Régészeti ​kalandozások 3 csillagozás

Gábori Miklós: Régészeti kalandozások

E könyv műfaját nem könnyű meghatározni. Átmenet az útleírás és a régészeti ismeretterjesztés között. Úti kalandok és tudományos kutatómunka élményszerű leírása. Szerzője neves archeológus, aki olyan helyre vezet el, melyet az olvasó és utazó közönség előtt többnyire ismeretlen.

Eredeti megjelenés éve: 1969

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világjárók Gondolat

>!
Gondolat, Budapest, 1969
386 oldal

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Gábori Miklós: Régészeti kalandozások

Gábori Miklós kedvenc régészeti íróm. Oly élvezetesen szól szakmai útjainak tapasztalatairól, hogy öröm olvasni. Virtuálisan vele jártam végig Mongólia, Kína paleolitikus lelőhelyeit, polcomon valamennyi megjelent könyve ott sorakozik, őrzöm munkássága emlékét. Arról nem is beszélve, hogy időnként oly természetes emberi reakciói vannak a tapasztaltakra, amelyek ma is aktuálisak (https://moly.hu/idezetek/1244380), bár ő a könyvet a ’60-as években írta. Érdekes volt olvasni pl. újra Csapó György után a Vasa hajóról…Ajánlom!

emokemoke>!
Gábori Miklós: Régészeti kalandozások

A könyv első harmada annyira lekötött hogy alig tudtam letenni. Mongólia amúgy is mindig vonzott és Gábori Miklós élvezetesen ír az országról az emberekről az állatokról és nem utolsó sorban a régészetről. Francia országi leírásában olyan helyekről mesélt ahol én is jártam de persze itt is rengeteg újdonságot olvastam. A többi fejezet valahogy laposabbnak tünt számomra viszont örültem hogy végre egy akkoriban kötelező politikai propaganda mentes Világjárók kötetre bukkantam.


Népszerű idézetek

Laohu>!

Amikor D. Black amerikai kutató 1927-ben a Sinanthropus pekiensis hátsó őrlőfogát megtalálta, első dolga volt, hogy a szenzációs ősemberleletet a nyugati szakembereknek bemutassa. Zavaros idők voltak Kínában, félt, hogy útközben a kis fognak lába kél. Egy ékszerésszel arany amulettet csináltatott az óraláncára, abban helyezte el a fogat. Így indult el a pekingi ősember, hogy bemutatkozzon a tudomány világnak.

335. oldal

Bla IP>!

Dolgoztak, szenvedtek, elviselték a hideget, a sötétséget, és most a sok bankház parasztok, munkások vagyonát őrzi. Valamit azonban kifelejtettem: mitől lett gazdag Svédország? Százötven év békéből.

181. oldal

2 hozzászólás
Laohu>!

A kínai lakásokba, bejutni szinte lehetetlen volt, az Ég Templomától pedig éppen eltiltották a külföldieket, mert az angol követség tagjai krikettmeccseket rendeztek a körülötte levő kertben.

347. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Boros János – Rapcsányi László: Vendégségben őseinknél
Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról
László Gyula: Őstörténetünk
László Gyula: Árpád népe
Molnár Gábor: Egymillió hős országa
Bóna István – Cseh János – Nagy Margit – Tomka Péter – Tóth Ágnes: Hunok – gepidák – langobardok
Marácz László – Obrusánszky Borbála (szerk.): A hunok öröksége
Stein Aurél: Ázsia halott szívében
László Gyula: Hunor és Magyar nyomában