Kellünk ​a sötétségnek (Kellünk a sötétségnek 1-4.) 20 csillagozás

Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Kellünk ​a sötétségnek (1-4. Teljes regény!)

„Ki törődik a szegényekkel és a gyengékkel?
Senki!
Ki törődik vele, ha egy hajléktalan megbetegszik, vagy akár meg is hal?
Senki!
Ki állhat ellen a seregüknek?
Senki!”

Ezek a vezetőjük szavai, egy karizmatikus, meggyőző személyé, aki egyben manipulatív és gonosz is.
Hívei Abe-nek hívják, mások, ősi nevén Abriel-nek.
Azt mondják természetfeletti képességei vannak…
Segítségével a hajléktalanok felemelkednek a város legsötétebb vermeiből, odalentről, az elfeledett alagutakból, a csatornákból, melyek az emberek mocskával vannak elárasztva. Seregük felemelkedik és háborút indítanak a „fenti világ” ellen. Olyan háborút, melyet még soha, senki sem látott, s álmodni sem mert volna róla! Ezúttal visszafizetnek mindenért! Megbüntetik a város úgynevezett „jó érzésű, Istenfélő” lakosait!

Nola Darxley, az FBI különleges ügynöke Abe nyomába ered. Vissza akarja vinni a gyilkos… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2017

>!
372 oldal · ISBN: 6610000038558 · Illusztrálta: Nola Darxley
>!
246 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781387349166 · Illusztrálta: Nola Darxley
>!
Smashwords, USA, 2017
ISBN: 9781370800360 · Illusztrálta: Nola Darxley

1 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Nola Darxley · A névtelen ezredes · A névtelen nyomozó · Gabriel Wolf (különböző neveken) · Charles, a "Kibertéri gyilkos" · Christopher Ecker · John, az "Éjféli fojtogató"


Kedvencelte 9

Most olvassa 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 25


Kiemelt értékelések

>!
Black_Dawn
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Már mások is kiemelték, azt hiszem, itt a regény vicces oldalát/momentumait. Bennem ez maradt meg talán legerősebben. Ecker külön kis akciózásai és agyament karaktere zseniális benne szerintem! :DD
Nem tudom, mások emlékeznek-e rá… régen a Rendőrakadémia sorozatban volt egy Jenő nevű karakter. Legalábbis még az elején annak fordították… talán az alámondásos változatban. Jenő egy olyan rendőr volt, aki előbb lő aztán kérdez. Vagy inkább sosem kérdez. Na, engem arra emlékeztetett ez a karakter, csak még jobban sarkítva, modernebb bőrbe bújtatva.
A misztikumok nagyon szövevényesek. Jó értelemben, mert legalább nem klisés. Tetszettek, de ennek a részének lehet, hogy újra nekifutnék majd egyszer. Még nem sikerült mindent kibogoznom. A benne lévő humor miatt is szívesen újraolvasom majd! :D

update:
Máris megtudtam a választ néhány kérdésemre a regényben található misztikumokkal kapcsolatban. Ugyanis abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy interjút készíthettem a szerzővel. Részben erről a könyvről is beszélgettünk, de sok másik írásáról is.
Az interjú itt látható:
https://moly.hu/karcok/1059102
(A linket a szerző engedélyével illesztettem be ide.)

2 hozzászólás
>!
misszi68
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Egyszerűen fantasztikus ez az író! Nem tudok rá jobb szavakat!
Olyan fantáziával, stílussal és egyéniséggel van megáldva, amit nagyon kevés ember mondhat el magáról.
A Kellünk a sötétség az egyik legérdekesebb misztikus könyv, amit VALAHA ÉLETEMBEN magyar írótól olvastam. Elképesztő ez a könyv! Ha valaki valami másra és újra vágyik, akkor ez a könyv befutó lehet nála is!
Én nyertem meg a Pszichokalipszis nyomtatott könyvet a mostani nyereményjátékon.
Hát, ha az is ENNYIRE jó lesz, mint ez, akkor minden bizonyyan megvan az ÚJ KEDVENC MAGYAR ÍRÓM! ♥♥♥ És ezt most nem hálából mondom, mert nyertem egy könyvet, de tényleg, komolyan így gondolom!

