Eretnekek 5 csillagozás

G. K. Chesterton: Eretnekek G. K. Chesterton: Eretnekek

„Semmi ​sem árulkodik furcsábban a modern társadalom egyik iszonyú és alattomos kórságáról, mint az "ortodoxia” szó manapság divatos és szokatlan értelmezése. Hajdanán az eretnek azzal büszkélkedett, hogy nem eretnek. A világ hatalmasságai, rendőrségei és bíróságai voltak azok, akik eretnekek voltak. Ő azonban ortodox volt. Nem büszkélkedett azzal, hogy fellázadt ellenük, merthogy ők lázadtak fel ellene… Az ember büszke volt arra, hogy ortodox, büszke volt arra, hogy igaza van… Megannyi elfeledett pokol kínpadjára vonhatták, de el nem ismerte sohasem, hogy eretnek volna. Egypár modern kifejezésnek köszönhető, hogy most kérkedik vele. Magabiztos nevetéssel így szól: „remélem, nagyon eretnek vagyok”, aztán körülnéz, és várja a tapsot. A szó, „eretnekség” nem csupán azt jelenti, hogy már nem gondolkodom tévesen; gyakorlatilag azt jelenti, hogy világosfejű és bátor vagyok. A szó, „ortodoxia” nem csupán azt jelenti, hogy nincs többé igazam; gyakorlatilag azt jelenti, hogy tévedek.… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1905

>!
Szent István Társulat, Budapest, 1991
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633605768 · Fordította: Lukácsi Huba

Enciklopédia 1


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
SteelCurtain 
G. K. Chesterton: Eretnekek

Chesterton erősen emlékeztet engem a mai profi bokszra. Napjainkban, amikor vagy húsz ökölvívó világszervezet megszámlálhatatlan, jóformán dekánként emelkedő súlycsoportokban tart nyilván világbajnokot, akkor igazán élhetetlen az a bokszoló, aki nem tud egy még nála is gyengébb ellenféllel megmérkőzni valamelyik üres trónusú súlycsoport bajnoki címéért. Chesterton is ügyesen megválogatta ellenfeleit. Neves művészeknek ront neki az általuk képviselt filozófiák ellen, s mivel az említett urak nyilván jobb írók, mint filozófusok, elég meggyőzően le is hengerli őket. Ha valaki ezek után Chesterton urat valamiféle besavanyodott, kicsinyes alaknak képzeli az alaposan téved. Chesterton úr ugyanis sziporkázóan szellemes, igen széles látókörű viktoriánus úriember. Teljesen ismeretlen volt eddig számomra, s csak véletlenül lapoztam könyvébe, de azonnal éreztem, hogy ezt nekem el kell olvassam. Annak ellenére, hogy világnézete gyökeresen eltér az enyémtől. A harcos hívők közül való, s megvallom a hasonló emberekkel eddig borzasztóan rossz tapasztalataim voltak. Ő azonban elbűvölt. Számtalan olyan megállapítása van, amivel tökéletesen egyet tudok érteni. Mint például:
„És egy embernek azért kell megházasodnia, mert szerelmes lett, s határozottan nem azért, mert az emberiségnek szaporodnia kell.”
Ennek az embernek határozottan több volt a kisujjában, mint a jelenkor bármelyik politikusának az agyában. Istenről vallott nézeteink homlokegyenest ellentétesek, azon túl azonban meglepően sok a hasonlatosság. Amiből egyenesen adódik, hogy ha ezt a megosztó kérdést magánügyként kezeljük a hajba kapás helyett, akkor egészen jól kijöhetünk egymással. Tetszett paradox látásmódja, mely szintén rokon az enyémmel. Ha a gyűlölködő világszemléletet toxikusnak nevezhetjük, akkor Chesterton urat nemcsak képzett teológusnak, hanem paradoxikusnak is tekinthetjük. Sajnálatosan annyira elragadta a hév, hogy ott is paradoxont vél felfedezni, ahol még nyomokban sem kimutatható az ellentmondás. S mivel remek stílusú szerzőről van szó, igazán meghökkentő és hihető köntösbe öltöztette ezeket az erőszakolt paradoxonokat is.
De most már kíváncsi leszek Chesterton úr krimijeire is!
Mellesleg ezúttal a csillagozásnak nincs túl nagy jelentősége.

>!
lzoltán IP
G. K. Chesterton: Eretnekek

Egy ragyogó „esszégyűjtemény”, ami a témák sokszínűségével festi meg az eretnekség chestertoni értelmezését. De vigyázat(!), itt nincs biztonságban egyetlen szó sem, egyetlen jelentés sem – itt könyörtelen szófaragás zajlik. A szinte mindig jelenlévő – és néhol erős – humor, és az angol szellemesség, mint ikerpár kísért. És ez időnként fárasztó is tud lenni, ha az olvasó – képességeihez mérten – mértéktelen.
Gyanútlanul vetettem bele magam az olvasásba, és a könyv feléig megállíthatatlanul faltam az oldalakat. Elértem (befogadó)képessége(i)m határához, szünetért kiáltottam: Állj! Záporoztak az idézetek, ezt így nem lehet, valamit a könyvben is kell hagyni! Ha kiírok belőle mindent, akkor ki fogja levenni a polcról egy gyanútlan olvasásra?

Ki lesz a következő?

>!
Szent István Társulat, Budapest, 1991
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9633605768 · Fordította: Lukácsi Huba
1 hozzászólás
>!
nyolcadikutas
G. K. Chesterton: Eretnekek

Az Eretnekek egy több, mint száz éve írt esszégyűjtemény, ami vagy „megtalál”, vagy nem. Érződik, hogy írója kimagasló intellektussal rendelkezik, tárgyi tudása kimagasló, de olvasni sorait egyetlen mondatában sem könnyű.
Engem nem nyűgözött le, de érdekes volt a Brown atya karakter megálmodójának egy másik oldalával is megismerkednem.

