Törvényen ​kívül és belül 56 csillagozás

Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1959 – A magyar-jugoszláv határon lelőnek a sorkatonák egy határsértőt: Szalánczky Éva újságírót. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták. Erdős főszerkesztő, aki megjárta Rákosi börtönét, 1959-ben vette maga mellé az Igazság című laphoz. Éva a lapnál újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárása, hanem a másság jogáért is. A téesz-szervezésekről írott cikke, és kolléganője, Lívia iránti szerelme olyan konfliktusok sorát indítja el, amely tragédiákba torkollik, és amelyből nincs más kiút, mint a vak menekülés a halálba.
Galgóczi Erzsébet háromszor kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth díjjal tüntették ki. A Törvényen belül című regényéből pedig film is készült Makk Károly rendezésében, Egymásra nézve címmel, amely 1982-ben a cannes-i fesztiválon elnyerte a filmkritikusok különdíját.

Eredeti megjelenés éve: 1980

Tartalomjegyzék

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1983
244 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631523942
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1980
278 oldal · keménytáblás · ISBN: 963151711X

Enciklopédia 3


Kedvencelte 12

Most olvassa 2

Várólistára tette 66

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Csabi P>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Vajon hány megsárgult papírú, megtört gerincű remekmű suvad meg még mindig az antikváriumok ritkán bolygatott polcain, miközben kiadóink elvárnák tőlünk, elszánt olvasóiktól, háromezer-ötszáz pénzeket adjunk ki jó esetben is csak összegányoltnak nevezhető regényeikért? A kérdés költői. Válasz mégis van: sok. Igaz, a borítók már csúnyácskák.
Itt van példának Galgóczi vékony kötete a ’70-es évek végéről, két kisregénnyel. Olvasva a maiakat meg a „régieket” feltűnő, hogy mennyit változik az elbeszélésmód, a szöveg. Nem lehet összetéveszteni, pedig nehezen tudnék konkrétumokat felhozni (arra ott vannak a bölcsészek, ezért fizetik őket), a kor ivódik bele ezekbe a szövegekbe, persze annál, aki jó író.

SZENT KRISTÓF KÁPOLNÁJA. Ez a kisregény a „jelenben” játszódik. Zsófia restaurátor, Pestről, egy áldatlan kapcsolatból menekül a Győr közeli faluba, hogy felújítsa egy jelentéktelen kis kápolna oltárképét. Megismerkedik az esperessel, és beköltözik egy idős házaspárhoz, ahol a férfi már csak egy vegetáló „inaszakadt”. Hamar kiderül, hogy a kápolna körül van valami rejtély, amit az esperes takargat, de ezzel nem foglalkoznék, a végére kiderül minden, mintha csak egy krimiben lennénk. Talán pont az akkor hazahozott korona ihlette meg az írónőt. Azt azért nem mondom, hogy Kondor Vilmosi babérokra tört volna a regénnyel.
Zsófia, a csinos nő körül felbolydul a falu, de ő nem akar oda tartozni, csak ideiglenes menedék ez neki a férfi elől, aki nem lehet az övé. Hát nem egy Meseautó sztori, az biztos. A szövegben érződik, hogy ez már nem az ’50-es, ’60-as évek fojtogató légköre, még arról is lehet beszélgetni, hogy a felszabadulás tulajdonképpen megszállás volt (és ez meg is jelent nyomtatásban, 1980-ban…). Jól megírt, gördülékeny történet, amibe az esperes és Zsófia beszélgetései csempészik be az aktuálpolitikai és történelmi mondanivalót.

