Csángó ​vagyok 4 csillagozás

Gábor Felícia: Csángó vagyok

Gábor Felicia könyve, bátran mondhatjuk: újabb jelentős esemény e hányatott sorsú népcsoport, a moldvai csángók művelődéstörténetében: hiszen Duma-István András, és Iancu Laura után Gábor Feliciában újabb szépírót köszönthetünk. A kötet, amely címéhez híven egyszerre emlékezés és hitvallás, közelebb hozza, emberi távolságba varázsolja a csángómagyarokat, és magától értetődővé teszi: sorsuk a mi sorsunk, küzdelmük a mi küzdelmünk is.

>!
Hargita, Csíkszereda, 2008
174 oldal · ISBN: 9738687691

Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

kiralyek>!
Gábor Felícia: Csángó vagyok

Vékony kis könyv, elolvastam együltő helyemben, főzés közben. Szívszorítóan gyönyörűek a 4 elemit végzett édesanya archaikus nyelvezettel lejegyzett mondatai, meséi. Nagyon nehéz, nagyon egyszerű élet ( volt ) a csángóké a Ceausescu-rendszerben. Vajon most milyen lehet?


Népszerű idézetek

kiralyek>!

Csángómagyar, csángómagyar,
Mivé lettél csángómagyar.
Ágról szakadt madár vagy te,
Elvettetve, elfeledve.

Egy pusztában telepedtél,
Melyet országnak neveztél.
De se országod, se hazád,
Csak az Úristen gondol rád.

Idegen nyelv bébortja nyom,
Olasz papocskák nyakadon.
Nem tudsz énekelni, gyónni,
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem, mivé leszünk?
Gyermekeink s mi elveszünk!
Melyet apáink őriztek,
Elpusztítják szép nyelvünket.

Halljuk, áll még Magyarország,
Úristenünk, te is megáldd!
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.

Mert mi is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk.
Úristen sorsunkon segíts,
Csángómagyart el ne veszítsd!

kiralyek>!

A falu végén, erdő között folyt a patak. Ott olyan tiszta volt még.
– Láhát bálölá inni es, ulyan tiszta, dá azét tük ná ijatak, mát hozunk a kútról vizát, vaj, ha áröst másszá felmenünk lesz, akkor vannak tiszta patakecskák az árdőbá. Máglássuk, hol kapunk hályát. Mát ilyánkor, nyár álájin, áröst sokan mennák patakra, s nem eppá jó utolsónak lenni, mát szánnyeská a víz, s nám tisztít úgy, hugy káll – mondta anyám induláskor.

14. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kallós Zoltán (szerk.): Világszárnya
Ferkó Zoltán: Felnőttkorom legszebb nyara
Mirk László (szerk.): Az ember ott a legfájóbb magyar
Dancs Árpád: Mozimániáim
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Vona-Szabó Kriszta: Idáig jutottunk
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Barta György – Kunszabó Anna – Tárkányi Ákos: Senki gyermekei
Csontos Tibor: Nikiáltás
Livia Bitton-Jackson: Ezer évet éltem