A ​szerelemről és más démonokról 422 csillagozás

Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„A ​hír ott volt a főoltár harmadik fülkéjében, az evangéliumi oldalon. A kőlap az első csákányütéstől darabokra pattant, és egy rézvörös, élő hajzuhatag ömlött ki a kripta üregéből.az építésvezető meg a körülötte lévő emberei egyben akarták kihúzni az egészet, és minél tovább húzták, annál hosszabb volt és dúsabb, egészen a tövéig, mely még hozzá volt tapadva egy gyermekkoponyához. A (…) a rücskös salétrommarta kőlapon csak a keresztnév volt olvasható: Sierva María de Todos los Ángeles, a földre kiterített gyönyörű hajzat huszonkét méter, tizenegy centiméter hosszú volt.Az építésvezető egy cseppet sem csodálkozott rajta: elmagyarázta nekem, hogy az emberi haj a halál után is tovább nő, havonta egy centimétert, így tehát a huszonkét méter nagyjából kétszáz évnek fele meg. Nekem viszont nem tűnt hétköznapinak a dolog, mert a nagyanyám gyerekkoromban mesélt nekem egy tizenkét éves márkilányról, akinek olyan hosszú volt a haja, hogy úgy húzta maga után, mint egy menyasszonyi fátylat,… (tovább)

Eredeti mű: Gabriel García Márquez: Del amor y otros demonios

Eredeti megjelenés éve: 1994

>!
Magvető, Budapest, 2017
192 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631435412 · Fordította: Székács Vera
>!
Magvető, Budapest, 2010
192 oldal · ISBN: 9789631420104 · Fordította: Székács Vera
>!
Magvető, Budapest, 2009
192 oldal · ISBN: 9789631420104 · Fordította: Székács Vera

2 további kiadás


Enciklopédia 24

Szereplők népszerűség szerint

Sierva María (Sierva María de Todos los Ángeles) · Bernarda Cabrera · Cayetano Delaura (atya) · Ygnacio Casalduero márki (Don Ygnacio de Alfaro y Duenas, Casalduero) · Abrenuncio doktor (Abrenuncio de Sa Pereira Cao) · Dominga de Adviento · don Rodrigo de Buen Lozano (alkirály) · Dona Olalla (dona Olalla de Medoza) · Dulce Olivia · Iskarióti Júdás · Josefa Miranda (apátnő) · Martina Laborde · Püspök (Don Toribio de Cáceres y Virtudes püspök)


Kedvencelte 80

Most olvassa 20

Várólistára tette 129

Kívánságlistára tette 75

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Márquez mint egy öreg mágus, ül az íróasztala előtt és szövögeti a színes Ariadné fonalát. Mindig rádöbbenek, hogy az igazi mély szerelemre nem a romantika csúcs írótól számíthatok, hanem ez a kicsit fura ember tőri sokadszorra darabokra a szívemet. Nem tudom honnan jött ez a hatalmas tudás, amivel belepillant a legmélyebb gödrökbe és ott is igazgyöngyökre talál. Már meg se lepődöm, csak hagyom magam sorolni az árral, és arra az egyre azért figyelek, néha levegőt is vegyek, mivel ha nem vigyázok, belefulladok az érzések kavalkádjába. Rómeó és Julia vagy Humbert és Lolita, nem tudom eldönteni, de talán nem is kell, ez így szép és tökéletesen értelmetlen, mivel minden Isten és vallás a sors ellen játszik.
Kegyetlenül csodálatos. Most megyek és valahogyan összekaparom a széthullott darabokat.

>!
nagyange P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Túl vagyok már jó pár könyvén és mindig az a vége, hogy darabraimra hullok és megint Márquezt akarok olvasni.
A történetei olyan stílusúak, amitől valami andalító függőágyban érzed magad, kicsit feszült vagy, mert sejted, ennek bizony nem biztos, hogy jó vége lesz. Ez a könyve az életről szólt, és a halálról, kicsit elvont formában.
Ahogy az Márqueznél lenni szokott.

2 hozzászólás
>!
blueisthenewpink SMP
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Előre tudjuk a végét is, azt is, hogy kitalált történet, mégis teljesen beszippant. Néhol, az egyes szereplők bemutatása köré kanyarított háttértörténetnél ugyan az a benyomásom támadt, hogy megint Bödőcs paródiáját olvasom, annyira nagyot kanyarodott, olyan feleslegesnek tűnő részletekig ismertette az adott karakter múltját, de ezeket a történetszövés hamar feledtette (és nem is vagyok benne teljesen biztos, hogy tényleg lehetett volna húzni belőlük).

