A ​püspök madarai 1 csillagozás

Gáli József: A püspök madarai

Egy ​könyv, amely egyszerre állít emléket a szovjetek által meggyilkolt Apor Vilmos püspöknek és az 1956 után kivégzett Angyal Istvánnak, az embermentő katolikusnak és a magyar szabadságért életét áldozó kommunistának? Egy könyv, amelyben ott az 1956-os forradalmat kirobbantó színdarab, a Szabadsághegy? Egy könyv, amelyben egyszerre idéződik föl egy egész család auschwitzi meggyilkolása és elevenednek meg a család átlagos, feszültségtől és torzulástól sem mentes hétköznapjai, mindez a kedélyes korszakokat jellemző gyerekkorok jelképei, az állatok tükrében. Föltűnik a vésztői köztársaság, egy nagyon erős dráma az apa haláláért állt bosszúról, a politikai elégtételről és a történelmi kudarcról. Meg Rómeó és Júlia is, akik föltámadva, a huszadik században végül mégis inkább a válás mellett döntenek… A kedélyes gyerekkorból pedig kiemelkedik Szücs Imre, a szegény zsidó családból származó tehetséges fiú, aki túléli a háborút, de végül mozgássérültként megnyomorodva, mégis az… (tovább)

>!
Kalligram, Pozsony, 2017
396 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634680161

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Gáli József: A püspök madarai

Kis kölyök koromban, a hatvanas évek közepén kaptam egy antológiát, Csillagszóró volt a címe*. És benne – sok egyéb között – egy Gáli József nevű írótól két mese: A hét bölcső fája, meg A hajós meséje. Ez utóbbi mélyen bevésődött az emlékezetembe, mint nagyon kegyetlen történet…

Az írót hosszú évtizedekre elfelejtettem, de amikor véletlenül rábukkantam erre a könyvre, és elolvastam a fülszöveget, beugrott a gyerekkori élmény.

Mert Gyulának nem csupán a joggal híres Krasznahorkai László az író-szülötte, hanem – a zsidó származása miatt már gyermekkorában üldözött, majd az ötvenes években polgári származása miatt osztályidegen, végül 56 után halálraítélt, s később szinte minden publikációs lehetőségtől megfosztott – Gáli József is.

Így életműve alig terjed túl e könyv tartalmán (talán meséi, s egy-két publicisztikája maradhatott ki?), s amit látunk, az egyszerre ígéretes és elszomorító.

A kötet mintegy negyedét kitevő novellacikus (Elmondom az életedet állatokban) kiváló. Ez a mozaikszerű, minimalista stílus – különösen ötven-hatvan évvel ezelőtt – teljesen új hang az akkori magyar irodalomban; a szerző lehetett volna a magyar Raymond Carver (ráadásul úgy, hogy közben nem issza magát hülyére…).

A három dráma – a terjedelem többsége – nem volt számomra meggyőző. Az utószóban Márton László kiemeli a Szabadsághegy értékeit (ez az egyetlen darab, ami valóban színpadra – s később az író miatta börtönbe – került), de engem Bertolt Brecht tandrámáira emlékeztet, csak ellenkező előjelű mondanivalóval. A Daliás idők furcsa, eleven írás, nyüzsgése Dobozi A tizedes meg a többiekjét idézi fel, viszont a cselekménye meglehetősen széteső. A Válás Veronában pedig úgy kopott el, hogy sohase volt módja újnak lenni – ma már csupán egy kétes egzisztencialista próbálkozás.

Gáli József munkássága így torzó, de nem torz. S bár színpadi munkái szerintem nem újraéleszthetők, ám novellaciklusa megérdemelné a közfigyelmet, s most, amikor – végre – ismét örvendetesen szaporodnak a zsebkönyvek, egy karcsú kis kötetetben talán több olvasóhoz jutnának el, mint ez az egyébként tiszteletreméltó összkiadás.

A kötet összpontszáma sajnos elfedi a belső aránytalanságokat: a novellák öt (sőt ha lenne, tán még több) csillagát, és a drámák csekély pontjait. Ha kezetekbe kerül ez a könyv, a novellákat ne hagyjátok ki!

* igen, ez az : T. Aszódi Éva (szerk.): Csillagszóró

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Marilyn Miller: A rabság gyönyöre
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Anne L. Green: Heather vonzásában
Szaszkó Gabriella: Vigyázz rám
R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
R. Kelényi Angelika: A lánynevelde 1.
Marilyn Miller: A vezér
Marilyn Miller: Keserűen édes
Sienna Cole: Elmejáték