Bengáli ​tűz 203 csillagozás

Három év története
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

Germanus Gyula, a világhírű keletkutató feleségével, Hajnóczy Rózsával a híres költő, Rabindranáth Tagore meghívására kerültek Indiába. A kötet az ott eltöltött izgalmas évekről szól. Regényes útirajz, kalandos beszámoló a távoli Kelet legszínesebb országáról, Indiáról. A Bengáli tűz a szórakoztató irodalom s az ismeretterjesztő útleírás szerencsés ötvözete. Mintegy húsz év után újra, nem sokkal a sikeres angol nyelvű kiadás után kerül a magyar olvasóhoz. Könyvünkben számos, eddig hozzáférhetetlen eredeti Germanus-fotó is szerepel.

Eredeti megjelenés éve: 1943

Tartalomjegyzék

>!
Palatinus, Érd, 2002
704 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639380849
>!
Palatinus, Budapest, 2002
704 oldal · ISBN: 9639380849
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1985
714 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631528200

7 további kiadás


Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

pária · Amija Csakravarti · borbély · Gertrud Rüdiger · Haimanti Csakravarti (Helga) · Rabindranath Tagore · Sam Mehta

Helyszínek népszerűség szerint

London · gyár · Szantiniketán


Kedvencelte 59

Most olvassa 27

Várólistára tette 114

Kívánságlistára tette 31


Kiemelt értékelések

>!
Baráth_Zsuzsanna P
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

A mesés India varázsa a kettőségében rejlik: a filozófiai mélységgel, a szellemi nagysággal együtt él a legmélyebb szegénység, a babonák, és az európai szemmel elviselhetetlen higiénai hiányok. A Tadzs Mahal romantikája, a Védák bölcsessége nem tudja feledtetni azt, hogy az emberek az utcán élnek, a szent tehenek össze-vissza kóborolnak, rengetegen él borzalmas körülmények között. Habár vonz ennek a hatalmas országnak a spiritualitása, mégsem szándékozom elutazni oda, mert nem tudnám elviselni a hétköznapi élet reménytelen mélyszegénységét. Történelemrajongó lévén nagyon sokat olvastam már Indiáról, amelyre egykoron G. Hajnóczy Rózsa Bengáli tűz című regénye hívta fel igazán a figyelmemet, hatalmas kedvencem volt tinikoromban ez könyv, amelyet most nagyon sok év után olvastam újra, és megdöbbentem azon, hogy mennyivel többet tartalmaz, mint amit én bohó, romantikamániás fiatal lányként láttam benne egykoron. Hajnóczy Rózsa Germanus Gyula, az orientalista tudós felesége volt, aki elkísérte a férjét Indiába, ahová maga Rabindranath Tagore, a híres költő hívta meg az általa alapított szantiniketai egyetem iszlámtörténeti tanszéke vezetőjének. 1929-től 1931-ig élt itt a házaspár, ezalatt Rózsa naplót vezetett, amelynek alapján íródott meg ez a könyv 1943-ban. A mai napig rejtély, hogy vajon teljes egészében az írónő alkotásáról beszélhetünk, avagy a tudós férj is besegített itt-ott a feleségének (a saját véleményem az, hogy a történelmi adatokról biztosan tőle szerezte az ismereteket az asszony, hiszen nála többet biztosan senki sem tudott a környezetében erről a témáról), az viszont biztos, hogy hatalmas sikert aratott az 1943-ban megjelent alkotás. Az írónő sajnos már érhette meg (1944-ben öngyilkos lett, mert nem tudta elviselni a második világháború szörnyűségeit) a Bengáli tűz évitzedeken átívelő újrakiadásait (jómagam az 1957-es kilencedik(!) kiadást olvastam régen és most is). Érdekes hibrid ez a könyv, egyszerre önéletrajz, beszámoló az indiai hétköznapokról, és egy izgalmas regény, amelynek középpontjában egy szerelmi négyszög áll a házaspár ismeretségi köréből. Azonban mindenekelőtt egy korrajz, minőségi lektűr, amelynek az igazi értékét az adja, hogy egy olyan időszakot örökít meg India történelméből, amely már nem létezik, az angol fennhatóság alatti időszak utolsó éveiben érkeztek Germanus-ék az országba, már elkezdődött a változás Gandhi hatására, azonban még uralkodtak (angol fennhatóság alatt) a mahardzsák, nem dúlta fel a háború Kasmírt, Dardzsilingben kényelmes körülmények között meglátogathatták az európai turisták Kőrösi Csoma Sándor sírját, és a Himalájánál kényelmes hotelben hallgathatták a hegymászók élménybeszámolóját. A Bengáli tűznek megvannak a maga hibái, de biztosan megperzseli az olvasó szívét.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/08/07/konyvkritika_g…