Van itt mindenféle szerelmi nyomor. Aki nem választja a szerelmét, hanem a szülők elvárásának felel meg, a másik, aki kikényszeríti a házasságot, a mélységes, kölcsönös utálat, ami ebben a nem akart szövetségben testüket-lelküket megmérgezi, az elszalasztott lehetőség, amit már nem lehet visszahozni.

És persze ott a duplán-triplán tiltott szerelem, aminek nehéz lenne nem drukkolni. Ha. spoiler Ez van. Nem mindenkinek jár a boldogság.

>!
gybarbii P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Úgy tűnik Márquez stílusa és hangulata bármikor magával tud ragadni… Szerettem a történetet, a démonait… Bármeddig tudtam volna olvasni. Talán megyek és leveszem a polcról a Száz év magányt… Most valamiért nagyon nagy késztetést érzek arra, hogy még jobban elmerüljek Márquez varázslatos világában…

>!
Véda MP
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Már pedig szerelemre nincs orvosság, Márquez bácsi is megmondta! :)
Imádom, imádom ezt az embert, a fojtó hangulatú képtelen meséivel, hogy még a leghidegebb teremben is fülledt forróságot varázsol pár oldal alatt. Szerettem a démonait is..Bár mesélne még…

>!
Márta_Péterffy
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Szép volt és különleges, ahogy Márquez „világa” szokott lenni.
Érdekesség: egy újságcikk alapján indult be az író érzelemdús fantáziája…
Azoknak ajánlanám inkább, akik már olvasták a Száz év magányt és/vagy a Szerelem kolera idején c. művet.

>!
Peónia
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Egykalandos, rövid regény, akár meseként is olvastatja magát. De mi minden van ebben a mesében! Veszett kutya harapása. (Vagy mégsem?) Ördögűzés. (Szükség van rá?) Primitív misztikum, babonaság. (Használ vagy árt?) És szerelem. (Tényleg szerelem?) Márqueztől már sokat olvastam, de mindig újra elvarázsol. Ezzel a regénnyel is.
Szépen kidolgozott a történet szerelem-szenvedély szála, amely egy katolikus pap és egy tizenkét éves lány között bontakozik ki. Nagyon finoman ábrázolja Márquez azt a folyamatot, amelyben az ördögűzéssel megbízott katolikus pap felismeri magában is az ördög nyomát, a „megszállottság”-ot, amely a katolicizmus köntöse nélkül egyszerűen egy mindent elsöprő szerelemként, szenvedélyként lenne azonosítható. Az „ördög által megszállott” tizenkét éves kislány a katolicizmus hitvilágának szemüvege nélkül csak egy más kultúrkörben, az indiánok, rabszolgák között elevenen élő misztikumban felnövő gyereklány furcsaságait jelenítené meg a viselkedésében. De találkozik a rövid történetben a katolicizmus rideg merevsége és a bennszülöttek primitív, vad, megfoghatatlan misztikuma, hogy két ember személyes történetében egymásba gabalyodva értelmetlen tragédiát okozzanak.
A regény egyik legérdekesebb folyamata a két világ metszéspontjában megjelenő kételkedés bemutatása, amelyet pap él át. Tragikusan megható a kislány vadságának megszelídülése is a pap elfogadó szeretetében, majd feloldódása a szerelemben. Mindketten meghaladják a saját világképük fontos elemeit, meghaladják személyiségük éppen aktuális állapotát, és ezzel azt a szükségszerű utat mutatják meg, amely a pszichológiai értelemben vett megszállottság romboló hatása mellett annak a pozitív, személyiségmegújító első lépését jelenti. Egyéni tragédiájuk, hogy ez a megújulás nem hozhat pozitív fordulatot sorsukra nézve, hiszen csak az első lépésre jut idejük. Márquez tehát a megszállottság különböző tartományait (hitbéli és lélektani) kapcsolja össze ebben a regényben, hogy a végletes szenvedély tragikus és felemelő arcát is megmutassa.
A kislány szüleinek története külön lélektani csoda a regényben. Ha a származásukat nem is vesszük most figyelembe (pedig ez is fontos), mennyire ma is élő problémát mutatnak fel! Az erős szexussal megáldott, kielégíthetetlen, vállalkozó szellemű, praktikusan érvényesülő majd elbukó, maszkulin anya és a biológiai értelemben is nehezen felnőtté váló, lelkiekben azonban egész életére bizonytalannak, szorongónak megmaradó apa szerepcserés kapcsolata hány gyerek sorsát pecsételi meg napjainkban is!
Külön bekezdést érdemelne, hogy összevessük a szeretet egyházának rideg elutasító magatartását (püspök, apácák a rendházban) és a bennszülött hitvilág vad, fájdalmas megnyilvánulásaiban (primitív orvoslás) is szolidáris megnyilvánulásait.
És a fűszeres, mesés nyelvezet, a mondatok fűzése, a szerkezet kiegyensúlyozottsága szintén megérne egy misét, de Márquez világa a végtelenbe nyúlik és annak értelmezése is befejezhetetlen.