TÖRVÉNYEN BELÜL. Ezt a történetet sokan ismerik, hiszen Makk Károly ebből forgatta hírhedt filmjét, az Egymásra nézvé-t. 1959-ben járunk, már az év is elárulja, hogy ez egy sokkal súlyosabb történet lesz. Egy fiatal nőt lőnek le a határőrök Mohácsnál. Kiderül róla, hogy a parancsnok régi ismerőse volt. Marosi főhadnagy a nő zsebében talált notesz segítségével megpróbálja kideríteni, hogy mi juttatta ide Évát, ezért Pestre utazik és kérdezősködni kezd. Az ismerősökkel folytatott beszélgetésekből kibontakozik a kor képe. Közel van még ’56, a következmények súlyosan hatnak azokra, akikre csak az érintettség árnyéka is vetül. Hiába az új kormány, az új párt, a lényeg maradt, mert az emberek is maradtak. Túl sok alkohol fogy, mindenki italba fojtja a fojtani valóját, a besúgó, a rendőr, a rendszer áldozata, de az italgyárak valahogy minden rendszerben győzik kapacitással. A másik fő szál Éva homoszexualitása, ami akkor, ha büntetendő nem is volt, de társadalmilag egyáltalán nem volt elfogadott. Marosi a regény végén úgy utazik haza, hogy még nyomozna tovább, hogy megfejtse a titkot, pedig nincs már itt mit nyomozni, a kép összeállt, egy ember, aki sem szakmailag, sem a magánéletben nem tehette azt, amit tehetsége, jelleme diktált volna, kénytelen volt kilépni a rendszerből. A részletek nem érdekesek. Az összkép az érdekes, amit Galgóczi tökéletesen fest meg a korról.
Amit azért hiányoltam, hogy Marosi egyáltalán nem reflektál erre a számára meglepő tényre. Talán Galgóczi nem akart reflektálni, talán úgy érezte, hogy nem jött el az idő, hogy nyílt vitát folytasson erről. Mert habár felvállalta leszbikusságát, de reklámozni azért nem engedték. Hogyisne, a szocializmusban nincs homoszexualitás, meg munkanélküliség sem. Meg semmi sem. Ja, pancsolt konyak az mindig van.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1983
244 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631523942
5 hozzászólás
csillagka P>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Elmerültem és élvezem. Ez az ami már nagyon hiányzott, egy okos női írás, amely még a mai viszonyok között is kiemelkedően őszinte, provokatív, valóságos és tabu döntögető. Galgóczi nem először vezet csapdába, a „Vidravasnál” is éreztem az a pezsgés, ami itt teljesedett ki, valami olyat tud amit kevesen, őszintén mesélni, mindenféle álszentség, hátsó szándék nélkül, egyszerűen ahogyan érzi (nagyon mélyen érzi) nem ahogyan mondani kellene. Fogalmam sincs miképpen csúsztak át a mondatai a cenzúrán, de szerencsére sikerült. Két kisregényt tartalmaz a könyv, mégis benne van az egész átkos múltunk, minden kínnal, keservvel és kétkedéssel együtt.
Első: egy vidéki plébános és egy pogány (söröcskét a szenteltvíztartóban hűtő) restaurátor találkozása a 70-es évek végén. A Szentkorona visszatérését ünneplő írás, a magyar hagyományokról, a kicsinyességről a múlt és jövő pusztításáról, bármelyik szava sajnos ma is valós, ebben nem sokat változtunk, nem tudjuk értékelni a történelmünket, az értékeinket.
Csillagos hatos, mindenkinek kötelező írás, ha a másikat nem is, ezt mindenképpen kézbe kell venni.
Második: kicsit lelkibb valóság a 56-os forradalom utáni megtorlásról, a félelemről és kilátástalanság, érzését alkoholba fojtó értelmiségről. A leszbikus vonal kimondottan újszerű, és valós mivel Erzsébet Gobbi Hilda párja volt.
Kaptam ismét két igazgyöngyöt amit felfűzhetek a meglévő mellé, ékszer lehetne belőle, amit büszkén mutogatnék, vagy zászlóra hímezném őket, bátran vonulnék alatta a tudatlanság és szellemi elnyomatás ellen, ami sajnos kor és rendszer független, de vannak apostolok akik segítenek átvészelni a butaság évtizedeit.