1 hozzászólás
>!
valszi
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Valami tingli-tangli kis romantikus horrorra számítottam, DE:
Először meglepett, hogy milyen komoly. Úgy kezdődik, mint egy amerikai thriller mozifilm. Aztán meglepett, hogy milyen vicces. A kihallgatási jelenet alapvetően komoly, de mégis tele van humorral. Az író nagyon jól bánik a szavakkal! :) :)
Utána pedig az lepett meg, hogy milyen fordulatos és mennyi váratlan dolog van benne. Tehát ez a könyv sokkal több volt, mint amire számítottam! :) :)

>!
eki
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Egyszerűen szuper volt ez a könyv! Be is kedvenceltem! Tele volt elképesztő misztikumokkal, volt benne romantika, érdekes karakterek (viccesek és érdekesek pozitív karakterek és jól megformált negatív vagy félig negatív karakterek is). A vége nagyon izgalmas és annyi misztikum volt ebben a könyvben, hogy az agyamat eldobtam tőle!
Ez a Wolf újra és újra meglep. Ahogy olvasom a műveit, egyik meglepetés ér a másik után! Egyszerűen fantasztikus, hogy milyen jól ír és milyen nagyszerű ötletei vannak. A Pszichokalipszis is nagyon tetszett, de ez még annál is jobban!
Nem akarok nagy szavakat használni, de ennél a könyvnél most kénytelen leszek: Ez volt az egyik legjobb könyv, amit mostanában olvastam!

>!
Miss7of9
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Nagyon örülök, hogy rászántam a pénzt és megvettem ezt a könyvet! Abszolút megérte minden fillér érte!
Mire a végére értem, „egy megújult valóság tárult fel”, amire nem is számítottam az elején!
Már annak idején az első részben (amit ingyen lehetett megkapni az írótól) is sok érdekes, misztikus dolog volt előrevetítve, de az a rész inkább a két főszereplőt mutatta be, hogy hogyan formálódik a viszonyuk, különleges szerelmük. Viszont a teljes regényt végigolvasva már nem csak a romantika dominált; igaz, a köztük lévő mélyről fakadó szerelem és bizalom végighúzódik a könyvön és a végén azt is megtudjuk, hogy kapcsolatuk honnan ered igazából. Már az első rész végén is nagyon tetszett az a vers, ami csak gondolatban hangzik el (milyen különleges ötlet!), és a könyv második felében egy újabb lírai gyöngyszemet olvashattunk Nola Fátyla címmel.

Ha hasonlítanom kellene valamihez, akkor az új Twin Peaks évad, Neil Gaimantől az American Gods és a Mátrix trilógia jutottak eszembe – a való világba úgy vannak belekeverve a misztikus elemek: időutazás, istenek és egyéb entitások, hogy az ember teljesen valóságként éli meg az egészet. Olyan misztikumok vannak benne, ami összefügg a mi valóságunkkal, valóságról alkotott képünkkel. Tehát ez nem is annyira meseszerű misztikum, hanem olyan, ami akár igaz is lehetne… Vagy lehet, hogy igaz is? Komolyan elgondolkoztam ezen a végén! :)

A könyv másik erőssége, hogy annyira könnyen olvastatja magát, hogy egy hétvége alatt simán elolvastam. Minden fejezet egy kicsit közelebb visz az igazság megismeréséhez, így az ember nem tudja letenni, mert várja, hogy még valamit megtudjon. És amikor már azt hinné, hogy végre megtudta a megoldást… erre jön valami, ami azt is felülírja és megcáfolja. És ez az egész az utolsó pillanatig így megy, és még ott is van pár dolog, ami nyitva maradt, úgyhogy akár még folytatása is lehetne ennek a könyvnek!

Ami még nagyon tetszett, hogy a szereplők annyira szerethetők! Itt nem csak arról van szó, hogy van a szép nő és a dögös pasi, a többi szereplő meg elhanyagolható, hanem a mellékszereplőknek ugyanúgy megismerjük az életét és mire összetalálkoznak, hogy együtt küzdjenek a végső csatában, addigra már együtt izgulunk velük, mert mindegyiket annyira megszerettük. Szívesen olvasnék akár a vagány nyomozó kalandjairól, akár a jóravaló hajléktalan múltbeli viszontagságairól egy-egy írást!
A regény nagy része egyébként komoly, filozofikus, de a megfelelő helyeken, egyes szereplők és szituációk a humor eszközével vannak bemutatva, amiken nagyon jókat lehet szórakozni!

