A ​Caesarok élete 41 csillagozás

Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

A Caesarok élete tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatók, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

Caesarok élete és Császárok életrajzai címmel is megjelent.

Eredeti cím: De vita Caesarum

Eredeti megjelenés éve: 121

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: A Világirodalom Remekei, Bibliotheca Classica

>!
Holnap, Budapest, 2013
284 oldal · ISBN: 9789633490648 · Fordította: Kis Ferencné · Illusztrálta: Lévay Tamara
>!
Európa, Budapest, 1994
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630756420 · Fordította: Kis Ferencné
>!
Európa, Budapest, 1984
302 oldal · ISBN: 9630731029 · Fordította: Kis Ferencné

4 további kiadás


Enciklopédia 36

Szereplők népszerűség szerint

Augustus · Julius Caesar · Nero · Vespasianus · Caligula · Domitianus · Marcus Porcius Cato Minor · Tiberius · Titus

Helyszínek népszerűség szerint

Róma


Kedvencelte 10

Most olvassa 5

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Stone>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Bloody hell. De mit is vártam, van itt minden, vérfertőzés, vérmérgezés, béna, kripli, púpos, daganatos, köszvényes, buja, őrült, őrülten buja, buján őrült. Testvérgyilkos, többszörös, apagyilkos, akár ez is többszörös, anyagyilkos, legtöbbször ebbe őrültek bele, kuzingyilkos, barátgyilkos, gyilkos barát. Népirtó, irtó nép. Keresztbe, karóba, porondra, színpadra, kínpadra. Méreg, gomba, mérges gomba, tőr, kard. Áruló, besúgó, áruló beárulója, cselvetés, ez nagyon sokszoros, fösvénység, pénzszórás, üres a kassza? adózás, vizeletadó, szőlőadó, boltadó. Csúszópénzek. Hihetetlen, sokkal jobb, mint egy horror! Még szellemek is vannak benne és a kor az egyik kedvenc korszakom. Ó Római férfiak, heréltek és kapósak, hetérátok és herén hágtok, miközben nagyságtok zengi a nép. Vagy nem.

3 hozzászólás
Chöpp >!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Az isteni Iulius és Augustus helyezkedett el górcsövem másik végén (az egyiken én). Nem olvastam még Suetoniust. Plutarkhosz párhuzamos életrajzain „nevelkedtem”. Miután belekóstoltam Suetoniusba, magával ragadott a tárgyilagossága. Leír ő jót is, rosszat is. Összegez, kimondja a lényegest és jelzi a pletyka-szintű és kevésbé megbízható forrásokat is. Kissé meglepett Az isteni Augustus utolsó oldalain található hosszas álom- és jóslat fejtegetés. Aztán megbékéltem vele. Átléptem a nem teljesen lineáris történet mesélésen is.
Összességében hasonlóan gördülékeny és harmonikus szövegeket kaptam, akár Plutarkhosz is írhatta volna.

3 hozzászólás
Tarquinius_Imperator>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

A kedvenc könyveim közé tartozik gyakorlatilag valamennyi antikvitás görög-római létsíkjára kalauzoló szépirodalmi, történetírói munka, ha egyet mégis ki kellene emelnem, akkor Suetoniustól a „A caesarok életét” (De vita Caesarum) emelném ki, telis-tele van ugyanis érdekes anekdotákkal, pletykákkal, mendemondákkal, a szerző direkt az érdekfeszítő részeket emeli ki az egyes császárok életéből. Gyilkosságok, kalandok, szexualitás, furcsa szokások és hóbortok, vicces történetek és a pazar lakomák / gladiátorviadalok leírásai adják a savát-borsát a könyvnek. Suetonius Hadrianus császár (117-138) levéltárosaként szolgált, így hozzáférése volt az uralkodói könyvtárhoz és az összes abban megtalálható történetírói munkához, levelekhez, iratokhoz is, emiatt aztán bátran állíthatjuk, hogy a császáréletrajzaiban leírt 12 uralkodó (Julius Caesar, Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Galba, Otho, Vitellius, Vespasianus, Titus, Domitianus) tetteit autentikus módon ismerte. Elfogultság ugyan bizonyos helyeken érződik a leírásában, de ettől függetlenül nemcsak könnyed olvasnivalót szolgáltat irománya, hanem történelmi ismereteket is nyújt.

Liliane>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Néha egy kicsit unalmas volt, de azért olvasható.
Már régóta el szerettem volna olvasni a művet, hiszen a gimis tankönyvben kis szemelvények voltak ebből a könyvből és már ott érdekesnek találtam őket.
Az elején nehezen ment az olvasás, de utána egész jól belejöttem.