1 hozzászólás
>!
dwistvan P
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Sok évtized után újra olvastam. A részleteket elfelejtettem, de a nevek annyi idő után is ismerősen csengtek. Izgalmas is volt és jó keresztmetszet ad az indiai hétköznapokról, a keleti kultúráról. Annak ellenére is, hogy az átélt időszak a múlt század első felének világába kalauzol és India ma már változott. De megérteni ebből a könyvből is lehet. Sőt szeretni is.

>!
Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Ez nagyon jó történet volt, tetszett még ha kedvenc nem is lett.
Mélyen elmerülhettem India egzotikus világában és persze a társadalmi berendezkedésében.
Na ebben volt olyan, ami miatt nem lett kedvenc, némelyik 20. század eleji szokás kissé megfeküdte a gyomromat, kedvem lett volna egyik-másik szereplőt jól megrázni vagy felpofozni. Ilyenkor majdnem a sarokba vágtam az olvasómat, annyira felzaklatottak az események.
Mára már biztosan javult a helyzet, vagy ki tudja, szívesen elmennék oda nyaralni. A tájak leírása pazar volt és a történet is nagyon izgalmas, fordulatos volt. A hindu vallás rejtelmeibe is betekinthettem.

>!
hellodorie
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Nem tudom, hogy érezzek eziránt a könyv iránt. Untam, mert 700 oldal, hangyányi betűkkel, de imádtam, mert olyan részletes és érzékletes. Nem nyúltam hozzá hetekig, majd egyben lement 100 oldal. Nem érdekelt különösképpen India, de annyira lenyűgöző és idegen, hogy muszáj volt olvasnom róla. Taszít a könyvben ábrázolt életmód, túl európai vagyok hozzá, de közben mégis jó volt olvasni, hogyan éltek mások, máshol közel száz éve.
Szóval ez a könyv olyan szeszélyes és kétarcú, mint India maga. Megértem azokat, akiknek nagy olvasmányélmény és örök szerelem, sokszor éreztem én is így, a könyv befejeztével örülök, hogy ismerem, de hogy bevállalnám-e még egyszer…? Kétes.
Engem leginkább a könyvben felbukkanó karakterek sorsa érintett meg, főleg amiatt, mert valós személyek voltak, akik többé-kevésbé valóban úgy élték meg az eseményeket, ahogy azok történtek – ami azonnal sokkal tragikusabbá tesz mindent. Nyilván ki lettek kissé színezve a dolgok, illetve elég sok lehet a feltételezés is, hiszen olyan dolgokról is kapunk részletes leírást, ahol az adott szereplő éppenséggel egyedül volt, de ennyi azért megengedhető, mégsem szigorú dokumentarista regény ez.
Ami viszont nagyon rosszul esett, az az utószó. Abba a kiadásban, amit én olvastam (2008-as) oda van biggyesztve egy kb. 8 oldalas utószó, amely azzal kezdődik, hogy hiába van ám ennek a könyvnek a borítóján nagybetűkkel, hogy G. Hajnóczy Rózsa, nem ő írta ám, nem-nem!!!! Hanem Germanus Gyula!!!!!!! Majd ír egy rövid bekezdést a nő haláláról, a fennmaradó 7 oldalban pedig Germanus Gyula életét és munkásságát tárgyalja, amit én természetesen nagyon tisztelek, ez a 7-8 oldal a legkevesebb, amit megérdemel, de mégiscsak a felesége naplóján alapul a regény, amelyet 3 éven keresztül minden áldott nap írt, talán egy kicsit bővebben lehetett volna róla is szólni.
Na mindegy. Talán csak én vagyok túlérzékeny.