Emmi_Lotta I>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Mindannyian rejtegetünk valami titkot, ami sorsfordító események vagy különleges találkozások hatására mégis kikívánkozik belőlünk. A kötet első kisregényében („Szent Kristóf kápolnája”) gyón a fájdalmas szerelme miatt falura menekülő restaurátor, Zsófia a helybeli plébánosnak, megvallja titkát a beteg férjét ápoló, idős asszony, a hazalátogató volt földesúr, de még maga a plébános is. Egyszerű emberek, különböző és mégis egymásba fonódó sorsok, szeretet, elfogadás, aggodalom. Mindez érdekesen, összefogottan, nem patetikus hangvétellel megírva.
A másik kisregény, a „Törvényen belül” ugyancsak egy titkot tár fel, egy tehetséges, fiatal, zárkózott újságírónő tragédiába torkolló vonzalmát és ennek történetét az 50-es évek végének magyar politikai valóságába és küzdelmeibe ágyazva.
Galgóczi Erzsébet érzékeny jellemábrázolása, mesterkéletlen történetszövése maradandóvá avatja ezeket az 1980-ban megjelent műveket.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1980
278 oldal · keménytáblás · ISBN: 963151711X
ervinke73>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Az idei év egyik irodalmi felfedezése számomra Galgóczi Erzsébet.Hihetetlenül tud jellemet rajzolni, történetet vezetni, érzékeny, de nem tolakodó, külsőségektől mentesen képes megdöbbenteni, tartja a tükröt, de nem ítélkezik. Ő is jól példázza, a történelem hétköznapokból áll. Nagyon érti a lélek apró mozzanatait. Jósolni, gondolom, nem állt szándékában, arról nem tehet, hogy napjaink kanálisa ugyanonnan meríti a fekáliát.

1 hozzászólás
Jégvirág75 P>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Galgóczi Erzsébet két kisregénye visszarepít minket az 50-es és 70-es évekbe. Női író, női szemmel, női sorsokról mesél nekünk. De nem csak magával ragadó sodró lendületű olvasmány, hanem igazi korrajz. Ez volt az első olvasmányom az írónőtől, de biztos nem az utolsó. Felejthetetlen és kedvenc lett.

Dana>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Kiss Noémi azt írja, Galgóczi Erzsébet kapcsán, hogy nőírónak lenni szopás Magyarországon – a szónak abban az értelmében, hogy kell keresni egy anyamellet (a női hagyomány megalapozóját, egy ősanyát), melyre rácsimpaszkodhat a kortárs nőíró. És ez akár Galgóczi Erzsébet is lehetne.

Bevallom a fősulin kötelező Vidravas még akkor sem nyerte meg a tetszésemet, ha ebből írtam aztán a szemináriumi dogámat, alapos, pontos regény volt, szimpatikus főhősnő, de mégis – kicsit magas volt a szárazanyagtartalma. Ehhez képest a Törvényen belül c. kisregénye maga a csoda: pazar stílus, modern szerkesztés és nem utolsó sorban valami emésztő, szédítő tartalom.

A történet 1959-ben játszódik, a mohácsi körzetben agyonlőnek egy illegális határátlépőt (figyelem! szimbolikus aktus!), Szalánczky Évát. A körzet vezetője, Éva korábbi udvarlója, Marosi kezd nyomozásba, mi motiválhatta Évát, ezt az emlékeiben kiegyensúlyozott, határozott, éles eszű, ugyanakkor titokzatos és elutasító nőt erre az egyértelműen öngyilkos-aktusra, a disszidálás eme őrült módjára. A kisregény így visszaemlékezésekből, telefonbeszélgetésekből, kiskocsmás diskurzusokból áll – ebből kerekedik ki egy diverz, mégis vonzó kép Éváról, erről a paraszti származású, végsőkig küzdeni tudó, igazságért harcba vonuló, leszbikus értelmiségi nőről.

