Az ​első világháború 8 csillagozás

Galántai József: Az első világháború Galántai József: Az első világháború

Galántai ​József a 20. század történelmének kiváló ismerője. Könyvében részletesen bemutatja a világháború okait és bőséges teret szentel a nagyhatalmi egyensúlyban a 20. század elején bekövetkezett eltolódásoknak és a politikai-katonai ellentétek kiéleződésének. Áttekinti a világháború előzményeit, többek között a nagyhatalmak fegyverkezését, a Balkán-háborúkat követő politikai átrendeződést, a szövetségi rendszerek végleges kialakítását célzó diplomáciai küzdelmeket. A kötet legnagyobb részét természetesen a világháború események részletes bemutatása és elemzése teszi ki. A könyv azonban nem szorítkozik pusztán a harci cselekmények bemutatására: kitér azok diplomáciai következményeire, elemzi az egyes országokban bekövetkezett politikai változásokat, nagy hangsúlyt helyezve az összefüggések feltárására is. A szerző felhasználja a legújabb kutatási eredményeket is, és bőséges forrásanyaggal támasztja alá megállapításait. A könyvet gazdag térképanyag teszi szemléletessé, a további… (tovább)

Megjelent Az első világháború és Az I. világháború címen is.

>!
Korona, Budapest, 2000
544 oldal · ISBN: 9639191817
>!
Gondolat, Budapest, 1988
546 oldal · ISBN: 9632820045
>!
Gondolat, Budapest, 1980
546 oldal · ISBN: 9632804988

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Woodrow Wilson


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Galántai József: Az első világháború

Igen tisztelt Molytársak, ki ne emlékezne arra a klasszikus pszichológiai (vagy játékelméleti?) kísérletre, melyben a professzor felszólítja hallgatóit: licitáljanak egy dollárra? A nyertes megkapja a dollárt, viszont a második helyezett pályázó is elveszíti az utolsó megajánlott összeget. És a kísérlet eredménye: a várható 1 dollár körüli vételár több mint háromszorosáért kelt el a bankjegy…*

Úgy tűnt, a résztvevők, józan eszüket vesztve szinte képtelenek voltak megállni.

Nos, a fenti játékot játszotta el nagyban 1914-gyel kezdődően néhány barom politikus és tábornok, azzal a különbséggel, hogy a végül kb. 10 millió emberéletes árat nem maguk, hanem honfitársaik fizették (a kb. ugyanekkora, éhezés és járványok okozta kamatról már ne is beszéljünk)!

Ennek a több mint négy éves militarista licitnek a története olvasható ebben a könyvben. A téma persze nem új, könyvtárnyi irodalma van, s még magyarul is olvasható számtalan átfogó, vagy csupán részterületeket tárgyaló munka. Miért volna érdekes pont ez az 1980-ban megjelent írás?

Egyrészt, mert magyar szerző írta, magyar olvasóknak. Így a háború előzményeit, beleértve a balkáni kérdést, az Osztrák-Magyar Monarchia belső problémáit részletesebben tárgyalja, mint a legtöbb, angolszász szerzők tollából született munka. Másrészt, mert nem csupán hadtörténetet nyújt, hanem ezzel párhuzamosan bemutatja a felek diplomáciai manővereit is, sőt – bár röviden – kitér a hadigazdaság működtetésére is.

Kétségkívül elég monoton stílusú, nem vetekedhet pl. John Keegan bestsellerével, Az első világháború-val. Ám Keegan műve kifejezetten hadtörténelem, és brit szempontból súlyozza az eseményeket.** Így, bár Galántai prof. könyve húsz évvel régebbi is, mint Keegané, elolvasni mégsem haszontalan.

És még egy pont a kötet javára: jóllehet, a Kádár-korszak terméke, de a marxista kliséket csak igen visszafogottan alkalmazza (jóformán, csak ha elkerülhetetlen – vagyis az oroszországi forradalmak kapcsán), hangneme kifejezetten tárgyilagos, nem túl osztályharcos, de mentes a nemzeti jajveszék önsajnálatától is. Magyarul: időtálló.

Ha az olvasót nem riasztja el a stílus akadémikus szárazsága, egy ma is haszonnal forgatható kézikönyvet kap, melyből – hála a 38 térképvázlatnak – a hadműveletek lefolyása is jól követhető. S a szerző végig követi Tacitus jelszavát: sine ira et studio írni.

Nem tapsikoltam a stílusbravúroktól és a szellemi sziporkáktól, de a háború történetét jól megismertem. Olvasásra érdemes munka.

* Ha valaki mégsem emlékezne Martin Shubik 1971-es klasszikus kísérletére, Mérő László kötetének (Mindenki másképp egyforma) első fejezetéből felfrissítheti a memóriáját…
** ami persze nem baj – a két mű így szerencsésen ki is egészíti egymást; viszont Keegan írása a diplomáciával csak érintőlegesen foglalkozik.

Pierre75>!
Galántai József: Az első világháború

Szép példája, hogyan lehet egy izgalmas témáról is pusztító unalommal írni. Elvben lehet azt mondani, hogy nem ismeretterjesztő művet eszkábált a szerző, hanem a szakmának foglalta össze kutatásainak eredményeit. Az lehet, Jóci nagydoktorit akar, összeférceli amit elolvasnak a bírálók és vége. Ezt minek kiadni? AJP Taylor képes krónikáját ajánlom annak, aki nem akarja felvágni az ereit az unalomtól.


