Garai Gábor Kossuth-díjas, József Attila-dijas költő, 1929-ben született. Értelmiségi szülők gyermeke. Iskoláit a fővárosban végezte. Az érettségi után előbb a Közgazdaságtudományi Egyetemre iratkozott átiratkozván a bölcsészetre, majd 1960-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett. 1950-tol 1958-ig a MÁV-nál volt pénzügyi előadó, 1958-tól az Európa Könyvkiadó angol-német nyelvű szerkesztője, majd az Élet és Irodalom című hetilap szerkesztője. Jelenleg az Irószövetség külügyi titkára.
Első versei lapokban, folyóiratokban 1948-ban láttak napvilágot. Pár éves hallgatás után 1954 ben kezdi újra publikálni műveit. Közben novellapályázaton díjat nyer. Első verseskötete, a Zsúfoft napok 1956-ban jelenik meg. A Kedd a hetedik verseskönyve, 1965-ben adták ki tanulmányainak válogatását, Eszköz és eszmélet címen. Müfordítói munkássága is jelentős. Garai Gábor annak a fiatal költőnemzedéknek egyik legtehetségesebb képviselője, amely az 1956 os ellenforradalom után jelentkezett, s a… (tovább)
Kedd 4 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1966
Várólistára tette 1
Kiemelt értékelések
Népszerű idézetek
Bizalom
S ha százszor is becsapnak és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
s ha tulajdon fiam
tagad meg,
s ha nem harminc ezüstért,
de egy rongy garasért adnak el engem
barátaim,
s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hízlalja a hála
híveimben,
s ha rágalom kerít be,-
akkor se mondom,hogy nem érdemes!
Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen
magányban, mert irgalmatlan az élet. –
De csöndes szóval eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárt kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;
ki-bejár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!
Kit tegnap itt gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva ma betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!
Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
nem tudok
mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.
De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mammut és az ősgyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl,
csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül;
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.
5. oldal
Mire megszüljük egymásnak magunkat,
kihordunk annyi kínt, kívül-belül,
hogy elszakadni egyikünk se tudhat
többé a másiktól:
feltétlenül
valljuk egymást, mint gyermekét az anyja. –
A akkor ha majd fájdalmak súlya nyom,
fele bánatodat én veszem magamra,
és bűneid felét is vállalom.
17-18. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Radnóti Miklós: Bori notesz 98% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai 97% ·
Összehasonlítás - Pilinszky János: Pilinszky János összes versei 97% ·
Összehasonlítás - Romhányi József: Nagy szamárfül 96% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Addig is 96% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós válogatott versei 97% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Buddha Weimarban 97% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Eclogák 97% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Erőltetett menet 96% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Válogatott versek / Ikrek hava 97% ·
Összehasonlítás