A ​Caesarok élete 39 csillagozás

Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

A Caesarok élete tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatók, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

Caesarok élete és Császárok életrajzai címmel is megjelent.

Eredeti cím: De vita Caesarum

Eredeti megjelenés éve: 121

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A Világirodalom Remekei, Bibliotheca Classica

>!
Holnap, Budapest, 2013
284 oldal · ISBN: 9789633490648 · Fordította: Kis Ferencné · Illusztrálta: Lévay Tamara
>!
Európa, Budapest, 1994
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630756420 · Fordította: Kis Ferencné
>!
Európa, Budapest, 1984
302 oldal · ISBN: 9630731029 · Fordította: Kis Ferencné

3 további kiadás


Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Augustus · Nero · Vespasianus · Caligula · Domitianus · Julius Caesar · Marcus Porcius Cato Minor · Tiberius · Titus

Helyszínek népszerűség szerint

Róma


Kedvencelte 9

Most olvassa 3

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
Stone
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Bloody hell. De mit is vártam, van itt minden, vérfertőzés, vérmérgezés, béna, kripli, púpos, daganatos, köszvényes, buja, őrült, őrülten buja, buján őrült. Testvérgyilkos, többszörös, apagyilkos, akár ez is többszörös, anyagyilkos, legtöbbször ebbe őrültek bele, kuzingyilkos, barátgyilkos, gyilkos barát. Népirtó, irtó nép. Keresztbe, karóba, porondra, színpadra, kínpadra. Méreg, gomba, mérges gomba, tőr, kard. Áruló, besúgó, áruló beárulója, cselvetés, ez nagyon sokszoros, fösvénység, pénzszórás, üres a kassza? adózás, vizeletadó, szőlőadó, boltadó. Csúszópénzek. Hihetetlen, sokkal jobb, mint egy horror! Még szellemek is vannak benne és a kor az egyik kedvenc korszakom. Ó Római férfiak, heréltek és kapósak, hetérátok és herén hágtok, miközben nagyságtok zengi a nép. Vagy nem.

3 hozzászólás
>!
Tarquinius_Imperator
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

A kedvenc könyveim közé tartozik gyakorlatilag valamennyi antikvitás görög-római létsíkjára kalauzoló szépirodalmi, történetírói munka, ha egyet mégis ki kellene emelnem, akkor Suetoniustól a „A caesarok életét” (De vita Caesarum) emelném ki, telis-tele van ugyanis érdekes anekdotákkal, pletykákkal, mendemondákkal, a szerző direkt az érdekfeszítő részeket emeli ki az egyes császárok életéből. Gyilkosságok, kalandok, szexualitás, furcsa szokások és hóbortok, vicces történetek és a pazar lakomák / gladiátorviadalok leírásai adják a savát-borsát a könyvnek. Suetonius Hadrianus császár (117-138) levéltárosaként szolgált, így hozzáférése volt az uralkodói könyvtárhoz és az összes abban megtalálható történetírói munkához, levelekhez, iratokhoz is, emiatt aztán bátran állíthatjuk, hogy a császáréletrajzaiban leírt 12 uralkodó (Julius Caesar, Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Galba, Otho, Vitellius, Vespasianus, Titus, Domitianus) tetteit autentikus módon ismerte. Elfogultság ugyan bizonyos helyeken érződik a leírásában, de ettől függetlenül nemcsak könnyed olvasnivalót szolgáltat irománya, hanem történelmi ismereteket is nyújt.

>!
Liliane
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Néha egy kicsit unalmas volt, de azért olvasható.
Már régóta el szerettem volna olvasni a művet, hiszen a gimis tankönyvben kis szemelvények voltak ebből a könyvből és már ott érdekesnek találtam őket.
Az elején nehezen ment az olvasás, de utána egész jól belejöttem.

>!
Vieequil
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Úgy általában felettébb szórakoztató volt. Nem tudom, minek köszönhető, hogy Suetoniusnak csaknem egy rossz szava sem volt Vespasianusról és Titusról, míg a többiekről elég negatív képet festett, Augustust sem tüntette fel valami jó fényben.

A végére megszerettem, és Hegyi – aki amúgy is az egyik kedvenc tanárom – utószava feltette a koronát a műre.

