Soulless ​– Lélektelen (Napernyő Protektorátus 1.) 828 csillagozás

Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Alexia ​Tarabotti több okból sem élhet komolyabb társasági életet.
Elsősorban azért, mert nincs lelke.
Másodsorban azért, mert vénkisasszony, apja pedig talján, ráadásul már meg is halt. Harmadiknak feltétlenül meg kell említenünk a vámpírt, aki az illemszabályokat semmibe véve, bárdolatlan módon lerohanja őt.
De hogyan tovább? Alexia kilátásai nem túl rózsásak, mivel véletlenül megöli támadóját, majd rögtön színre lép a szörnyű Lord Maccon (a nagyhangú, lompos öltözetű, de jóvágású farkasember), hogy Viktória királynő nevében fényt derítsen a haláleset körülményeire.
Míg bizonyos vámpírok váratlanul felbukkannak, mások ugyanilyen váratlanul tűnnek el, és közben mindenki Alexiára mutogat. Vajon ki tudja nyomozni, mi zajlik London legfelsőbb köreiben? Hasznosnak bizonyul-e lélektelen mivolta, amely semlegesíti a természetfeletti erőket, vagy csak felbosszantja ezek gazdáit?
És a legfőbb kérdés: ki az igazi ellenség, és van-e nála… (tovább)

Eredeti mű: Gail Carriger: Soulless

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
374 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632453118 · Fordította: Miks-Rédai Viktória
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
374 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632455402 · Fordította: Miks-Rédai Viktória

Kedvencelte 194

Most olvassa 22

Várólistára tette 420

Kívánságlistára tette 372

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

>!
Xoxoribizli
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

El vagyok ragadtatva!

Itt ez a kis könyv, a 19. századi angol társadalom tökéletes jellemrajza.
Amit csak akarsz!
★ botrány
★ etikett
★ felhúzott orrú társadalom
★ neoklasszicizmus
★ és persze az elmaradhatatlan vámpírok, vérfarkasok és élőhalottak. :D

Imádom a történelmi, vagy mitológiai alapokra helyezett fantasyket, de ez a könyv nem szimplán egy kis részletet ölelt fel egy misztikus történetből, hanem az egész társadalmat felépítette a valós kornak megfelelően, csak épp kicsit fantasztikusabban. :D

Minden elismerésem az olyan íróknak, akik letűnt korokat ábrázolnak a könyveikben!
Nem lehet egyszerű időben elhelyezni, művészettörténetileg is megfelelni…
DE! Még nagyobb elismerésem Gail Carrigernek, aki még ezeket is felülmúlta, és átalakított egy kort, ami önmagában is izgalmas lehetett a maga sajátosságaival, és mégsem közelíthette volna meg ennek A Könyvnek a szintjét!
Mindezt pedig átitatta humorral. Sokan tanulhatnának tőle!

Alexia végtelenül vicces és elég szarkasztikus személyiség. Nem rejtette véka alá a gondolatait, ami valljuk be, a kor nő alakjaira nem volt jellemző, hacsak nem kétes hírrel rendelkező nőszemélyről beszélünk.
A Gróf Úr rám nagy hatást gyakorolt a maga faragatlan stílusával, és már az első alkalommal láttam, hogy spoiler :D

Immár pedig kezemben tartom a következő ❤ részt! :P

3 hozzászólás
>!
Zsófi_és_Bea P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Egy valamit itt az elején meg kell jegyeznem, még akkor is, ha egy kicsit szőrszálhasogatónak tűnök miatta: Miért nem a magyar cím van nagyobb betűkkel rajta az angol helyett? Hisz egy magyar kiadásról beszélünk, nem? Ezt nagyon nem értem… De hagyjuk is… :)

100%-os szórakozás viktoriánus, vámpíros, vérfarkasos módra! A magam példájából okulva, nem csak fantasy-rajongóknak. :)
Most már azt is értem, hogy miért várják mindig annyira a molyok a sorozat következő részeinek a megjelenését!