Sokat gondolkodtam azon, hogy nyomtatott vagy e-könyvet vegyek, ugye mindkettőnek megvan az előnye… végül az e-könyvet választottam, és így színesben élvezhettem a fénykép-szintű illusztrációkat, melyek a rendőrkapitányság vallatószobájáról, Nola lakásáról, illetve a Fátyol alapítvány „főhadiszállásáról” készültek! Ez egy teljesen korszakalkotó ötlet, a helyszíneket fotóként is megjeleníteni a könyvben, hiszen így még jobban bele tudja élni magát az ember az eseményekbe.

>!
PandaSára P
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Tetszett, de alapvetően van benne néhány dolog, ami levont az értékéből.
Az egyik, ha már Magyarországon, Budapesten játszódik a történet, akkor az itt élőknek miért nincs magyar neve? Miért Dorothy, miért Barry?
Aztán lehet, hogy valamit félrenéztem, de a történet kezdeténél 1997-ben járunk. Mégis, a második részben, amikor a korábbi dátumra hivatkoznak, mindenhol 1999 szerepel, nem számoltam meg hányszor, de legalább háromszor.
Azt sem értem, miért kellett négy részre tagolni, miért nem egy mese az egész.
Néhol kissé beteg, de ez mégis csak mese. A harmadik rész volt a kedvencem, ott jókat mosolyogtam is, pedig ez nem egy vidám könyv.
Elgondolkodtató.
Csak az a baj, hogy még így is, hogy sok mindenre magyarázatot kaptam, még így is maradtak dolgok, amik homályosak és függnek csak a levegőben.

>!
372 oldal · ISBN: 6610000038558 · Illusztrálta: Nola Darxley
>!
Cicamama
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Meglepően jó volt ez a könyv! :-)
Telis-tele van érdekes fordulatokkal, érdekes karakterekkel. Nekem az Ecker nevű karakter tetszett benne az egyik legjobban. Az a fickó egyszerűen imádnivaló! :-)
A könyv végén olyan dolgok derülnek ki, hogy egymás után érik az embert a meglepetések. Már azt gondolnád, hogy kiderült valami fontos, aztán kiderül, hogy pont ellenkezőleg volt! :-)
Nem csak a fordulatok és a jó karakterek miatt, de emiatt is nagyon tetszett, hogy egyáltalán nem kiszámítható. Gyakorlagilag az utolsó pillanatig egymást követik a csattanók. Még az utószóban is! :-)

>!
havoC
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Tényleg van valami Clive Barkeres ebben a könyvben, azt hiszem már mások is említették.
Mivel Barker az egyik kedvenc íróm, így gondolom nem lesz meglepő, hogy milyen pontszámot adok rá.
Egyébként attól függetlenül, hogy helyenként ugyanolyan beteg (művészi értelemben), elvont és ötletes, semmihez nem tudnám konkrétan hasonlítani. Tehát semmiképp nem utánzat regény. Hihetetlen, hogy még a Facebook jelenség (az emberek ottani viselkedése) is el van benne magyarázva, egyfajta apokaliptikus előjelként, ómenként. Nem semmi! Ha ez csak fikció, akkor állati nagy ötlet. Ha nem… akkor abba beleborzonghatunk azt hiszem! :)

>!
Gombolyag
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Nem tudtam letenni. :)
Valahogy… valamiért… ennek az írónak kiváló érzéke van ahhoz, hogy lekösse az olvasót és fenntartsa a figyelmét. Akár izgalommal, akár olyan közelgő eseményekkel, melyeket várunk vagy akár félünk tőlük és előre izgulunk, hogy mi fog történni majd… ha mással nem akkor humorral tölti ki azokat a jeleneteket, melyeket más könyvben esetleg unnék. Szóval mindig van mire figyelni. Egyszer sem éreztem a könyv folyamán, hogy „hú de várom már a következő utáni fejezetet, ezen meg legyünk már végre túl!”. :)

