A ​katonakirály (Báthory 2.) 3 csillagozás

Gál Vilmos: A katonakirály

A ​Báthory-sorozat első részében (A korona ára) az olvasó megismerkedhetett az erdélyi fejedelem politikájával, a kor szokásaival, orvoslásával és kultúrájával, miközben végigkísérhette útját a lengyel trónig.
A második részben Báthory már mint lengyel király küzd meg nemzetközi politikai dilemmákkal, a Lengyelországot fenyegető ellenséggel, de még saját kényes feleségével, Jagelló Annával is, miközben a lengyel belpolitikai harcok kellős közepén találja magát. A szerző bravúrosan ülteti a pontos történelmi tényeken alapuló cselekményt szórakoztató, humoros és olykor romantikus történetbe.
Újra találkozhatunk Mózsival, a néma tudákossal, Szláva Wantula és Detre Kristóf vitéz apródokkal, a szoknyapecér költővel, Balassi Bálinttal, de az első részből megismert udvari gyógyítók, politikusok, ifjú vitézek és bájos lányszereplők mellett visszatér Orbóy Mihály, a régi bajkeverő is. Történeteiket összeköti a magyar történelem egyik legsikeresebb uralkodójának határozott,… (tovább)

>!
Rézbong, Göd, 2020
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155475528

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

Hoacin>!
Gál Vilmos: A katonakirály

„Ha nem ismerem meg a lengyelek történetét és gondolkodását, rossz királyuk leszek.”

Azt hiszem, megfelelő sereggel most már lazán el tudnék foglalni egy hagyományos orosz rönkvárat. Bár magamat ismerve azonnal békét akarnék kötni, majd vidám közös uzsonnát rendezni, ám Rettegett Iván aligha támogatna egy önfeledt pelmenyi- vagy blinizsúrt a polákokkal. Még jó, hogy helyettem Báthory szabadította fel a livóniai területeket, és Pskowban is ő állt helyt derekasan.
Az erdélyi fejedelemből lengyel királlyá választott Báthory István történetét ezúttal is lelkesen olvastam, hisz itt ez a szuper uralkodó, aki oly rafinált taktikus, hogy talpraesetten megállta volna a helyét a Trónok harcában is. Bár mivel humanista, jó emberismerő, kegyes szívű, és erősen közönségkedvenc karakter, nyilván ott sem várna rá hosszú, békés nyugdíjaskor. Királyi útjain szállítható nyomdagéppel & nyomdásszal utazik, mellékesen Julius Caesar gall háborúit olvassa, nem finnyás, rengeteget költ tudományra és művelődésfejlesztésre… igazán semmi panasz nem lehetne rá, csak hát nem átall kopott házikabátban, és kitérdesedett nadrágban a meghitt vacsorára betoppanni, amiért Anna királynő minduntalan meg akar halni a szégyentől. De bizony a divat főhősünket annyira sem érdekli, mint a gyapjúkártolás vagy a paszományvarrás.
A király mellett természetesen visszatérnek az előző kötetben megismert karakterek: Kristóf, a hős pattantyús, Szláva, a szőke lengyel harci lovon, Balassi, a rettenthetetlen kujon, és Mózsi, a füvesember, aki briliáns gyógynövényképességeivel kb. életben tartja a minduntalan sérülő szereplőgárdát. A történet komótosan halad előre, akárcsak Jagelló Anna cifra hintókaravánja, és a harcok, intrikák, családi jelenetek gyakran akadnak fenn egy-egy város gazdasági ismertetésén, hű lengyel nemesek neveinek gondos lajstromán, esetleg a sztrelecvár alapos részletezésén, de csöppet sem bántam ezeket a szusszanásokat, addig is legalább biztonságban vannak a hősök. Ezek a szárazabb részek némileg történelemóra jelleget idéztek, de egy érdekes történelemóráét, ahol eme adalékokkal csak még jobban bele tudunk fészkelődni az adott kor hangulatába.
Kacagány, kelevéz, falkony. Nedves lomb az ágyúba, puskapor a sebbe, koronaékszerek a zálogba, egykori ellenség a cimboraságba. Rettegett Ivánt párviadalra hívjuk, operálunk pusztán ürmösbor segítségével, tanulmányozzuk az emberek jellemét… a lassú tempó ellenére is olvastatja magát a könyv, talán csak a befejezés túl sietős. Örültem volna még pár fejezetnek, ami kényelmesen elvarrja mindegyik szereplő szálát, így most csak fantáziálhatok a különféle epilógusokon… és alternatív befejezéseken, ahol Báthory még vagy 30 évig él és virul, és együtt pelmenyizünk a száz évvel korábban visszafoglalt Buda várában. Ő virginiálon játszana, én meg lantoznék. Kopott ruhában.
Történelemrajongóknak igencsak ajánlott könyv. :)

Azt azért megnéztem volna, amikor egy lengyel kancellár esküvőjén akkora volt a pompa, hogy „két cethalnak öltöztetett ló húzott egy tengeri csigát formázó kocsit, amit Vénusz hajtott.” :D

2 hozzászólás
Petya15>!
Gál Vilmos: A katonakirály

Ahogyan az előző kötetnél jeleztem, vártam a Báthory folytatását, és nem csalódtam ebben sem. Kellően olvasmányos ezen kötet is, itt-ott a politikai rendszer hálójában elveszhet az ember, de a folyamatos feszült várakozás, a cselekmény szövése, a táj leírások és a karakterek jellem fejlődése, történetük végig leköti az embert, kíváncsivá teszi, s ezért nem is törődünk utána a szövevényesebb résszel.
Ezen regény Báthory Istvánt, mint lengyel uralkodót mutatja be, aki kellő határozottsággal és katonai tudással kormányozza újdonsült népét. Hű embereivel méltányos, nem nagyravágyó, mint inkább törekvő. A mellék karaktereken keresztül tökéletesen láthatjuk Báthory céljait, sikereit és kudarcait egyaránt, ahogyan esendőségét is.
A regény nagyszerűsége abban rejlik, hogy kellő alapossággal, információkkal bőven mutatja be a korszakot, magát Erdélyt és Lengyelországot, a politikai életet és magát a királyt, akiről tanulmányaink során legfeljebb egy bekezdésnyi információt kaphattunk. Magyarország csupán érintőlegesen kerül bemutatásra, kisebb jelenetek erejéig, de kellően megismerhetjük a korszakra jellemző politikai életét, ahogy a lengyelekét is.
Hiánypótló ezen mű, hiszen egészen másképpen kerül megvilágításba Erdély mindennapjai és a lengyelországi történések, melyek Báthoryhoz kötődnek. Együtt tudtunk érezni a bátor és nemes személyekkel, együtt tárult elénk a tudákossal a füvek ereje, a politikai zsonglőrködések, a hadjáratok sikere és az izgalmat jelentő kisebb kalandok, személyes tragédiák. Kerek mű, bár még olvastam volna a fiatalokról, hogy hová kerültek, mi lett velük a király halála után, de gondolom ez már az olvasó képzeletére van bízva. Remek kötet, ajánlom jó szívvel!

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Makkai Sándor: Táltoskirály
C. J. Sansom: A bosszú nyilai
Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő
Alison Weir: Boleyn Anna
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Kemény Zsigmond: Zord idő
Benkő László: A Zrínyiek – A gránitlelkű
Bán Mór: A Csillagösvény hídja
Gál Dorina: Aranyszív
Jankovich Ferenc: Hulló csillagok