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2018/03/harom-jo-konyv.html

3 hozzászólás
>!
KönyvParfé P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

A stílus zseniális, és jó ötletnek találom a viktoriánus kor, az urban fantasy és steampunk összeboronálását, még ha ez utóbbi nem is annyira erősen van jelen.
Szerettem, ahogy az írónő leírja ezt a különös világot, amely egyáltalán nem szokványos, mégis könnyen oda tudja képzelni magát az olvasó. Nagyon tetszik, hogy jelen vannak a vámpírok, farkasok és szellemek, de mégsem olyan csomagolásban, mint a megszokott tucat regényekben. Olvasás közben nem éreztem, hogy ez már lerágott csont, hiszen egyedi és különleges módon mutatja be őket az írónő. Ezért mindenképpen jár a piros pont, csakúgy, mint a főszereplőnk lélektelenségéért, melyet szintén eredeti ötletnek találok.
Bővebben: http://konyvparfe.blog.hu/2016/08/26/gail_carriger_soul…

9 hozzászólás
>!
joopsy P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

El kell ismernem, ez a könyv tényleg nagyon jó volt. Érthetetlen számomra is, hogy kérdéses az 5. rész kiadása. Ez komolyan ennyire nem jött be az embereknek?! Tényleg nem értem. :( (Pedig annyira eltér a cukormázas sablonsztoriktól végre! Kész felüdülés, akárcsak a Vasdruida krónikái.)

Na de akkor a véleményem:
Eleinte nagyon nem akart engem elkapni a történet fonala. Az első 3 fejezetnél végig azt éreztem, hogy kínlódok, mert ehhez annyira, de annyira nem volt éppen hangulatom. De igazán időm/kedvem sem volt az olvasásra, mert mostanában sokat kattogott az agyam máson (totál nem kapcsolódik ide, de pl. ezen: https://moly.hu/karcok/1024700). Aztán erőt vettem magamon és folytattam.
Aztán egyszer csak „megjelent” előttem a szimpatikus Alexia (végre sikerült elvonatkoztatnom a borítón szereplő förmedvénytől) és Lord Maccon, ahogy csipkelődnek egymással. Szinte éreztem, amint a kandalló előtt (habár azt hiszem kandallóról igazán szó sem volt, de hát a fantáziának semmi sem szabhat határt. :D) vívják a szó- és testcsatáikat. Ezek őrültek, de tényleg. :)))
A mellékszereplők is érdekesek és karakteresek voltak.
A viktoriánus kor, amiben a történet játszódik, engem egyáltalán nem bűvöl el. (Nem, sosem vágytam fűzőre és párnával kitömött szoknyára. A parókákról és egyéb fejfedőkről pedig már ne is beszéljünk. Grrr…) Mégis a történethez még nekem is adott némi plusz hangulatot. Az egész olyan „hintőporos”, hűvös és kimért volt általa. A csipkelődés magázódva még jobban üt. :)
A lélektelenséget, mint fogalmat még nem tudom hová helyezni. Nekem valahogy sántít a dolog, de nem tudom megmagyarázni, hogy mi vele a problémám. Mindenesetre Alexiát nem éreztem"lélektelennek".
Tetszett, hogy végre nincs függővég és a történet igazából teljesen le lett zárva. Ettől függetlenül valamikor olvasni fogom a folytatásokat. Remélem a „sündisznós” esetről is többet tudhatunk majd meg, mert az nagyon vicces lehetett. :))
Szóval szerettem. Nem kérdés az 5 csillag. :)
Bocsesz a csapongó értékelésért, de most erre voltam képes. :)

28 hozzászólás
>!
SzAngelika 
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Vétek lenne kihagyni, ha az ember lánya szereti olvasmányaiban:
– a minden lében kanál kékharisnyákat
– a vadító, kissé zilált, éppen csak társaság komfort, morcos skót urakat
– a zötyögő hintóban megejtett szenvedélyes légyottokat (vagy épp egy füles fotel jótékony homályában kibontakozó érzéki pillanatokat)
– a humoros riposztokban bővelkedő szócsatákat
– a végtelenségig higgadt, viszont rendkívül jól tájékozott titkárokat s komornyikokat
– a valódi vérfarkasokat és csillogásmentes vámpírokat
– a társasági különcöket és őrült tudósokat.
Izgalmasan szokatlan, de fölöttébb élvezetes műfaj egyveleg humorral, románccal, nyomozással, Jane Austen korában a korai Amanda Quick stílusában a Kresley Cole féle természetfelettivel.
Ha a folytatás is tud hasonlóan szórakoztató lenni, akkor új sorozat került a kedvenceim polcára.

