A ​szerelemről és más démonokról 470 csillagozás

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„A ​hír ott volt a főoltár harmadik fülkéjében, az evangéliumi oldalon. A kőlap az első csákányütéstől darabokra pattant, és egy rézvörös, élő hajzuhatag ömlött ki a kripta üregéből.az építésvezető meg a körülötte lévő emberei egyben akarták kihúzni az egészet, és minél tovább húzták, annál hosszabb volt és dúsabb, egészen a tövéig, mely még hozzá volt tapadva egy gyermekkoponyához. A (…) a rücskös salétrommarta kőlapon csak a keresztnév volt olvasható: Sierva María de Todos los Ángeles, a földre kiterített gyönyörű hajzat huszonkét méter, tizenegy centiméter hosszú volt.Az építésvezető egy cseppet sem csodálkozott rajta: elmagyarázta nekem, hogy az emberi haj a halál után is tovább nő, havonta egy centimétert, így tehát a huszonkét méter nagyjából kétszáz évnek fele meg. Nekem viszont nem tűnt hétköznapinak a dolog, mert a nagyanyám gyerekkoromban mesélt nekem egy tizenkét éves márkilányról, akinek olyan hosszú volt a haja, hogy úgy húzta maga után, mint egy menyasszonyi fátylat,… (tovább)

Eredeti mű: Gabriel García Márquez: Del amor y otros demonios

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Magvető, Budapest, 2017
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631435412 · Fordította: Székács Vera
>!
Magvető, Budapest, 2010
192 oldal · ISBN: 9789631420104 · Fordította: Székács Vera
>!
Magvető, Budapest, 2009
192 oldal · ISBN: 9789631420104 · Fordította: Székács Vera

2 további kiadás


Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Sierva María (Sierva María de Todos los Ángeles) · Abrenuncio doktor (Abrenuncio de Sa Pereira Cao) · Bernarda Cabrera · Cayetano Delaura (atya) · Ygnacio Casalduero márki (Don Ygnacio de Alfaro y Duenas, Casalduero) · Dominga de Adviento · don Rodrigo de Buen Lozano (alkirály) · Dona Olalla (dona Olalla de Medoza) · Dulce Olivia · Iskarióti Júdás · Josefa Miranda (apátnő) · Martina Laborde · Püspök (Don Toribio de Cáceres y Virtudes püspök)


Kedvencelte 82

Most olvassa 25

Várólistára tette 141

Kívánságlistára tette 88

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Márquez mint egy öreg mágus, ül az íróasztala előtt és szövögeti a színes Ariadné fonalát. Mindig rádöbbenek, hogy az igazi mély szerelemre nem a romantika csúcs írótól számíthatok, hanem ez a kicsit fura ember tőri sokadszorra darabokra a szívemet. Nem tudom honnan jött ez a hatalmas tudás, amivel belepillant a legmélyebb gödrökbe és ott is igazgyöngyökre talál. Már meg se lepődöm, csak hagyom magam sorolni az árral, és arra az egyre azért figyelek, néha levegőt is vegyek, mivel ha nem vigyázok, belefulladok az érzések kavalkádjába. Rómeó és Julia vagy Humbert és Lolita, nem tudom eldönteni, de talán nem is kell, ez így szép és tökéletesen értelmetlen, mivel minden Isten és vallás a sors ellen játszik.
Kegyetlenül csodálatos. Most megyek és valahogyan összekaparom a széthullott darabokat.

>!
Angele P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Túl vagyok már jó pár könyvén és mindig az a vége, hogy darabraimra hullok és megint Márquezt akarok olvasni.
A történetei olyan stílusúak, amitől valami andalító függőágyban érzed magad, kicsit feszült vagy, mert sejted, ennek bizony nem biztos, hogy jó vége lesz. Ez a könyve az életről szólt, és a halálról, kicsit elvont formában.
Ahogy az Márqueznél lenni szokott.

2 hozzászólás
>!
blueisthenewpink SP
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Előre tudjuk a végét is, azt is, hogy kitalált történet, mégis teljesen beszippant. Néhol, az egyes szereplők bemutatása köré kanyarított háttértörténetnél ugyan az a benyomásom támadt, hogy megint Bödőcs paródiáját olvasom, annyira nagyot kanyarodott, olyan feleslegesnek tűnő részletekig ismertette az adott karakter múltját, de ezeket a történetszövés hamar feledtette (és nem is vagyok benne teljesen biztos, hogy tényleg lehetett volna húzni belőlük).

