Mátyás ​királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv 10 csillagozás

Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv

Galeotto Marzio olasz humanista, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársa, legjobb barátja.
1460-ban látogatott először Magyarországra szerencsét próbálni, s mivel számításaiban nem csalódott, több alkalommal is visszatért. 1461 márciusában családjával Magyarországon, Janus Pannonius oldalán találjuk, valószínűleg Budán. 1461 és 1486 közt gyakran tartózkodott Mátyás király udvarában.
Magyarországon szerzett élményeit, valamint Mátyás király jeles mondásait De egregie, sapienter et iocose dictis ac factis Mathiae regis (Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről, 1484 – 1487) című művében írta meg. Itáliában írta le élményeit 1485-ben, s ajánlását Corvin Jánosnak címezte. Komoly része volt a Mátyás körüli legenda kialakulásában. …"csekély terjedelmű, de nagyon is szavahihető műve" anekdoták sorából áll, s Mátyás nagyszerűségét, erényeit részletezi és dicséri.

Róla szól: I. Mátyás

>!
Magyar Helikon, Budapest, 1979
138 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632070380 · Fordította: Kardos Tibor
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1977
138 oldal · ISBN: 9632070364 · Fordította: Kardos Tibor

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Mátyás király · Galeotto Marzio


Kedvencelte 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Horváth_Evelyn>!
Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv

Szuper könyv. Tele „bölcs tettekkel”. Ez irónia akart lenni. Hatalmas, én tényleg tudtam rajta nevetni. Ez a Galeotto igazi talpnyaló volt, le a kalappal előtte. Magas szinten űzte ezt a mesterséget. Tiszta szívből, a legkomolyabban tudom ajánlani. Rövid is, humoros is, könnyed is.

lakatoszoltan>!
Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv

Szórakoztató kis könyv. Az látszik, hogy komoly hízelgéssel kellett eléri az udvarokban a lehetőséget, és azért van pár rész, ami hantának inkább betudható, mint valóságnak. De a bugyuta történetek mögött sok társadalmi és szociális ismeretanyag van, ami kifejezetten érdekessé tette a bölcseleteket.

A Buda=Buddha gondolat meglepett… örülök, hogy van pár szövegmagyarázat a műhöz. Azt viszont sajnálom, hogy a szerző többi kötetét senki nem fordította és modernizálta még ezidáig (legalábbis molyon nem találtam).

Katherine_Grey>!
Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv

Megunhatatlan, bájos, humoros vagy bölcs történetek, ékes magyar nyelvre fordítva, csodaszép kiadásban, gyönyörű kódexképekkel, miniatúrákkal és iniciálékkal díszítve.


Népszerű idézetek

Szelén>!

Buda hegyen épült város, mellette folyik el a Duna. Nem tudják biztosan, honnan kapta a nevét, vagy az ókori Budaliától, vagy attól a szent férfiútól, akit Buddhának neveztek, nem mintha ő lett volna az alapítója, hanem mert olyan kiváló volt, hogy az ő nevét adták neki.

31. Bölcs mondás

csgabi P>!

Sokan nevettek, hogy ez a kiváló ifjú könyvet olvas, szokatlan és új dolog ugyanis a magyaroknál, ahol a fecsegés meg a pletykázás járja, hogy a püspökök könyvet olvasgassanak.

31. Bölcs mondás

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság · olvasás
Szelén>!

Gyakran mondogatta Mátyás király, hogy – többek között – három olyan dolog van, ami nem kívánatos: a fölmelegített mártás, a kiengesztelődött barát és a szakállas feleség. A fölmelegített mártásban mindig van valami ízetlen, a kibékült barátban mindig marad valami a régi ellenséges indulatból, a szakállas asszonyban meg ki nem hiszi, hogy nincs valami férfias? Márpedig ellenkezik a természettel, ha valaki ilyen ármányosan kelti a vakmerő férfi látszatát.

16. Bölcs mondás

Kapcsolódó szócikkek: Mátyás király
Szelén>!