11 hozzászólás
>!
Tóth_Orsolya_3 P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Ohhh, hát kérem szépen, ez a könyv felettébb… Felettébb szórakoztató, izgalmas, humoros, romantikus és felettébb kedvenc lett! :))
Nem hittem volna, hogy a történelmi romantika a fantasyval és a steampunkkal ilyen csodás elegyet alkot!
Miss Tarabotti és Lord Maccon kettőse pedig egyszerűen zseniális. Csakis szeretni lehet őket. Lord Maccon személyében újabb könyves álompasit avattam. Istenem, micsoda alfahím!!! ❤ ;))
Remélem holnap már saját példányomat is a kezemben tarthatom, mert ennek a sorozatnak a könyvespolcomon a helye! ;)

22 hozzászólás
>!
csillagka P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Kicsi, pici aranypor csincsilláim, ezt a kis csillagvirágos romantikát, eszem a zúzáját, de jó eset. Finoman karcolt, lágyan szórakoztatott, miközben a mélyen eltemetett romantikus énem hangos keringő dallamot dúdol Richard Strausstól, pedig Londonban járunk, ahol már akkor is jól jött, ha kéznél van egy lila esernyő.
Nem gondoltam volna, hogy belefeledkezem, és ennyit nevetek. Megint egy könyv ahol a vérfarkasok, főleg az alfák rajongással töltenek el, pedig általában a vámpírok és a boszik az én népem, azért Conallnak előkelő helyet biztosítok a képzeltbeli pasi-ranglistámon.
Tökéletes választás volt nőnapra, amit inkább Alexiával, és egy jó nagy illetlenséggel ünnepelnék, mint hogy elfogadjam a konvenciókat. Nem tudom mi volt ez az izé, nem is nagyon érdekel, jól esett és kész, akkor is ha vannak tagadhatatlan hibái, de miért ne lennének? hiszen nem egy hamvas szépségről hanem egy kékharisnya vénlányról szól a nem teljesen tökéletes mese.

>!
Riszperidon P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Nocsak, nocsak, kifejezetten jól esett ez a könyv.
Eleinte kicsit tartottam az arany pötty miatt, és kicsit nehezen is rázódtam bele, annak ellenére, hogy Alexia az elejétől kezdve nagyon szimpatikus volt. Könnyed kis történet, némi vérrel, poénokkal meg erotikával fűszerezve. Egy olyan történet, amit még az én nemgalamblelkem is elvisel pl. a tévében is, romantikus vígjáték címszó alatt, mert nem vesztem el a nyáltengerben.
Ami miatt a fél csillag lecsusszan, az az, hogy bár nagyon szerettem, vidám perceket okozott, de abszolút kedvenc nem lesz, valamint meg kell valljam, hogy a Büszkeség és balítélet, de leginkább az Edenbrooke nagyon kiélezetté tett erre a korra jellemző arisztokraták viselkedésre, és a pirulásokra. :D
De nagyon kíváncsian várom a többi részt, mert ezt inkább egy bevezetőnek éreztem, és biztos vagyok benne, hogy Alexia a további részekben sokkal nagyobb slamasztikákba fog keveredni.

28 hozzászólás
>!
ViveEe P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Rendkívül jó volt! Nagyon örülök, hogy ajándékként megkaptam, mert szerintem ez egy olyan könyv amit tuti nem vettem volna le a polcról és vettem volna meg mostanában. És mekkora hiba lett volna!
Az első pár fejezet olvasása közben még nem gondoltam, hogy ennyire jó lesz, mert picit lassabb lefolyású a könyv. De ettől még nagyon jó lett.
A stílus nekem kifejezetten tetszett, nagyon bírtam a modoros beszélgetést, és mégis nagyon viccesre sikerült. Számomra az is szórakoztató volt, amikor a hölgy az összegyűrődött ruhájáért is aggódott a legnagyobb bajok közepette is, mert ez egy 19. századi hölgynek igenis fontos. Nem egy mai tinilánynak tört le a körme. Ez inkább vicces volt, mint idegesítő. A szerelmi szál meg nagyon jól van vezetve. Eszméletlen egy páros. Nagyon jó, hogy ebben a korban játszódik, mert nagyobb tere lett a komikumnak. :) A kedvenc jelenetemen is nagyon jót nevettem: spoiler
Na és Lord Akeldama is színes egyéniség a lapokon.
Összességében imádom, szívből örülök, hogy olvastam és jöhet is a következő. :)

11 hozzászólás
>!
Madama_Butterfly P
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen

Viktoriánus fantasy, belevaló, szószátyár főhősnővel, vérfarkasokkal, vámpírokkal és minden egyébbel, ami ilyenkor szükséges – egy olyan sajátságos, ám mégis korhű világot sikerült a szerzőnek produkálnia, ami pont az ellentmondások miatt válik tökéletessé.
Ha valaki szereti a szórakoztató, humoros, csöppet történelmi romantikus történeteket, az vegye bátran a kezébe!