>!
Centurion
Gabriel Wolf: Kellünk a sötétségnek

Bő egy hónapig küzdöttem vele, de nem azért mert nem volt jó, hanem az ünnepek alatt alig volt időm olvasni . Tervezem, hogy újra el fogom olvasni egyhuzamban mert ez a könyv SOKKAL többet érdemel annál, hogy az ember kapkodva átfusson rajta . Annyi misztikum, rejtély és talány van benne, hogy az elképesztő ! Még a könyv végén is vannak visszautalások az első részre azaz a könyv elejére . Van ami csak a végén derül ki, hogy miért történt . Olyan is van amikor a végén kiderül, hogy végig a bolondját járatta velünk az egyik szereplő vagy maga az író . Háhá!! :DD Ezeket a csavarokat imádtam benne !
Megér hát egy (vagy két) újraolvasást, mert annyira tartalmas, hogy elsőre nem biztos, hogy mindent fel tudtam fogni belőle . De már abból is, amit sietve megértettem rengeteg dolog tetszett benne . Ecker fejezetén (a címe: "Ecker története") pedig egyszerűen besz@rtam a röhögéstől ! Az valami brutális ! Zseniálisak azok a szófordulatok és maga a cselekmény is ahogy alakul ! Imádom Eckert ! Remélem még találkozhatunk vele más könyvekben is, vagy akár ennek a folytatásában egyszer ! :DDDD


Népszerű idézetek

>!
Black_Dawn

– …És, Ecker!
– Igen, uram?
– Nehogy aztán lelője nekem Darxley-t vagy ilyesmi! Felfogta egyáltalán, mi a dolga?
– Igen, uram! Csak megfigyelni megyek!

Kapcsolódó szócikkek: A névtelen ezredes · Christopher Ecker
>!
Black_Dawn

Chris a barátnőjével is ezért szakított nemrég, mert a lánynak elege lett a fegyvermániájából. Miért lenne az mánia, ha az ember pisztolyt tart a párnája alatt? Ha egyszer van rá fegyverviselési engedélye, akkor miért ne tehetné? Nem Chris hibája, hogy egyszer elsült éjszaka! Az ember össze-vissza hadonászik álmában. Pláne akkor, ha van egy enyhe poszttraumatikus háborús stressz szindrómája is. A ravaszt is meghúzhatja az ember, ha épp a párnája alatt van a keze. A lány nem sérült meg, csak sokkolta az eset. Többet nem volt hajlandó Chrisnél aludni. Annyi baj legyen!
Legalább most behozhatja végre maga mellé a puskákat az ágyba! Nem is olyan rossz dolog egyedül élni. Néha egy rakás fegyver jobb társ, mint egy szőke fotómodell.

Kapcsolódó szócikkek: Christopher Ecker
1 hozzászólás
>!
Black_Dawn

– Ecker, maga beszélt Darxley ügynökkel?
– Igen, ezredes!
– És mit mondott, milyen indokokra hivatkozva vett ki egy teljes hét szabadságot pont most, amikor ennyi ügyön dolgozunk egyszerre?
– Őőő… női b-b-ajokra hivatkozott… uram.
– Mifélékre?
– Hát nem tudom, uram, én nem értek hozzá.
– De mit mondott Darxley konkrétan? Gondolkozzon már, Christopher!
– Azt hiszem, semmit, uram. Csak olyan szavakat használt, hogy műtét… meg női bajok… meg ehhez hasonlók.
– De mégis mire gondolhatott? Nyögje már ki, ember! Nem érek rá egész nap!
– Hát én nem vagyok biztos benne, uram. Talán valami menstruációs dolgokra, meg ilyenek. Biztos a méhére…
– A méhére?
– Őőő… nem igazán tudom, uram. Én nem vagyok nős. Nincs gyerekem sem. Nem láttam még petefészket meg szülészeti ultrahangot vagy mit.

Kapcsolódó szócikkek: Christopher Ecker · Nola Darxley
>!
Black_Dawn

– De hogy szedett volna rá, uram? Nem lehet akár valóban szüksége egy műtétre? Bár igaz, nem láttam még…
– Mit nem látott még? Engem lát most, ahogy itt ülök? Akkor jó! Fogja már be és gondolkozzon, Ecker!