Mondanom se kell, Éva hihetetlenül vonzó karakter, nemcsak altruizmusa, megalkuvásra képtelensége miatt, de azon természetesség miatt is, amivel önnön homoszexualitásához viszonyul egy olyan korban, amikor akár az utcáról is becipelhetik, ha egy nővel csókolózik az éjszaka leple alatt. Ahogy az sem meglepetés, hogy egy ilyen nőt megviselnek az ’56-os események, barátait felakasztják, börtönbe hurcolják vagy disszidálnak. Újra kell kezdenie mindent egy hazug rendszerben, bekáderezve, munka után kuncsorogva – többnyire sok pálinkával és Munkás cigivel. A végső motívum azonban egészen más, nem politikai, nem etikai, hanem teljességgel érzelmi jellegű.

Meglepetés volt nekem ez a kisregény, szívdobogva és sokszor könnyes szemmel olvastam végig: alapmű, amely őszintén, olykor kíméletlenül beszél a női identitásról, a határátlépések és törvényszegések kötelező voltáról.

Flóri>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Nagy felfedezés nekem most Galgóczi Erzsébet. Ebben a kötetben két olyan kisregény kapott helyett, ami kimagaslik a kor magyar prózájából. A Törvényen belül – akkoriban bevett – oknyomozó szöveg. A nyomozás eredményeként feltárulnak a Kádár-rendszer ellentmondásai és egy leszbikus kapcsolat lélektana. Utóbbi ma már liberális sablon lenne, akkoriban viszont szokatlan és bátor témaválasztás volt. A Szent Kristóf kápolnája is végig fenn tudja tartani a figyelmet. Tökéletes korrajz, remek jellemábrázolással.

Aquarius>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Két kisregényt tartalmaz a könyv, és mindkettő tetszett. Galgóczi Erzsébet stílusa elvarázsolt. Szent Kristóf kápolnája életet ment, persze csak közvetve. Zsófia restaurátor, szándékosan menekül Pestről, a meg nem élt élet, és egy szerelmi kapcsolatban betöltött megalázó szerepe miatti elkeseredésében. Lebilincselő a vidéki emberek nyitottsága, őszintesége, közlési vágya, ami némi megnyugvást hoz a hétköznapokban. Érdekesek a regény mellékszálai, a szereplők, s ezek találkozásából felszínre kerülő titkok, utazás a múltba, és a kérdés: vajon a freskón kívül, valami mást is rejt Szent Kristóf kápolnája?
A „Törvényen belül” Szalánczky Éva újságíró drámája. Kiderül a műből, hogy az átvett sztálini ideológia, milyen hatással van az egyénre és pályájára, főleg abban az esetben, amikor az ember a legkisebb kompromisszumra sem képes, ráadásul másságával is meg kell birkóznia. A leszbikus nő lába alól, fokozatosan tűnik el a talaj. Folyamatos harcban áll az élettel, környezetével és önmagával. A történet időrendileg visszafelé halad, fokozatosan ismerjük meg Éva életét és okokat, melyek a végkifejlethez vezetnek. Számomra maradtak nyitott kérdések, ezzel együtt mindkét kisregény olvasmányosnak, és szerethetőnek bizonyult.

robinson P>!
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül

Valamikor régen már olvastam.Most is magával ragad a történet,olvasmányos,érdekes.Nem értem miért van így elfelejtve,alsó polcra téve az írónő…Remek meglátásai,korrajza kítűnő.És van humora is..nekem olyan Szabó Magda kategória.


Népszerű idézetek

csillagka P>!