Népszerű idézetek

>!
SzAngelika

– Mondja, miért olyan nehéz magával mindig? – kérdezte Lord Maccon elkeseredve, mire Alexia elvigyorodott.
– Talán mert nincs lelkem? – vetette fel.
– Józan esze, az nincs – javította ki a gróf.

74. oldal, 3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alexia Tarabotti · Lord Conall Maccon
>!
SzAngelika 

Csillagom, a vámpír olyan, mint a jól nevelt úrihölgy: sosem árulja el a korát.

60-61. oldal - 2. fejezet

>!
theodora 

– Rémes lehet szegénynek – szólalt meg Alexia, mert nem bírt tovább hallgatni. – Emberek gondolkoznak, ráadásul az agyukkal, és pont a szomszédban! Ez igazán tragikomikus.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alexia Tarabotti
>!
Zora85

– Az vagyok?
– Hogy micsoda? – Miss Tarabotti zavart tettetve lesett ki rá kusza fürtjei mögül. Nem, szó sem lehet róla, hogy megkönnyítse a gróf dolgát.
– A szerelme?
– Nos, ön farkasember, skót, mezítelen, talpig véres, és én mégis fogom a kezét.

318. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alexia Tarabotti
>!
SzAngelika 

Nem akarok meghalni, gondolta. Még nem is kiabáltam Lord Macconnal a legutóbbi faragatlan viselkedése miatt!

8. fejezet - 196. oldal

2 hozzászólás
>!
Fairymysz

– Mi a pokol ez? – kiabált Lord Maccon. (…)
– Az egy harapásnyom, gróf úr – felelte, és örült, hogy nem reszket a hangja, még ha valamivel mélyebb is, mint szokásos.
Lord Maccon dühe még feljebb szökött.
– És ki harapta meg? – üvöltötte.
Alexia csodálkozásában oldalra billentette a fejét.
– Ön tette – válaszolta, és rögtön ezután megfigyelhette, hogyan változik egy alfa farkasember szégyenkező kiskutyává. Nem mindennapi látvány volt.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alexia Tarabotti · Lord Conall Maccon
5 hozzászólás
>!
blankaveronika I

A gróf biztos volt benne, hogy az önkontrollja itt bujkál valahol, éppen csak nem találta sehol.

171. oldal, 7. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Lord Conall Maccon
>!
SzAngelika

Ivy ájulást színlelt, Alexia a karjánál fogva tartotta meg.
– Ne játszd meg magad! – utasította rendre barátnőjét. – Egyetlen fontos ember sincs a közelben, hogy elkapjon.
Ivy gyorsan magához is tért(…)

40. oldal - 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Alexia Tarabotti · Ivy Hisselpenny
>!
Fleur_Rouge_Cerise

– Az olcsó öltözék nem lehet gyilkossági indíték – nézett rá Woolsey grófja merően.
– Maga szerint nem.

17. oldal

>!
EgyKönyvmoly

A kor nem számít. Mit érdekel engem, hogy hány éves, vagy mennyire vénlány? Hát mit gondol, én hány éves vagyok, és mennyire agglegény?

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lord Conall Maccon

Kapcsolódó zóna

!

Napernyő Protektorátus

71 tag · 141 karc · Utolsó karc: 2018. június 15., 21:50 · Bővebben


A sorozat következő kötete

Napernyő Protektorátus sorozat · Összehasonlítás

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Alexia Tarabotti · Lord Conall Maccon · Lord Akeldama · Randolph Lyall professzor · Sandelio de Rabiffano (Biffy) · Ivy Hisselpenny · Felicity Loontwill


Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: A herceg
Charlaine Harris: Holtak klubja
Lisa Jane Smith: Sötét szövetség
Marissa Meyer: Scarlet
Cassandra Clare: Bukott angyalok városa
Amanda Stevens: A próféta
Rachel Vincent: Rogue – Latrok
J. L. Armentrout: Ónix
Stephenie Meyer: Breaking Dawn – Hajnalhasadás
Maggie Stiefvater: Forever – Örökké