A ​peleskei nótárius 6 csillagozás

Gaal József: A peleskei nótárius Gaal József: A peleskei nótárius Gaal József: A peleskei nótárius Gaal József: A peleskei nótárius Gaal József: A peleskei nótárius Gaal József: A peleskei nótárius Gaal József: A peleskei nótárius

Részlet ​a könyvből: A magyar irodalom mult századi újjászületésének kevés érdekesebb alakja van, mint Gróf Gvadányi József. Indigéna családból, az olasz Guadagni-ak véréből születik 1725-ben, de mikor 1801-ben meghal, a magyar nemzeti érzésnek legbuzgóbb apostola, a legsovinisztább magyar száll vele sírba. – Születése, nevelkedése, egész ifjúsága oly korra esik, amelyben a nemzeti szellem elalélt, a magyar nyelv elkorcsosult, a magyar irodalom elhanyatlott, de ő benne nyelvért s irodalomért oly nagy lelkesedés lobog, hogy a régi magyar irodalom termékeivel műveli ki magát, a megújhodónak pedig egyik legserényebb munkásává lesz. Életének javát, teljes 40 évet (1744-83) katonáskodásban tölti, Mária Terézia hű szolgálatában, végigharcolja a Habsburg-örökösödési s a hétéves háborút s mint lovasgenerális (vezérőrnagy) hagyja oda a fényes pályát, de a nyugalom nála csak a munkakör megcserélését, csak fegyverváltoztatást jelent. – Ifjú- s férfikorában szolgálta királyát, hosszú öregségét… (tovább)

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Magyar Klasszikusok · Magyar könyvtár Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) · A Nemzeti Szinház könyvtára Pfeifer Ferdinánd · Szabad szinpad Budapesti Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet


Enciklopédia 2


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Creusa>!
Gaal József: A peleskei nótárius

„A Peleskei nótárius sok kiadásban kelt el, és a múlt század harmincas éveiig kedvenc olvasmánya volt a középosztályunknak”
Kosztolányi Dezső
„Istenemre de sokért nem adnám ha én írtam volna. Meg vagyok elégedve ha az én munkáim is ilyen sok szép órát szereznek másoknak mint nekem szerzett már”
Petőfi Sándor


Népszerű idézetek

Bogas>!

KECSEI. Kérem, az istenért, ne hozasson fokhagymást, nem szabad azt szagolnom! én homeopatice élek.
GAZSI. Tatár hordja el a homeopatiádat! fokhagyma, meg a jó paprikás gulyáshús – az a magyar homeopátia!
ZAJTAY. Mi az a homeopátia?
KESERŰ. Az új gyógyítási mód! ármányos história pedig, mely szerint az orvosságot nem kell bevenni, csak ránézni, s az ember meggyógyul.

Harmadik szakasz, első felvonás, tizedik jelenet

1 hozzászólás
Creusa>!

Ha Peleskén óra volna,
Már kilencet kongott volna;
Így azonban csak kiáltom,
Jó, ha éppen eltalálom,
Úgy is este s virradóra
Jobb nem tudni hány az óra,
S óra minek lenne nékünk,
Csak azt látnók, hogy elkéstünk,
Így magyarázható jóra,
Hogy Peleskén nincsen óra.

Creusa>!

A mai világban az a legtöbb ember, kiből semmi sem látszik ki.

Creusa>!

KECSEI.
Kérem, az istenért, ne hozasson fokhagymást, nem szabad azt szagolnom! én homeopatice élek.

GAZSI.
Tatár hordja el a homeopátiádat! fokhagyma, meg a jó paprikás gulyáshús – az a magyar homeopátia!

ZAJTAY.
Mi az a homeopátia?

KESERŰ.
Az új gyógyítási mód! ármányos história pedig, mely szerint az orvosságot nem kell bevenni, csak ránézni, s az ember meggyógyul.

ZAJTAY.
Ezt egy új Hypokrates találhatá fel.

Bogas>!

ZAJTAY egyedül, a színházat nézi. Ezen már örülök! Még teátromot életemben sem láttam, sem kívülről, sem belülről. – Vajon úgy játszanak-e ebben is, mint az a német, ki egyszer Csengerben olyan dróton járó fabábokat produkált!

Harmadik szakasz, első felvonás, második jelenet

Kapcsolódó szócikkek: bábszínház
Bogas>!

ZAJTAY. Nini, de miféle hasadék ez itt! A színházra mutat. Mintha a mennykő ütött volna belé!
GAZSI. Azon a gázcsövek, vagy mint magyarul mondják, légszeszcsövek mennek keresztül.
ZAJTAY. Miféle csövek?
GAZSI. Az egész teátromon ilyen csövek vannak áthúzva, s azokból levegő jő ki, ezt a levegőt meggyújtják, s azzal világítanak.

Harmadik szakasz, első felvonás, harmadik jelenet

Bogas>!

DORKA. egyedül. Nincs boszorkány? Várj, te átkozott nótárius, te azt mered tanítani, hogy boszorkányok nincsenek, ezért nyakadra hoztad az egész fajt. Éltemet megmentéd, de fajomat akartad kiirtani, és mesterségemet; ezért meglakolsz. Azt állítani, hogy nincsenek boszorkányok! Ez reánk nézve a legveszedelmesebb tanítás, mert míg égetnek bennünket, addig az ostoba világ elhiszi, hogy vagyunk, és reszket; de ha létünkön kételkedni kezd, oda lesz tekintetünk.

Első szakasz, harmadik jelenet

Bogas>!

KIRÁLYNÉ. Ki vagy, te sármagzatja a parányi földnek, ki álmunkat zavarni mered?
DORKA. Legalázatosabb szolgálód Magyarországból, Tóti Dorka, géci boszorkány, itt Szatmár megyében.
KIRÁLYNÉ. Magyarország? Miféle föld az, előttünk ismeretlen.
DORKA. Felséges asszonyom, nem ismernéd ezt a földet? pedig roppant birodalmad első tartományai közé tartozik. Magyarország szép föld, melyen mindenféle nemzetek laknak, még magyarok is, mindenféle nyelveken beszélnek, még magyarul is.

Első szakasz, negyedik jelenet

Bogas>!

PAZARDI. Humorizálni annyit tesz, mint humorral írni.
ZAJTAY. Humorral írni? Hiszen tenta is humor, hát aki tentával ír, az humorizál?

Harmadik szakasz, első felvonás, tizenegyedik jelenet

Kapcsolódó szócikkek: humor
1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Závada Pál: Természetes fény
Galgóczi Erzsébet: Törvényen kívül és belül
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
Emilly Palton: Néma bűnök
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Oravecz Imre: Ókontri
Vas Gereben: A nemzet napszámosai
Czakó Gábor: Aranykapu