Kapcsolódó szócikkek: Christopher Ecker
>!
Black_Dawn

És, Ecker!
– Igen, uram?
– Valami kemény legényt küldjön utána.
– Gondolja, hogy ellenáll majd, uram?
– Kinek, maga marha?! Csak megfigyelni megy utána az ügynökünk!

Kapcsolódó szócikkek: A névtelen ezredes · Christopher Ecker
>!
Black_Dawn

– Ezt az ezredes küldi! És azt üzeni, hogy nem kekeckedünk az FBI-jal! Vegyék úgy, hogy mind le vannak tartóztatva!
Felvette a sporttáskáját a busz lépcsője mellől és sántikálva visszaszállt a buszra.
– Mehetünk – adta vissza a kulcsot a vezetőnek.
– És a gyanúsított? Azt nem hozza magával? Azt mondta, letartóztatja!
– Sajnos tévedtem! Mégsem volt köztük.

>!
Black_Dawn

…Hacsak valaki meg nem próbálja állítani út közben. Erősen remélte, hogy megpróbálják majd!
Igazából nem tudta, hol érhetné a legtöbb atrocitás. A reptéren visszakapta a sporttáskáját, amiben hozott egy-két kisebb eszközt magával a munkára. Aláírta az ezzel kapcsolatos papírokat és máris úton volt a belváros felé. Eredetileg taxival akart menni, de aztán rájött, hogy így a végén még egyből odaérne. A taxi felveszi itt és lerakja ott. Így minden jóból kimarad majd. Inkább metróval és buszokkal tervezte meg az utat. Azok jó sok szar, lepusztult helyen megállhatnak útközben. A metróaluljárók például elég veszélyesek tudnak lenni Amerikában közbiztonság szempontjából. Remélte, itt is legalább olyan rossz a helyzet, ha nem még rosszabb.

Kapcsolódó szócikkek: Christopher Ecker
>!
Centurion

– Abe – felelte tömören.
– Mint az Ábel, angolul becézve?
– Engem senki nem becéz – válaszolta a férfi. Nola már látta, hogy neki sem lesz könnyű dolga vele. Még így sem, hogy vele legalább hajlandó szóba állni. Türelmesnek kell tehát lennie vele, nehogy neki is megkukuljon itt, mint valami szegény, dilis gyerek, és a végén besüljön emiatt az egész próbálkozás.
– Akkor úgy kérdem, minek a rövidítése ez? Ábel?
– Abriel.

>!
Black_Dawn

…nem megy be dolgozni a héten!
Valahogy elkéredzkedik és elutazik Magyarországra.
Eszébe jutott, hogy kolléganője javasolt neki egy trükköt ilyen esetekre. Azt mondta „hivatkozz ilyenkor női bajokra”. Arra ugyanis senki sem kérdez vissza. Neki állítólag ez nagyon bevált a korábbi munkahelyén. A nők tapintatosak akarnak lenni egymással, a férfiak meg vissza sem mernek kérdezni. Kolléganője azt mondta, hogy ha komolyabb az ügy és több napra van szüksége, akkor hivatkozzon egy „női bajok miatti rutinműtétre”. Az már elég komoly, hogy egy hétig kitarthasson miatta a szabadság, de annyira mégsem, hogy nagyon bele akarjanak kérdezni a dologba.
Kollégájuk, aki a szabadságokat intézi bent, hál’ Istennek férfi, tehát ha betelefonál, valószínűleg tényleg nem fog merni rákérdezni, miről van szó. A férfiak rettegnek ettől a témától, hogy nehogy hülyeséget mondjanak. Már csak azért is, mert valóban meg sem tudják különböztetni a női méhet… a hím darázstól!

Kapcsolódó szócikkek: Christopher Ecker

Hasonló könyvek címkék alapján

Carlos Ruiz Zafón: Marina
Stephen King: Joyland
Josh Malerman: Ház a tó mélyén
Becca Fitzpatrick: Black Ice – Tükörjég
Isaac Marion: Eleven testek
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Molnár Ádám: Naunita
Mary Shelley: Frankenstein
MaryJanice Davidson – Laurell K. Hamilton – Charlaine Harris – Angela Knight – Vickie Taylor: Karó
Lauren Beukes: Tündöklő lányok