Van itt mindenféle szerelmi nyomor. Aki nem választja a szerelmét, hanem a szülők elvárásának felel meg, a másik, aki kikényszeríti a házasságot, a mélységes, kölcsönös utálat, ami ebben a nem akart szövetségben testüket-lelküket megmérgezi, az elszalasztott lehetőség, amit már nem lehet visszahozni.

És persze ott a duplán-triplán tiltott szerelem, aminek nehéz lenne nem drukkolni. Ha. spoiler Ez van. Nem mindenkinek jár a boldogság.

>!
Ibanez MP
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Ez igen! Eddig nem voltam odáig meg vissza Marquezért. Nagyon régen olvastam a Száz év magányt, arra emlékszem, hogy unalmasnak találtam. Aztán láttam filmen a Szerelem kolera idején, amit csak a humoros részei és a lenyűgöző képi világa mentett meg számomra (ismét az unalomtól, mert kissé hosszúra nyújtották). Ezek után úgy ahogy van, elkönyveltem, hogy Marquez nem lehet az én emberem :-D (korai volt). Tavaly bevállaltam tőle mégis az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikáját, ami megadta az esélyt a további ismerkedésre. És végre, végre, ki merem jelenteni, hogy rátaláltam egy Marquez-írásra, ami nem vontatott, izgalmas, lendületes, megdöbbentő!

A történet – annak ellenére, hogy tudjuk a végét, hiszen azzal kezdődik, sőt már a fülszöveg is elmondja – nagyon izgalmas, valamiért hajlamos az ember megfeledkezni a történet elejéről, és drukkolni, hogy valahogy meneküljön meg ez a lány. Szerencsétlent sajnálni lehet – annak ellenére, hogy nem lesz a történet során szimpatikus, nem kapunk szinte semmilyen pozitív benyomást róla –, amilyen életet kapott, ahogy felnőtt, eltaszítva a szülei által, sőt, megvetve és utálva. Jobb lett volna neki, ha az apjában nem ébredt volna fel a gondoskodás, akkor simán túlélt volna mindent.

„Majdnem mindent megpróbált, csak azt nem, hogy elgondolkozzon rajta: valóban így teszi-e boldoggá a kislányt.”

Plusz ott a zárda meg a katolikusok, ők aztán nagyon tudták, hogy kinek mi a baja és kire hogyan lehet ráhúzni a vizes lepedőt, vagyis a „megszállta az ördög”-sémát. Legszívesebben megfojtottam volna a márkitól kezdve az apátnőig és püspökig mindenkit. :-D A könyvtáros-pap pedig, nofene, nem gondoltam volna, hogy idáig fajulnak (szó szerint) a dolgok.

A vége kicsit hirtelen lett lezárva, de összességében egy nagyon pörgős, érdekes, lebilincselő történet. Külön pont a marquezi tájnak, annyira nyomasztó-fullasztó-mellkasra telepedő – ugyanakkor gyönyörű – tájakra vezérel, hogy az ember érzi a párát, a szúnyokat, a pocsolyák szagát. És külön plusz egy csillag, hogy bár a kötetben többször felvillan a humor, mégsem tudunk nevetni rajta, mert annyira keserű a történet, hogy egyszerűen a humor is fájdalmassá válik, ilyet ritkán lehet tapasztalni. Ajánlom, olvassátok!

