Lehet, egy kicsit szokatlan, hogy éppen ezen a helyen igyekszem választ adni egy húsz évvel ezelőtt hozzám intézett kérdésre. Mentségemre legfőképpen az szolgáljon, hogy a válasszal kiadóm felkérésének is – tudniillik, hogy írjak valamit magamról, persze, tömjénfüst nélkül – eleget tehetek.
„Mondd csak, Gallov – érdeklődött kollégám szokásosan csípős modorában –, hány lovat akarsz még lovagolni azzal a keszeg fenekeddel?” Kérdése, beláthattam, indokolt volt. Még vízilabdáztam ugyanis, de már a Népsport szerkesztőségében dolgoztam. Mellette riporterkedtem a tévében, próbálkoztam a rádiózással, kisfilmeket csináltam, edzőként serénykedtem a Központi Sportiskolában, bíráskodtam tanultam a Testnevelési Főiskolán, sporttárgyú cikkeimet, írásaimat széles körű „maszekolás” keretében terjesztettem.
Akkor nem jutottam el a válaszig…
Előtte és azóta is változatlan szenvedéllyel igyekszem minden „lovat” meglovagolni. Elvállaltam ideiglenesen még a Magyar Úszó Szövetség… (tovább)
Amerikai arénák 5 csillagozás
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Az első hazai könyv, ami a major sport ligákrol íródott,amikor meg hazánk a keleti blokk tagja volt. Kétségtelenül érdekes szempont,a kommunista Magyarországról belecsoppenni az NFL, az NHL és az NBA világába. Szoba kerülnek a társadalmi vetuletek, mint például az indián kissebbsegi politika versus profi sport,erről eddig nem nagyon olvastam sehol,pedig nagyon érdekes. Összességében egy hiánypótló sportörtèneti mű,bár a szerző itt ott feleslegesen kalandozik el egyes dolgokban.
A könyv elején volt pár véresebb sztori, amik miatt simán rá lehetne tenni a borítóra egy 16 -os karikát. Egyébként tényleg olvasmányos sportkönyv, csak a könyvből sugárzó „USA ellenesség” zavart néha, például az 1980-as (moszkvai) olimpia amerikai bojkottja miatt, ami szerinte az olimpiai szellemiséget sérti. Kíváncsi lettem volna arra, hogy fogalmaz a szerző erről egy évvel később, miután a keleti tömb nagy része válaszul nem vett részt a következő, 1984-es Los Angeles-i olimpián…
Népszerű idézetek
– Fáradt vagy? – kérdezte Halpern.
– Egy kicsit – vigasztalta Tobolka. – De nem az a baj…
– Hát, akkor, mi a bajod?
– Az első menetben kellett volna valamit csinálni, kiütni, amíg egyedül volt – magyarázta levegő után kapkodva, kissé szédülve Steve.
– Miről beszélsz?…Hogyhogy egyedül?
– Most egyszerre négy dagadt meszticet látok – tette hozzá Tobolka remegő hangon. – És egyszer sem találom el az igazit…
199 - 200.oldal, 9. fejezet - Öklök, fogak, szorítók (Sport, 1983)
Egyebek között képes beszámoló készült egy rendhagyó távú „maratoni” versenyről. A táv mintegy húsz kilométer lehetett csupán, s részt vett rajta Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke is. Ott loholtak mellette vörösödő fejjel, lógó nyelvvel a biztonsági szolgálat emberei is – a kötelesség olykor, lám, milyen különleges feladatok elé állíthatja az embert!
271. oldal, 12. fejezet - Los Angeles - '84 (Sport, 1983)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Scott Jurek – Steve Friedman: Futni, enni, élni 92% ·
Összehasonlítás - Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel 94% ·
Összehasonlítás - Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem 93% ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: A Vadnyugat 93% ·
Összehasonlítás - David Grann: Megfojtott virágok 89% ·
Összehasonlítás - Miloslav Stingl: Az indián futó ·
Összehasonlítás - Keszthelyi Tibor: Indiánok Arizonában ·
Összehasonlítás - Warwick M. Bray – Earl H. Swanson – Ian S. Farrington: Az Újvilág ·
Összehasonlítás - Artur Heye: Három világrész csavargója ·
Összehasonlítás - Ed Wright: Eltűnt felfedezők legendás útjai ·
Összehasonlítás