásért, emberi nemzetért, tudományért – valami. De szenvedni egy macskáért, egy nőnemű hun gyermekért, aki oly műveletlen, hogy az ábécét sem ismeri…”

Többször fordult a véleményem a regény során, először pl, amikor Zéta odadobta magát. Addig utáltam az egész könyvet, úgy ahogy van, akkor pedig, oké, lássuk, ebből mi lesz. Aztán persze a másik végletbe is átestem, imádtam!
Leginkább az a rész fogott meg, amikor otthagyták a vízparton, ő pedig elgondolkodott… sokkal jobban odafigyeltem onnantól minden megnyilvánulására, de olyan emberi volt, h teljesen bele tudtam magam érezni a helyzetébe. Megértette, h nem érte meg a lyány, mégse tudta nem szeretni.


Népszerű idézetek

Alcyone>!

Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.

Kapcsolódó szócikkek: arc · láthatatlanság
Brigi007>!

– Zéta, mi szomorúbb a halálnál?
Csak bámultam. Mit is szólhassak az ilyen kérdésre? Ő maga felelt. A fejét ingatva bámult maga elé:
– Az élet.

250. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zéta
4 hozzászólás
Izolda P>!

Szereti az fű az csillagot, de a csillag messze fenn ragyog. Jaj, a csillagos ég de magos! Szegény fődi fűszál harmatos.

19. oldal

Aravis>!

A félénk ember, édes barátom, kígyónak nézi a mákos rétest is.

158. oldal (Szépirodalmi, 1980)

Leoni I>!

Nem tudom, vizsgálják-e valamikor a tudósok az emberi szemnek a mélységeit. Mi van azokban a mélységekben, hogy láthatatlan sugarak szállnak belőle elő? És miért más minden sugár? Miért hideg ebben a percben? Miért meleg a másik percben? Jégnek a sugara és tűznek a sugara. Néha simít, mint a bársony, néha szúr, mint a tövis, néha üt, mint a mennykő.

30. oldal, 2. fejezet

boczan_zsofi>!

Némelyik ember öltözik bársonyba, selyembe, s rangja, méltósága minden más fölött hordozza, s mégis, mikor vele beszélünk, mindjárt érezzük, hogy őkegyelme csak emberi testben élő állat. Más ember meg öltözik kopott plundrába, jár feslett köntösben és felretaposott saruban, de ha megszólal, mindjárt érezzük, hogy állati testben élő angyal.
Némelyik ember akárhány iskolát jár is, akárhány könyvet olvas is, az értelme homályos. Tud szavakat, könyvcímeket, dátumokat, de ha a véleményét kérdezzük, elámulunk az ostobaságán. Másik ember, ha analfabéta is, világos értelmű, jó érzésű. Áldás azoknak, akik vele, mellette élnek.

53. fejezet

1 hozzászólás
amadeus100>!

A műveletlen emberek olyanok, mint az ebek: nem tűrik az idegent, amíg meg nem szokják.

Bogas >!

– A mi vallásunk csupán egy jóslatot ismer.
– Mondd.
– Ahogyan Isten akarja.

XLVI

Leoni I>!

Az árnyékod is inkább elhagyhat, hogysem én elhagynálak!

21. oldal, 1. fejezet

Leoni I>!

Mi a rossz? A jónak az anyja. Minden, ami jó a világon, valami rosszból születik.

33. fejezet, 135. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Révay József: A költő és a császár
Lynne Reid Banks: Aurelia
Rosemary Sutcliff: Az ezüstág
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Alexandre Dumas: Gróf Monte Cristo
Krúdy Gyula: Rózsa Sándor
Fekete István: Zsellérek
Hegedüs Géza: Az írnok és a fáraó
Alexandre Dumas: Gróf Monte Krisztó I-IV.
Jókai Mór: Bárou-l dă cîgán / A cigánybáró