A németek, csehek, lengyelek, néha hazai nyelvükön, többnyire azonban latinul írnak levelet. A keresztény országok közül egyedül Magyarország ír csupán latinul. A magyarok nyelvén ugyanis nem könnyű írni. A legcsekélyebb hangsúlyváltozástól, kiejtésbeli különbségtől megváltozik a szavak értelme. A magyarban vannak szavak, amelyek u-ra végződnek, de mást jelent, ha nyújtva, és mást, ha összevont ajakkal ejtik az u-t. Ezt az írás nem tudja jelezni, mivel a latin nyelvnek egyetlen u betűje van, a magyar nyelvnek meg négyre volna szüksége, ha az összes változatokat jelölni akarná. És így van a többivel is. Szegényes a nyelvük az országok elnevezésében. Egyiket sem külön néven, mindegyiket körülírással nevezik meg: a nemzet nevéhez hozzáteszik az ország szót. Hollas orsacó-nak hívják Itáliát, Toto orsacó-nak Szlavóniát és Német orsacó-nak a germánok országát, s így tovább.

28. Bölcs cselekedet

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
Szelén>!

De hogy rövid legyek, készült a királyi vacsora, mégpedig fűtött helyiségben, mivel éppen tél volt. A magyarok ugyanis forró vagy langyosabb szobákat használnak télen, aszerint, ahogy a hideg meg a fagy megköveteli. Sőt itt is alszanak néha, bár ez nem tesz jót az egészségnek, mert a fűtött szobák sűrű gőzétől az emberi testekben a párák izgalomba jönnek, és eltolul az agy, aminek legtöbbnyire főfájás a következménye.

30. Bölcs cselekedet

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
Szelén>!

Ha Mátyás király maga írja a levelet, igen röviden ír. Az írása nagyon szép, betűformái az új és régi fajtájú írás között a középen állanak. Benső barátainak szokott maga írni, mint azt mi is tanúsíthatjuk. János esztergomi érseket, akit a király akkor nagyon szeretett, többnyire saját kezű írásával hívta magához.

28. Bölcs cselekedet

Kapcsolódó szócikkek: Mátyás király
Szelén>!

(…)azért helyezte az egyház élére a bűnöst, a szökevényt, a hittagadót, és nem a szeplőtelen Jánost, hogy a bűnösöknek reményt nyújtson a bűnbocsánatra. Mert a szökevény, bűnös Péter, aki átélte már az ölelés hevességét, kitapasztalta az ember törékeny voltát és a gyönyörvágy rohamait (ugyanis volt felesége), könnyebben megenyhül a szenvedélyekbe bonyolódott bűnösök iránt, megbocsát nekik, komolyan és becsüléssel tekint a bűnbánókra. Hiszen mesterének példája mutatta meg ezt neki, aki keserű zokogása után eltörölte tévelygéseit, nem rótta fel bűnéül. Ha János lett volna az egyház feje, és az ő kezében lett volna a kötés és oldás hatalma, aki tiszta és hitében erős volt, aki soha nem érezte a vágy simogatását és erejét, akit semmilyen zűrzavar nem tudott eltántorítani Krisztustól, a saját hasonlatosságára akarta volna átalakítani az emberi nemet, és Krisztus hitének árulóit és a szenvedélyektől gyötrötteket a legnagyobb szigorúsággal űzte volna el. Nem azt gondolta volna, hogy esendőségből vétkeznek, hanem azt, hogy gonoszságból, és csupán színlelik a fájdalmat könnyeikkel. Ugyanis igen fontos oka volt, hogy Pétert tette az egyház fejévé, és nem Jánost.

30. Bölcs cselekedet

Lunemorte P>!

Magyarországon Galeotto a király társalkodója és mulattatója lehetett, még háborúiba is elkísérte. Az uralkodó rábízta a keletkezőben levő könyvtár őrzését is. Ekkor írta De homine (Az emberről) című művét. Visszatérve Bolognába, 1477-ben írta meg a De incognitis vulgo (A közönségesen ismeretlen dolgokról) című munkát, és a benne levő felvilágosodott és materialista nézetek miatt súlyos kellemetlenségei támadtak a velencei inkvizícióval.

