A ​Madárijesztő-ház (Hárman a szekrény tetején 8.) 85% 48 csillagozás

Ami tetszik benne hogy egy kicsit a múltat idézi fel számomra, szerény de barátságos erdőszéli házban.Összegyűlik lassan az egész család és már annyira nem is rémisztő az oda látogató idegenek sora, akik mindannyian valahogy maguknak érzik a kis házat.
Rövid, könnyed olvasmány. A prégi pöttyös könyvek a kedvenceim, gyermekkorom kedvenc olvasmányai.

Ez a rész megüti az első néhány rész színvonalát, kiszabadulunk a Práter utcából ugyanis, és ezúttal egy dimbes-dombos vidéki házban kell Anikónak megküzdenie a szellemekkel, szomszédokkal és rokonsággal.
Izgalmas történet, és én külön rajongok azért, ahogyan a szereplők életkora alig változik a sorozat alatt. Annyira jó ez az állandóság, lehet, hogy Anikónak már mobilja van és nem a nehezen megszerzett vezetékes telefon próbál beszélni, ha a dinka Mari végre letette, de a szereplők mégis ugyanolyanok maradtak.

A Hárman a szekrény tetején sorozat nyolcadik kötete, de én csak egyetlen részét olvastam eddig, azt is nagyon régen. Ettől függetlenül teljesen érthető és élvezhető volt a történet, ami nem szólt másról, mint a nyárról, a furi vakációról, a testvérek közötti örök évődésről és nem utolsó sorban egy titokzatos kísértetről, aki rémisztgeti a Madárijesztő-ház lakóit.
G.Szabó Judit írásaiban van valami megfogalmazhatatlan báj, ami olvasmányossá, élményszerűvé tesz mindent. Tipikusan az a könyv, amit még nem épp fiatalon is élvezni tudtam, mert annyira kikapcsol, de ugyanakkor igényes is.

Egy pöttyös krimi némi kamasz szerelemmel, testvérek civódásaival, harcias nagymamával, pénzvágyó rokonokkal és G. Szabó Judit humorával. Esős, otthonülős napokra kiváló!

Tetszett a nyomozós szál, aminek kiindulópontja az örökösödési kalamajka. Kicsit gyors volt nekem, viszont kisebbként tudom, hogy nagyon élveztem volna. Jelenleg viszont a nosztalgiafaktor befolyásolt, no meg helyszín. Végre egy könyv, ami Sopronban játszódik. Nagyon jó érzés volt az ismerős helyszínekről, mint a Deák-kútról, az Erzsébet kertről vagy a Fekete Sas térről olvasni. Itt már sokkal inkább azt az írói stílust kaptam vissza, amire emlékeztem, és Anikó is egyre kevésbé viselkedik úgy, mint egy csitri.

Bővebben: https://egy-lany-blogja.blogspot.com/2022/09/nosztalgik…

Kedves kis történet egy nyaralásról, ami nem is annyira nyaralásnak minősül. Van benne szerelmi szál, némi krimi és kísértet história is, mi kell még egy pöttyös könyvhöz? Nem egy eget rengető darab, de kedvesek, szerethetőek a szereplők, szépek, érzékletesek a tájleíró részek, szóval maximálisan ki tudja kapcsolni az olvasót.
Bár ez egy sorozat nyolcadik kötete, én ezzel kezdtem, mert ennek volt szimpatikus a címe, viszont azt hiszem apránként ki fogom olvasni a könyvtárból azokat a részeket is, amik megvannak ott.

Ez már igen! Ilyen G.Szabó Juditot akarok még! Végre itt Anikó-anikós volt, bár korábbi éveihez képest jóval enyhébb temperamentumú, a nagymama-nagymamás, a pici Éva meg évásabb, mint az előzőleg olvasott Hárman a szekrény tetején kötetben (Nálam a Sok a csinos lány c. kötet volt ez). Igazi kriminek indult és a végére minden megoldódott.

Ez a kötet, amit a legkevesebbszer olvastam a sorozatból, még csak most volt érkezésem másodjára olvasni. És mennyire más felnőtt fejjel olvasni! Amikor gyerekként olvastam először, nem sok maradt meg, csak az, hogy teljesen rám ijesztett és nem igazán tetszett. Most bezzeg! Hihetetlen, hogy G. Szabó Judit hogy képes ilyen keserédes hangnemben írni a felnőttek dolgairól! Hihetetlen, hogy mennyire más ez a könyv felnőtt fejjel. Jó kis csavaros történet volt, szokásosan jó csattanóval.

Már az első oldal után éreztem, hogy ez a kötet tetszeni fog. És tényleg. Végre újra a realitások talaján állunk, de azért izgalmat is kapunk. Szegény Anikó szegény billentyűje!
Nagymama örököl egy házat, amire sokaknak fáj a foga. Egyet nem értettem csak, mit keresett egyedül Anikó ott? Értem, mindenki elfoglalt, de akkor miért nem 1-2 nappal később mentek le közösen?
Tehát adott egy ház, és akad pár család, akik vágynak rá. Vajon eladja végül a nagymama? spoiler
Senki sem az, akinek látszik. Kinek hihetünk, ha mindenki gyanús?

Felüdítő, jó kis kamasz-krimi, G. Szabó Judit már megszokott, fanyar humorú hangján. A végén, mikor persze minden jóra fordult, még sírtam is.