„Nem születtem győztesnek. Nem születtem vesztesnek sem. Áldozatnak születtem.
Áldozatnak születtem, vézna, vérszegény , két kiló hetven dekás csecsemő formájában, olyan életképtelennek, hogy néhány napos koromban egyszer csak elhagyott a színem, görcsök rángattak, s minden jel arra vallott, hogy »meg akarok « halni. A családom – túltengő realitással megáldott parasztcsalád -éppen vasárnapi ebédhez készülődött, tisztára kimosdva, könnyű nyári ünneplőben, a terítetlen, de fényesre sikált diófa asztalon már párolgott a borszínű húsleves, és tessék elképzelni, én haldokolni kezdek abban a nagy kerekű, szögletes vesszőkosárban, ami örökölt fekvőhelyen volt.- haldokolni önzőn és neveletlenül. A családomnak nagyon nem tetszett a dolog, s engem kitoltak az udvar végébe, a kocsiszínbe, gondolván, sőt meg is állapodván, ha mindenáron» meg akar« halni, hát haljon meg, de ne vegye el az étvágyukat, hisz vasárnapi ebéd egy héten csak egyszer van. És kitoltak a kocsiszínbe.
Ezek után elment a kedvem, az egész meghalástól, s amikor ebéd végeztével kinézett hozzám az anyám, már visszanyertem természetes színemet, s méltatlankodó bőgéssel követeltem a magam ebédjét.
És azóta is sokszor»meg akartam« halni, és olyankor engem mindig kitoltak a kocsiszínbe, nehogy elvegyem az étvágyukat.
De az ebéd végeztével most már nem néz ki hozzám senki.”

144. oldal(Törvényen belül)

3 hozzászólás
sztimi53>!

S a szeme! Homályos, mintha eltörtek volna benne egy pálinkásüveget.

18. oldal (Szent Kristóf kápolnája)

csillagka P>!

Zsófia sörrel kínálta őket, amiket a szenteltvíztaró sós vizében tartott hidegen.

25. oldal(Szent Kristóf kápolnája)

1 hozzászólás
sztimi53>!

Amikor megkaptam a színjeles diplomámat, hazamentem, és azt mondtam magamnak: Most pedig elkezdek tanulni!

226. oldal

8 hozzászólás
csillagka P>!

…pirossal aláhúzva az egyetlen párbeszéd:
„Zarathusztra tíz évig böjtölt, Aztán lejött a hegyről. Az erdőben találkozott a százesztendős bölccsel.
– hová mész? – kérdezte tőle a bölcs.
– Ajándékot viszek az embereknek.
– Ne vígy te az embereknek semmit, fiam – mondá a bölcs. – inkább végy el tőlük valamit, és segíts nekik hordani.”

226. oldal

Lara P>!

Minél ócskább valaki, annál megalázóbb, hogy visszautasít.

148. oldal

sztimi53>!

Megnézte magát a tükörben: ősz, kócos haj, csiricsáré pongyola, krokodilbőr cipő, viszeres láb, arany karperec. Elégedett volt a látvánnyal.

54. oldal(Szent Kristóf kápolnája)

6 hozzászólás
Csabi P>!

– Megszólalt! – motyogta az asszony, és a kút mellé érve, leroskadt a vályú szélére. – Megszólalt! Megszólalt!
– Ki szólalt meg?
– Az uram!… Öt éve nem beszél… és most megszólalt… Azt mondta: Eredj ki!… Merthogy gyónni akart… – Ágnes néni keresztet vetett. – Üdvözlégy, Mária, malaszttal teljes…

86. oldal

1 hozzászólás
Aquarius>!

Az életben nincs igazi kárpótlás. (…) Ha neked egyvalaki kell, száz másikat megkaphatsz, a száz se teszi ki azt az egyet.

259. oldal, Törvényen belül

1 hozzászólás
Dana>!

Az emberek nem az ágyban követik el a bűnöket, hanem felöltözve.

266. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Patricia Highsmith: Carol
Horváth László Imre: A Kicsi embere
Bertha Bulcsu: A bajnok élete
Isabel Allende: Kísértetház
Szabó Magda: Az ajtó
Németh László: Iszony
Závada Pál: Jadviga párnája
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Karinthy Ferenc: Budapesti ősz
Böszörményi Gyula: Szer'usz világ