Utószó

Kapcsolódó szócikkek: 1477 · Galeotto Marzio
Szelén>!

Szokásuk a magyaroknak, hogy négyszögletű asztalok mellé ülnek le enni (ez még a régi római időkből maradt fenn), és minden ételt mártásban tálalnak. A mártások váltakoznak az ételek szerint. A fiatal liba, kacsa, a kappan, fácán, fogoly, seregély, melyek nagy számmal vannak errefelé, aztán a borjú-, bárány-, gödölye-, disznó– és vaddisznóhús meg mindenféle hal a maga külön mártásában úszik és fűszereződik. Az is szokás, hogy valamennyien egy tálból esznek – nem mint nálunk, mindenki külön tálból –, és senki sem használ villát, mikor a falatot fölemeli, vagy a húsba harap, ahogy most a Pón túli Itáliában gyakran szokásos. Mindenki előtt van valami kenyérféle, a közös tálból kiveszi, amit kíván, és falatokra vágva ujjaival teszi a szájába. A magyaroknál nemigen vannak szokásban az étekosztók, úgyhogy csak a legnagyobb nehézséggel védheti meg az ember a magyarok bőséges és gazdag táplálkozása miatt kezét és ruháját a beszennyeződéstől, mert a lecsöpögő sáfrányos lé néha az egész embert bemocskolja. Ugyanis igen nagy mértékben használnak sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat, borsot, gyömbért meg más fűszereket. A magyarok erőteljesebb és hevülékenyebb természetűek, nem helytelen tehát, hogy sok fűszerrel élnek, mert Avicenna szerint a forró vérűeknek valók a forró dolgok, és a helyes táplálkozás alapja mindig a megfelelően hasonló táplálék.

17. Kiváló tett

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság
Szelén>!

Újesztendő napján, Krisztus körülmetélésének ünnepén, a magyarok strená-t szoktak adni, vagyis újévi ajándékot az új esztendő szerencsés előjeléül. Strena a strenua szóból származtatható, ami annyit jelent, hogy jobb felől való. Megvan a görögben is, amely dóron-nak hívja az olyan ajándékot, amit a tenyérbe adnak; amiatt Vitruvius építész írásaiban a tetradóron oldal négytenyérnyi széleset jelent. Úgy szokás, hogy az emberek ajándékot kérnek a királytól feléje tartott szerszámaikba, aszerint, kinek mi a mestersége. A síposok sípjukat, a trombitások trombitájukat, a citerások citerájukat, a szakácsok fazekaikat és pecsenyeforgató villáikat, mások is a megfelelő mesterségbeli szerszámokat viszik elébe. A király a fazékba néhány aranyat tett, s a sípba, trombitába és egyéb dolgokba is megfelelő ajándékot dobott; még a királyi pincemester is kitalálta a csengésből, hogy pénz esett feltartott serlegébe. Késő éjjelig igen sok ajándékot osztott ki a király, ugyanis rengetegen vártak ajándékot tőle. Galeotto Marzio is jelen volt, nem azért ugyan, hogy ajándékot kapjon, hanem hogy a király ajándékait tréfás beszéddel fűszerezze, hogy ezt a bőkezűséget jókedv kísérje. Mindenki ujjongott a tréfa, az öröm, a királyi ajándékok láttán.

24. Bölcs tett

Kapcsolódó szócikkek: Galeotto Marzio

Hasonló könyvek címkék alapján

Q. Curtius Rufus: A makedón Nagy Sándor története
Ráth-Végh István: Szerelem, házasság
Kun Erzsébet: A végén minden kiderül
Kő András – Török Péter: A magyar futball anekdotakincse
Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!
Mikszáth Kálmán: Vidám írások I-II.
Wacha Imre: Kvaterkázás
Krúdy Gyula: A macskavári sasok
Tahi Tóth László: A geg