(mit keresek én itt, aki a gimnáziumot kilenc iskolában se tudtam befejezni, mert folyton lógtam, és itt is röhögtem már az első esti parancskihirdetéskor azon, hogy aki közülünk hátársértést követ el, hadbíróság elé kerül, és a családját internálják, mert ugyanazon parancsban olvasták fel, hogy ezután a tiszthelyettesek nem mondhatják az újoncoknak, lejáratva a szovjet indulót, hogy „úgy seggbe rúgom, hogy zúgva száll, mint a győzelmi zászló” – - mit keresek én itt, miért bömbölöm apáink nótáját, hogy Zőőőd-akukorica, Katyi, nékemelkellmenni – Katyi, seeej – háromévrebekell-rukk-kónikatyi – - mit keresek én itt, aki iskolaidőben a bányatelepen csavarogtam, regényeket faltam, és az írkába kapart novellákkal készültem meghódítani a világot, vagyis sehol sem találtam a helyemet, és ugyanakkor mindegy volt, hol vagyok, csak azt nem szerettem, ha körülöttem nem történt semmi--)
12-13. oldal