>!
monseigneur
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Suetonius hideg tárgyilagossággal tálalja az első római császárok véres komédiáját,kezdve a Julio-Claudian ház tomboló géniuszaival, folytatva az átmeneti császárok parádés középszerűségével, hogy a végén elénk tárja a Flaviusok kíméletlen racionalizmusát. Bár érezhető rajta,hogy a szerző a megrendelőnek is kedvében jár,a Caesarok élete elsősorban nem propaganda könyv,jóllehet annak is értelmezhető. És itt van a kulcsszó. Suetonius ritkán mond egyértelmű ítéletet császárokról. Megosztja a tényeket,te pedig gondolj amit akarsz. Zseniális.

>!
Niki4
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Suetonius teljesen olyan, mint ma a bulvársajtó, csak választékosabban fogalmaz. :-)

>!
Zoltán_Bálint P
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Szomorúan nyugtáztam a végén, hogy a 12 császárportré helyett csak 6 van benne. Érdekes volt a számomra, mert a császárok leírása árnyalta azt a képet, amit korábban alkottam róluk, sokkal emberibbé váltak.

>!
chajni
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Anyám, ennyi degenerált alak (tisztelet a kivételnek, amiből igen kevés volt) alig másfél évszázad alatt… Már a Quo vadis-nál is tudtam, hogy nem szerettem volna ebben a korban élni, nem változott a véleményem, sőt.
Jó könyv nagyon, igaz, az enyémnél jóval alaposabb történelmi háttérismeretre lenne szükség hozzá. Szívesen olvastam volna még tovább (eltekintve a gyomorforgató részektől, de hát ez is hozzá tartozik).

>!
Fyndra
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Caesar, amint szőrtelenít…
Egyik fickó sem volt százas, de ezzel az első meghökkentő adattal vett meg engem a könyv. Szerintem feldobta volna a tanóráimat, ha nem unalmas évszámdarálásból áll a római történelem, hanem pár anekdota bekerül innen is.


Népszerű idézetek

>!
Stone

Betegsége első rohamánál megjegyezte:
„Ó, jaj, azt hiszem, isten lesz belőlem.”

264. oldal

1 hozzászólás
>!
Stone

Mikor aztán leszámolták az ötven talentumot, és a kalózok partra tették, Caesar haladéktalanul tengerre bocsátva egy hajóhadat, a távozó kalózok üldözésére indult, és kézre kerítve – amint fogságában annak idején tréfásan fenyegetőzött – kivégeztette őket.

6. oldal

4 hozzászólás
>!
Stone

A táborban, már újonc korában, mert annyira rabja volt a bornak, a Tiberius Claudius Nero helyett a Biberius Caldius Mero (Színbortól Hevülő Iszákos) nevet ragasztották rá.

118. oldal

>!
Sli SP

Mértéket tartott a borivásban, ezt nem tagadták még ellenségei sem. Marcus Catótól származik ez a mondás:
„Egyedül Caesar fogott hozzá józanul a köztársaság megdöntéséhez.”

37. oldal, Első könyv - Az isteni Iulius (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: bor · józan · Julius Caesar · Marcus Porcius Cato Minor
>!
Sli SP

(…) mikor egyszer vacsora közben eszébe jutott, hogy egész nap nem segített senki baján, ezt az emlékezetes és méltán dicséretes kijelentést tette:
„Barátaim, elvesztegettem ezt a napot.”

383. oldal, Nyolcadik könyv - Az isteni Titus (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: baj · Titus
>!
Stone

Egyszer reggelizés közben egy idegen kutya egy ember kezét hozta be a keresztútról ebédlőjébe, és az asztal alá ejtette.

255. oldal

2 hozzászólás
>!
pwz ISP

Mondják, hogy Claudius egy rendelet kibocsátásán is töprengett, ezzel megengedte volna, hogy lakoma közben szellentsenek és pruttyantsanak; megtudta ugyanis, hogy valaki, aki ilyesmit szeméremből visszatartott, súlyosan megbetegedett.

228-229. oldal, ÖTÖDIK KÖNYV. Az isteni Claudius

3 hozzászólás
>!
pwz ISP

Titus, a fia egyszer szemére vetette, hogy még a vizelet megadóztatását is kieszelte; Vespasianus erre orra alá dugta az első befizetésből származó pénzt, tudakolva: bántja-e a szaga?, s Titus tagadó válaszára ezt mondta: pedig ez a vizeletből való.

327. oldal, NYOLCADIK KÖNYV. Az isteni Vespasianus

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Falus Róbert: A Római Birodalom
Publius Cornelius Tacitus: Sorsfordulatokban gazdag kor
M. C. Scott: A római kém
Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei
Nemere István: Őrültek a trónon
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Iulius Caesar: A polgárháború
Iulius Caesar: Iulius Caesar feljegyzései
Julius Caesar: A gall háború