Népszerű idézetek

LNB>!

A háborús készülődés érvei mellett s azzal szembefordulva már a múlt század kilencvenes éveiben kibontakozott a hadi készülődést elitélő polgári pacifista és a háború felé tartás társadalmi gyökereit is feltáró kritika. Érveik igazságtartalma felülmúlta a militaristákét, de az államok segítsége nélkül eszközeik végül is gyengébbnek bizonyultak. A háború okainak egyoldalú és felszínes – a saját hadviselést morális vagy nemzeti érvekkel igazoló, csak ellenfelüket kárhoztató – magyarázata még erőteljesebbé vált a háború kitörése után, és végigkísérte annak négy esztendejét, miközben a hadviselés érdekére hivatkozva erőszakosan fojtották el – eleinte sikerrel – a háborúellenes hangokat és fellépéseket. Valamennyi hadviselő kormány saját törekvéseiket igazolandó, hivatalos kiadványokkal bizonygatta, hogy ellenfele idézte elő a háborút.

LNB>!

Európa elnyomorodott, évszázadok alatt felhalmozott anyagi és kulturális értékek semmisültek meg. Ilyen mértékű pusztítással járó háborút az emberiség addig nem ismert.

Inimma>!

1914. szeptemberében a németek Franciaország ellen támadtak – ez köztudott dolog. Annál kevésbé ismert, hogy miként készültek egy lehetséges támadásra a francia tábornokok. 1871 óta számos, egymástól lényegesen különböző haditervet is kidolgoztak, egy dologban azonban mind azonos volt: lényegi elgondolásuk egy Elzász és Lotharingia visszaszerzését célzó, támadó hadművelet. A támadás során egészen a Rajnáig kívántak eljutni. 1911-ben felmerült a módosítás igénye (XVI. terv), s Michel tábornok tervét fogadták el, mely már egy angol-belga-francia haderőt is elképzelt Belgium közepe táján. Idővel azonban ezt elvetették, mert defenzív jellegű volt, viszont – mint mondották – a francia katonától idegen a védekezés, a francia hadsereg csakis támadó harcmodort alkalmazhat. A támadó szellemű francia stratégia egyik fő képviselője a Katonai Akadémia igazgatója, Foch marsall volt. Végül a XVII. terv, melyet 1913 májusában fogadtak el, mind az öt hadsereget a Németország elleni támadásra kívánta felvonultatni, s még védekezésre alkalmas nehézfegyverzettel sem tartotta szükségesnek ellátni a francia hadsereget. Igaz, ekkorra már összehangolták terveiket szövetségeseikkel, többek között az orosz hadsereggel.

159. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1871 · 1911 · 1913 · 1914 · első világháború
LNB>!

1918. május 29-én az Egyesült Államok kormánya elfogadta a római kongresszus határozatát, üdvözölte a Monarchia felbontásának korábban ellenzett emigrációs programját. Az USA elnöke, Woodrow Wilson 1917-ben még nemcsak ellenezte a hasonló kezdeményezéseket, de aktívan fellépett megakadályozásukért. A fordulatot Lansing emlékirataiban a Sixtus-levéllel hozza kapcsolatba, melynek nyilvánosságra kerültével a Monarchia leválasztása Németországról az adott struktúrában lehetetlenné vált, ezért más erőkre kellett támaszkodni. Június 3-án a Legfelsőbb Haditanács versailles-i hatodik ülésszakán a francia, angol és olasz kormányfők csatlakoztak az USA kormányának nyilatkozatához. Az antant onnantól már háborús céljának tekintette a cseh-szlovák, jugoszláv (és lengyel) állam felállítását.

Kapcsolódó szócikkek: 1917 · 1918 · Woodrow Wilson
LNB>!

A háború utolsó hónapjában a Monarchia belső államegysége fokozatosan megszűnt. A délszláv tartományokat október eleje óta a zágrábi Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa képviselte, amely október második felében ideiglenes alkotmányt fogadott el, végrehajtó bizottságot alakított, amely kormányzati szervként járt el. Az 1918. október 14-i csehországi általános sztrájkot követően a cseh tartományban ténylegesen már Prága irányított, tudomást sem véve Bécsről. Magyarország kormánya és parlamentje pedig október 16-a óta csak perszonális uniónak tekintette a Béccsel fennálló kapcsolatot. A Monarchia nemzeteinek forradalma tehát gyakorlatilag megszüntette a birodalmi államegységet. Bécs és Budapest forrongása utalt arra is, hogy a vezető erők bukása a központokban is elkerülhetetlen.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kiss László: Csatahajók az első világháborúban
Barta Róbert: Az első és második világháború képes története
Pilch Jenő (szerk.): A világháború története
Carus T.: Az I. világháború nagy csatái
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Nánay Mihály: Habsburg József főherceg
Farkas Márton: A császári sas lehull
Salamon Konrád: A csonka ország
Egry Gábor (szerk.): Kérdések és válaszok 1918–1919-ről
Romsics Ignác: A Nagy Háború és az 1918–1919-es magyarországi forradalmak