2 hozzászólás
>!
gybarbii
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Úgy tűnik Márquez stílusa és hangulata bármikor magával tud ragadni… Szerettem a történetet, a démonait… Bármeddig tudtam volna olvasni. Talán megyek és leveszem a polcról a Száz év magányt… Most valamiért nagyon nagy késztetést érzek arra, hogy még jobban elmerüljek Márquez varázslatos világában…

>!
Véda MP
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Már pedig szerelemre nincs orvosság, Márquez bácsi is megmondta! :)
Imádom, imádom ezt az embert, a fojtó hangulatú képtelen meséivel, hogy még a leghidegebb teremben is fülledt forróságot varázsol pár oldal alatt. Szerettem a démonait is..Bár mesélne még…

>!
Ildó P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Ez megint egy ízig-végig márquezi, igazi szerelmi történet volt, és nekem nagyon tetszett.
A szerelmi szál talán sokakat elborzaszt a nagy korkülönbség miatt, de pont ettől válik az íróra annyira jellemző írássá. Az olvasó talán elgondolkozik, jó-e ez a szerelem, és a történet sodrása annyira magával ragadó, annyira bele lehet merülni, hogy akaratlanul is elfelejtkezik arról, hogy az egyik fél egy kislány, és nem marad meg más csak az a gyötrődés, vágyakozás, ami démonivá teheti a szerelmet is.
Az eddig olvasott rövidebb művei közül most ennél éreztem leginkább azt, hogy ide most kevés volt ez a majdnem kétszáz oldal, olvastam volna még, jobban kifejthette volna még a végét.
Ismét nagyon el lehet merülni a szavaiban, mondataiban, egyszerűen jól esik olvasni.

>!
Habók P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Tündérmese Marquez-módra. Elvileg központi helyen lenne a nagy szerelem, de az író megadja a módját, színesen élénken elmeséli az előzményeket, részletesen mesél minden szereplőről, színesen mesél minden eseményről. Szinte már nem is érdekel, mi lesz a szerelmesekkel, csak soká legyen az, hogy soká tartson a mese.

3 hozzászólás
>!
Márta_Péterffy
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Szép volt és különleges, ahogy Márquez „világa” szokott lenni.
Érdekesség: egy újságcikk alapján indult be az író érzelemdús fantáziája…
Azoknak ajánlanám inkább, akik már olvasták a Száz év magányt és/vagy a Szerelem kolera idején c. művet.

>!
rlb_32557241
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Tudom már, mit szeretek Márquezben. Ezt a gyomorszorító, keserédes történetszövést, amit ha akarunk, a régmúlt homályában hagyunk, mégis itt él köztünk.


Népszerű idézetek

>!
mandarina

– Nincs az az orvosság, ami meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.

45. oldal

1 hozzászólás
>!
psn

Úgy találta, hogy a nők valami külön észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.

99. oldal (Magvető Könyvkiadó, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: Cayetano Delaura (atya)
>!
Chöpp 

(…) a szerelem természetellenes érzés, mely arra ítél két ismeretlen embert, hogy szánalmas és egészségtelen módon függjenek egymástól, ráadásul úgy, hogy minél erősebb köztük a kötelék, annál gyorsabban szakad szét.

187. oldal

>!
encsy_eszter

– De messze vagyunk – sóhajtott fel.
– Mitől?
– Saját magunktól.

123. oldal (Magvető, 2003)

>!
Sárhelyi_Erika I

– Egy bolond se bolond, ha belehelyezkedünk a gondolataiba.

47. oldal (Magvető, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: Dulce Olivia
>!
csillagka P

– Aki egyszer hitt, abból sohasem lesz teljesen hitetlen ember – mondta a márki.
– Mindig megmarad benne a kétség.

94. oldal

>!
encsy_eszter

– Tudja, hogy ez a könyv be van tiltva?
– Mint az elmúlt századok legjobb regényei – mondta Abrenuncio.

147. oldal

>!
Enola87

Sierva María akkor kérdezte meg tőle, igaz-e, amit a dalok mondanak: hogy a szerelem mindent legyőz.
– Igaz – mondta a márki –, de jobb, ha nem hiszed el.

66. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

José Eustasio Rivera: Örvény
Celia Rees: Bűbájos Mary
Ángela Becerra: A megtagadott szerelmekről
Germán Guzmán Campos: Camilo Torres, a forradalmár pap
Juan Pablo Escobar: Apám, a drogbáró
Nicolás Gómez Dávila: Az ízlés diadala
Laura Restrepo: Leopárd a napon
Nicolás Gómez Dávila: A modernitás remetéje, Nicolás Gómez Dávila
German Castro Caycedo: Lelkemet az ördögre hagyom
Samael Aun Weor: Zodiákus tanfolyam