Vieequil>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Úgy általában felettébb szórakoztató volt. Nem tudom, minek köszönhető, hogy Suetoniusnak csaknem egy rossz szava sem volt Vespasianusról és Titusról, míg a többiekről elég negatív képet festett, Augustust sem tüntette fel valami jó fényben.

A végére megszerettem, és Hegyi – aki amúgy is az egyik kedvenc tanárom – utószava feltette a koronát a műre.

Niki4>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Suetonius teljesen olyan, mint ma a bulvársajtó, csak választékosabban fogalmaz. :-)

Zoltán_Bálint P>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Szomorúan nyugtáztam a végén, hogy a 12 császárportré helyett csak 6 van benne. Érdekes volt a számomra, mert a császárok leírása árnyalta azt a képet, amit korábban alkottam róluk, sokkal emberibbé váltak.

chajni>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Anyám, ennyi degenerált alak (tisztelet a kivételnek, amiből igen kevés volt) alig másfél évszázad alatt… Már a Quo vadis-nál is tudtam, hogy nem szerettem volna ebben a korban élni, nem változott a véleményem, sőt.
Jó könyv nagyon, igaz, az enyémnél jóval alaposabb történelmi háttérismeretre lenne szükség hozzá. Szívesen olvastam volna még tovább (eltekintve a gyomorforgató részektől, de hát ez is hozzá tartozik).

Fyndra>!
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete

Caesar, amint szőrtelenít…
Egyik fickó sem volt százas, de ezzel az első meghökkentő adattal vett meg engem a könyv. Szerintem feldobta volna a tanóráimat, ha nem unalmas évszámdarálásból áll a római történelem, hanem pár anekdota bekerül innen is.


Népszerű idézetek

Stone>!

Betegsége első rohamánál megjegyezte:
„Ó, jaj, azt hiszem, isten lesz belőlem.”

264. oldal

1 hozzászólás
Stone>!

Mikor aztán leszámolták az ötven talentumot, és a kalózok partra tették, Caesar haladéktalanul tengerre bocsátva egy hajóhadat, a távozó kalózok üldözésére indult, és kézre kerítve – amint fogságában annak idején tréfásan fenyegetőzött – kivégeztette őket.

6. oldal

4 hozzászólás
Stone>!

A táborban, már újonc korában, mert annyira rabja volt a bornak, a Tiberius Claudius Nero helyett a Biberius Caldius Mero (Színbortól Hevülő Iszákos) nevet ragasztották rá.

118. oldal

Sli SP>!

Mértéket tartott a borivásban, ezt nem tagadták még ellenségei sem. Marcus Catótól származik ez a mondás:
„Egyedül Caesar fogott hozzá józanul a köztársaság megdöntéséhez.”

37. oldal, Első könyv - Az isteni Iulius (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: bor · józan · Julius Caesar · Marcus Porcius Cato Minor
Sli SP>!

(…) mikor egyszer vacsora közben eszébe jutott, hogy egész nap nem segített senki baján, ezt az emlékezetes és méltán dicséretes kijelentést tette:
„Barátaim, elvesztegettem ezt a napot.”

383. oldal, Nyolcadik könyv - Az isteni Titus (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: baj · Titus
Stone>!

Egyszer reggelizés közben egy idegen kutya egy ember kezét hozta be a keresztútról ebédlőjébe, és az asztal alá ejtette.

255. oldal

2 hozzászólás
pwz IP>!

Mondják, hogy Claudius egy rendelet kibocsátásán is töprengett, ezzel megengedte volna, hogy lakoma közben szellentsenek és pruttyantsanak; megtudta ugyanis, hogy valaki, aki ilyesmit szeméremből visszatartott, súlyosan megbetegedett.

228-229. oldal, ÖTÖDIK KÖNYV. Az isteni Claudius

3 hozzászólás
pwz IP>!

Titus, a fia egyszer szemére vetette, hogy még a vizelet megadóztatását is kieszelte; Vespasianus erre orra alá dugta az első befizetésből származó pénzt, tudakolva: bántja-e a szaga?, s Titus tagadó válaszára ezt mondta: pedig ez a vizeletből való.

327. oldal, NYOLCADIK KÖNYV. Az isteni Vespasianus

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Velleius Paterculus: Róma története
Publius Cornelius Tacitus: Agricola élete
Publius Cornelius Tacitus: Tiberius és kora (Kr. u. 14-19.)
Titus Livius: Róma története a Város alapításától (I-XX. könyv)
Publius Cornelius Tacitus: Iulius Agricola életrajza / De vita et moribus Iulii Agricolae
Publius Cornelius Tacitus: Julius Agricolának életéről és erkölcseiről
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Lucius Annaeus Seneca: A nagylelkűségről
Lucius Annaeus Seneca: Nero császárnak a nagylelkűségről
Aleksander Krawczuk: Néró