A ​virágok regénye 4 csillagozás

A mezők lilioma kifejezésben a bibliakutatók és botanikusok nemzedékei meg voltak győződve róla, hogy szellőrózsáról van szó; a legújabb kutatások eredményei szerint ez valóban liliom (Lilium candidum). A Sáron rózsája viszont egy vad tulipánfaj (Tulipa saronensis).

23. oldal, 4. fejezet - A szakrális liliom (Gondolat, 1969)

Egyiptomban üreges arany Ozirisz-figurákat homokkal, kásával, tizennégy féle fűszerrel és tizennégy féle értékes kővel töltötték meg, majd a figurákat a földbe ásták. Ha a magok kicsíráztak, azt jelentette, hogy az isten föltámadt; az ilyen üreges szoboredényt Ozirisz-kertnek nevezték.

31. oldal, 7. fejezet - Regék a virágok eredetéről (Gondolat, 1969)

Volt egy bizonyos hagymaparfüm is; ez a hagymának minden tulajdonságával dicsekedhetett, csak a szagával nem. Az ezzel illatosított zsebkendő képessé tette a hölgyet arra, hogy mindig és mindenütt elsírja magát, amikor és ahol csak szükséges volt; a reklámszöveg így hangzott:"Jó szolgálatot tesz, ha a féltékeny férj haragját kell csitítani; jó szolgálatot tesz, ha az elhalt örökhagyót kell örökösként elsiratni. Egy üveg de elég akár egy milliomos bármilyen nagy gyászmenetéhez is, S így minden örökös könnyen és jutányosan tehet szert a mélyen megrendült rokon hírére, ami által bizonyára az általános figyelem középpontjába kerül."

Arábia minden illata

Az egyiptomiaknak – de más elő-ázsiai népeknek is – a rózsa ismeretlen virág volt. Ézsaiás rózsája Luther sok fordítási hibája közül egy. Nárciszra, liliomra vagy őszi kikericsre kell inkább gondolnunk. A héber Zsuzsánna név nem rózsát jelent – amint fordították –, hanem liliomot, éppúgy, mint Susa perzsa város neve, melyet liliomban gazdag környékéről hívtak így.

23. oldal, 4. fejezet - A szakrális liliom (Gondolat, 1969)

Az első liliomábrázolások Amniszoszban Knósszosz kikötőjében találhatók egy falfestményen, (i.e. 1550-ből, esetleg i.e. 1750-ből vagy 1760-ból).

23. oldal, 4. fejezet - A szakrális liliom (Gondolat, 1969)

Amikor Xerxész Görögország felé vonultában különlegesen szép fát pillantott meg, aranylánccal és koszorúval ékesítette, s őrt rendelt ki védelmére. Így aztán nem csodálni való, hogy van egy perzsa felekezet – a bahaiszok –, melynek kötelessége, hogy fát ültessen meg kertet létesítsen ott, ahova éppen vedődik.

26. oldal, 5. fejezet - Babiloni és perzsa kertek (Gondolat, 1969)