A ​csapkodószárnyas repülőgépek története 1 csillagozás

Galántai Zoltán: A csapkodószárnyas repülőgépek története

Leonardo: ​a nagy madár elmélete.

Madárrepülés, Leonardo da Vincinek (1432-1519), Danti fiatalabb kortársának a számítások szerint kb. 25,000 szóból és 500 rajzból álló, repüléssel kapcsolatos életműve maradt fenn. Ez két részre osztható: a madár-, illetve a mesterséges repülés problematikájára . Az akkori idők általános felfogásával összhangban Leonardo is úgy gondolja, hogy legegyszerűbben a madarak utánzásával lehet a levegőbe emelkedni: „A [mechanikus] madár – írja a ‘Codex Atlanticus’-ban – matematikai törvényeknek megfelelően működő szerkezet, eszköz, melynek révén az embernek lehetősége nyílik [a madár] minden mozgását utánozni… egy ilyen, az ember által megalkotott eszközből semmi sem az embernek kell gondoskodnia [aki benne ül a szerkezetben].” Vagyis nem csak arról van itt szó (miként általában ki szokták emelni), hogy a matematika milyen alapvető jelentőségű Leonardo számára, hanem arról is, hogy szerinte az „élet” ilyen vagy olyan formában (akár magának a… (tovább)

>!
Uránusz, Budapest, 1997
118 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639086037

Kiemelt értékelések

>!
Aligabacs
Galántai Zoltán: A csapkodószárnyas repülőgépek története

Mivel még senki nem értékelte ezt a könyvet, ezért pár mondatot írok róla.
A furcsa cím arra utal, hogy a 20. század elejéig merev szárnyú, meghajtást nem igénylő siklógépet senki nem készített, még gondolatban sem merült fel az ötlet vagy leírásra nem került. Addig a repülést mindenki a madarak mintájára képzelte el. Mindenki ismeri Daidalosz és Ikarosz történetét, vagy Leonardo repüléssel kapcsolatos rajzait, de rajtuk kívül is nagyon sok embert foglalkoztatott a repülés gondolata. Ahogy a szerző is megjegyzi, a témát nem mérnöki szempontból tárgyalja, hanem a korok repüléskísérletei mögött álló elméletek bemutatásával. Egészen olvasmányos volt, akiket érdekel a repüléstörténet, azoknak mindenképpen ajánlom!

Amin kicsit eltöprengtem, az Leonardo találmányai és rajzainak megítélésében szerepelt. Általános meggyőződés az, hogy Leonardo „szinte hihetetlennek hangzó dolgokról is tudott: feltalálta a helikopterelvű repülést, a léghajózást, a hátultöltő ágyút…” stb.
Voltak, akik úgy gondolták „kódexeiben nincsen egyetlen olyan elméleti jellegű tudományos gondolat sem, amely a korabeli Itália szervezett tudományos oktatásában ismeretlen lett volna… Gyanítható, hogy Leonardo rajzai keletkezésük idején is inkább művészi alkotások, mint tudományos dokumentációk.”

A lényeg, amit a könyv is említ, hogy egyáltalán nem léteznek önmagukban, a kulturális háttér ismerete nélkül is megérthető képek. Ha mai szemmel nézünk egy korabeli Leonardo „tervrajzot”, akkor mi látjuk bele a háromdimenziós kiterjedést, az arányokat meg a gép konstrukcióját. És ez mennyire igaz! Nagyon meghatároz bennünket a tanult és szociális környezet, amiben felnövünk. Ezért is nagyon nehéz egy adott kor történelmének vagy irodalmának megítélése. Kicsit átvitt értelemben ugyan, de érthetővé válik, hogy ugyanilyen okból, még a korban közeli generációk is miért nem értik meg egymást. Persze ez már messzire visz.


Népszerű idézetek

>!
Aligabacs

A szakirodalom szerint az első „szabadalmat” (vagy inkább privilégiumot) III. Henrik angol király bocsátja ki 1236-ban, de csak az 1400-as évek második felétől válik rendszeressé a szabadalmaztatás. A jelentkezőnek általában 6-12 hónapja van a kísérletezésre, és ha addig nem tud sikert felmutatni, akkor nem kapja meg a több évre szóló engedélyt. A tervrajz előképe is ekkoriban jelenik meg a hajózásban: az addig a szabadban, szemmérték alapján ácsolt hajókat zárt műhelyben kezdik készíteni – mintegy ráépítik őket az előző hajónak a falra és padlóra rajzolt körvonalaira. Ez az úgynevezett „1:1 arányú tervrajz”, ami persze inkább a modellel (méghozzá leginkább az életnagyságú modellel) áll rokonságban.

>!
Aligabacs

Ott van példának okáért annak a Dantihoz hasonlóan szintén itáliai származású Giovanni Daimannak az esete, aki, miután a skót udvar „fizikusa” lesz, 1507-ben kijelenti, hogy madártollakból készített szárnyával előbb fog Franciaországba megérkezni, mint a vele azonos időben induló követség tagjai.
….Daiman a Stirling Castle tornyából leugorva viszonylag szerencsésen megússza a dolgot: a trágyadombra esik, és eltöri a lábát– és azzal magyarázza a kudarcot, hogy a szárnyakba belekeveredett néhány tyúktoll is, amik aztán nem arra éreztek természetes hajlamot, hogy a magasba emelkedjenek, hanem arra, hogy visszatérjenek a szérűskertbe. Ez az érvelés pedig annál is meggyőzőbb lehet a kortársak számára, mert a XVI.sz. elején még általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy a tollpárnákon nem lehet jól aludni (és meghosszabbítják a haláltusát is), mivel visszatartják a lelket a földön.


Hasonló könyvek címkék alapján

Nagyváradi Sándor – Varsányi Ernő: Katonai repülőgépek – Típuskönyv
Gordon István: Gurulunk, repülünk…
Svachulay Sándor: Repülő életem
Walter G. Scott: MiG vadászrepülők története
Pados Pál: Szovjetoroszország felett
Vass Balázs: Repülőgép és helikopter típusok
Szabó Miklós: Légi katasztrófák – Tragédia a levegőben
Vágvölgyi Ádám: Junkers F–13
Ficsor Zoltán: Papírrepülők
Szentesi György: Katonai repülőgépek és helikopterek