>!
Kkatja P
G. K. Chesterton: Eretnekek

Érdekes volt, briliáns és sziporkázó! Az olvasása közben folyamatosan az járt az eszemben, hogy milyen jó lenne, ha a most élne és most utasítaná rendre a renitens elemeket. :) Ahogyan végül is nagy hazai tisztelője Pozsonyi Ádám meg is teszi a nevében, bár nem mindig oly elegánsan és könnyedén fűzve a szóvirágokat, mint a mestere.


Népszerű idézetek

>!
lzoltán IP

Akkor igyál, ha boldog lennél nélküle is, mert akkor olyan leszel, mint Itália nevető parasztjai! Sose igyál, ha szükséged van rá, mert ez racionális ivás, mely út a halálba és út a pokolba!

62. oldal

>!
SteelCurtain 

Még ha azt mondja is valaki, hogy egy bizonyos zsiráf feje a csillagokat verdesi, vagy egy bizonyos bálna kitölti a Keleti-tengert, extatikus állapotban ugyan, de azért mégis az ő kedvenc állatáról beszél. Mikor azonban gratulálni kezd a zsiráfnak a tollaiért s a bálnának a kecses lábaiért, nyomban társadalmi jelenséggel szembesülünk, melynek hizelgés a neve.

>!
lzoltán IP

Mi értelme volna embert nemzeni, míg meg nem állapítottuk, hogy mi értelme van embernek lenni?

18. oldal

>!
lzoltán IP

A tizenötödik században megvallatták és megkínozták azokat, akik valamiféle erkölcstelen magatartást prédikáltak; a tizenkilencedik században fetisizáltuk Oscar Wilde-ot és hízelegtünk neki, amiért erkölcstelen elgondolást prédikált, majd börtönbe dugtuk és összetörtük a szívét, amiért meg is valósította azt. Lehet róla vitatkozni, hogy a két módszer közül melyik volt kegyetlenebb, az viszont nem lehet kérdés, hogy melyik nevetségesebb.

8. oldal

>!
lzoltán IP

…két dolog különbözőségének ténye zugában rejti a két dolog hasonlóságát. A nyúl és a teknősbéka különbözhet egymástól a gyorsaság minőségét illetően, de egyezniük kell magának a mozgásnak természetében. A leggyorsabb nyúl nem lehet gyorsabb, mint egy egyénlöszáru háromszög vagy a rózsaszínűség fogalma. Mikor ezt mondjuk a nyúl gyorsabban mozog, egyúttal azt is állítjuk, hogy a teknősbéka is mozog. S mikor egy dologról azt állítjuk, hogy mozog, egyúttal azt is állítjuk – anélkül, hogy újabb szavakra lenne szükségünk –, hogy léteznek dolgok, amelyek nem mozognak. Sőt, ha csupán annyit mondunk, hogy a dolgok változnak, egyúttal azt is mondjuk, hogy létezik valami, ami nem változik.

48. oldal

>!
lzoltán IP

A világ gömbölyű, annyira gömbölyű, hogy az optimizmus és a pesszimizmus iskolái kezdettől fogva vitatják: vajon a feje tetején vagy a talpán áll-e.

54. oldal

>!
lzoltán IP

…rendkívüli bölcsességnek és józanságnak számít, ha azt állítjuk, hogy bort, miegymást csakis orvosságként kellene fogyasztanunk. Megkockáztatom, hogy e fölfogásnak rendkívüli szenvedéllyel ellene mondjak! A borivásnak ugyanis egyetlen valóban veszélyes és erkölcstelen módja abban áll, ha a bort orvosságként isszuk, s egyáltalán ezért iszunk.

61. oldal

1 hozzászólás
>!
SteelCurtain 

Az eszmék veszélyesek, de legkevésbé veszélyesek az eszmékkel már rendelkező ember számára. Mivel az eszméket jól ismeri, úgy mozog közöttük, mint az oroszlánszelídítő. Az eszmék veszélyesek, ám elsősorban annak számára, akinek nincsenek eszméi. A legelső eszme éppúgy a fejébe száll, mint a bor az antialkoholistának.

>!
lzoltán IP

Az istenkáromlás: művészi hatás, mely a filozófiai meggyőződéstől függ. Az istenkáromlás a hit függvénye, és vele együtt enyészik el. Ha bárki kétségbe vonná ezt, csak üljön le nyugodtan, és kezdje csak elszántan káromolni Thor-istent. Az a gyanúm, hogy alkonyatra meglehetős kimerült állapotban fogja őt találni a család.

10. oldal

>!
lzoltán IP

A megalkuvó politikus ahhoz az emberhez hasonló, aki abba akarja hagyni a biliárdozást vagy a golfot, mert egy játszmában megverték. Semmi sem hátráltatja úgy a szándékok megvalósulását, mint az, hogy borzasztó jelentőséget tulajdonítunk a villámgyors győzelemnek.

11. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

James Churchward: Letűnt korszakok szent szimbólumai
Hahn István: A világteremtés az iszlám legendáiban
Bernard Sesboüé: A Da Vinci-kód keresztény magyarázata
Berta Tibor: Az időkód II. – Jézuspasszport
Hubbes László Attila – Povedák István (szerk.): Már a múlt sem a régi…
Lőrincz László: Mongol mitológia
Kerényi Károly: Mi a mitológia?
Umberto Eco: A Foucault-inga
Simon Róbert (szerk.): A vallástörténet klasszikusai
Herbert Krosney: Az elveszett Evangélium