>!
rlb_32557241
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Tudom már, mit szeretek Márquezben. Ezt a gyomorszorító, keserédes történetszövést, amit ha akarunk, a régmúlt homályában hagyunk, mégis itt él köztünk.

>!
kalypso
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Amikor személy találja meg a könyvet helyett a könyv találja meg a személyt, méghozzá véletlen molyos cserebere programon belül, szóval így lettünk mi egymáséi. Már hogy a könyv került így hozzám, nem a cserepartner. :) Első ismerkedésem Márquezzel meglepően jól sikerült, de hát mit beszélek én itt össze-vissza, annyira nem is meglepő.
Kellemes kis történet, se nem túl hosszú, se nem túl rövid, pont elég, élő kerek egész. Imádtam a stílusát, a témát, a szóvirágokat, mindent egészen ez első oldaltól az utolsóig. Mégsem lesz kedvenc, ugyanis azt érzem, hogy jó, jó, de lehetne ez még jobb! Hamarosan kiderül egy másik kötet kapcsán. :)

>!
Habók P
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Tündérmese Marquez-módra. Elvileg központi helyen lenne a nagy szerelem, de az író megadja a módját, színesen élénken elmeséli az előzményeket, részletesen mesél minden szereplőről, színesen mesél minden eseményről. Szinte már nem is érdekel, mi lesz a szerelmesekkel, csak soká legyen az, hogy soká tartson a mese.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
mandarina

– Nincs az az orvosság, ami meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.

45. oldal

1 hozzászólás
>!
psn

Úgy találta, hogy a nők valami külön észbeli adottság alapján, ami csak az övék, úgy tudnak elsiklani a valóság zátonyai mellett, hogy nem szenvednek hajótörést.

99. oldal (Magvető Könyvkiadó, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: Cayetano Delaura (atya)
>!
Chöpp P

(…) a szerelem természetellenes érzés, mely arra ítél két ismeretlen embert, hogy szánalmas és egészségtelen módon függjenek egymástól, ráadásul úgy, hogy minél erősebb köztük a kötelék, annál gyorsabban szakad szét.

187. oldal

>!
encsy_eszter MP

– De messze vagyunk – sóhajtott fel.
– Mitől?
– Saját magunktól.

123. oldal (Magvető, 2003)

>!
Sárhelyi_Erika IP

– Egy bolond se bolond, ha belehelyezkedünk a gondolataiba.

47. oldal (Magvető, 1995)

Kapcsolódó szócikkek: Dulce Olivia
>!
csillagka P

– Aki egyszer hitt, abból sohasem lesz teljesen hitetlen ember – mondta a márki.
– Mindig megmarad benne a kétség.

94. oldal

>!
encsy_eszter MP

– Tudja, hogy ez a könyv be van tiltva?
– Mint az elmúlt századok legjobb regényei – mondta Abrenuncio.

147. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Celia Rees: Bűbájos Mary
Guillermo Martínez: Oxfordi sorozat
Roberto Bolaño: Vad nyomozók
Andrew Lucas McIlroy: Árnyból az angyal
Ángela Becerra: A megtagadott szerelmekről
Umberto Eco: A rózsa neve
José Saramago: A kolostor regénye
Valerio Evangelisti: Indulj, inkvizítor!
Nicolás Gómez Dávila: A modernitás remetéje, Nicolás Gómez Dávila
Samael Aun Weor: Zodiákus tanfolyam