12 hozzászólás
>!
Agatha
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Hú, jól elfáradtam.
700 oldal nem olyan sok, de ebben az esetben annak bizonyult.
Sosem olvastam még ilyen ízes-szagos könyvet, mintha egy szótár összes látványt, hangot, ízt és szagot kifejező szava elszabadult volna.
Fantasztikus dolog lehet 3 éven keresztül egy ennyire messzi, és az európai mentalitástól távol álló országban élni, és ha valami indokolja, hogy valaki könyvet írjon, az bizony ez az élmény.
Töménytelen mennyiségű információval áraszt el a történelemről, a politikáról, a vallásról, a meglátogatott városokról, és a mindennapokról, amik nagy része hasznos, érdekes, de… mégsem volt az igazi.
Valahogy túlságosan mélyen belemerül mindenbe és elvész benne, túlmeséli – érthető ez? :))) Lassan hömpölyög a sztori, pont olyan álmosító sokszor, mint az indiai forróság, persze volt benne rengeteg élvezetes rész, ami olyan volt – hogy az időjárásnál maradjak: mint amikor az eső felfrissít.
Más bajom is volt, igaz ez a tartalommal kapcsolatos: elég gyakran kiakasztott valamivel, például a lányok korai férjhez kényszerítése, a főzés körüli „higiénia”, a szülési körülmények, a kígyómarás bálvánnyal való gyógyítása.
Summa summárum, nem bántam meg, hogy belevágtam, de idő és türelem kell hozzá. Talán hagynom kellett volna, hogy a forró éghajlatú országokra oly jellemző lassúság, ráérősség jobban megragadjon és rövidebb etapokban olvasni.

3 hozzászólás
>!
l2njpx
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Egymilliócsillagos, fantasztikus könyv. Gyerekkororm, fiatalkorom, eddigi életem egyik legnagyobb benyomást hagyó könyve. Anyukám ajánlására olvastam el, és hát lenyűgözött a világ, amely már nem létezik: sem az az India, sem az a magyar értelmiség.

>!
nagy_anikó
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Nos, ez az a könyv, amit nem lehet egy lendülettel végig olvasni. Amikor nyolc nap után sem tartottam sehol, az oldalak csak nem akartak fogyni taktikát váltottam. Akkor vettem elő a könyvet, amikor rá tudtam hangolódni erre az egzotikus világra és amikor számítógép közelben voltam, hogy megtudjam nézni azokat a helyeket, amit a házaspár bejárt, amiről olvasok. Így sokkal élvezetesebb lett az olvasás.
Sokszor kellett eszembe vésni, hogy 1930 körül járok. Remélem azóta sok minden változott, legalább a higiénia terén, mert bizony nagyon sokszor elképedtem Rózsa asszony igazán élvezetes, néha a humort sem mellőző beszámolóján.
Néha a filozófiában elvesztem, de én csak egy nyugati halandó vagyok.
Viszont a táj szépsége, az a rengeteg szép gondolat, mely e könyvben meg van fogalmazva kárpótolt a számomra unalmasabb részekért. Sok mindent nem értettem, de szerintem ez normális, más világ, más kultúra, más szokások. A szantiniketáni telep és az ottani élet nem hagyott mély nyomokat bennem, ez is azon dolgok közé tartozott amit nem értettem.
Legjobban azokat a részeket élveztem, amikor a szabadságukat töltötték, vagyis az utazással töltött időt.
Sokáig vívódtam, míg kezembe vettem a könyvet, de örülök, hogy elolvastam, hatalmas élménnyel lettem gazdagabb.

>!
WolfEinstein
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Lassan haladtam vele, nem tudtam egyszerre sokat olvasni belőle. De maga a könyv is kellemesen komótosan halad. Nem unalmas egy pillanatra sem, hanem lassan hömpölyög. Ki lehet élvezni minden színt és illatot, amelyekkel India tele van. Minden bizonnyal ez a könyv is hozzájárult, hogy itthon már évtizedekkel korábban kialakult egyfajta kultusza Indiának. G. Hajnóczy Rózsa hároméves indiai útja alkalmával összegyűjtött tapasztalatait olvashatjuk, amelyek a legváltozatosabb mozzanataira térnek ki a történelemtől kezdve a politikán, társadalmon, szokásokon, gasztronómián át az építészetig és a geológiáig. Szinte mindent megmutat, és tárgyilagosan szemlélve és elbeszélve hiteles képet fest a szubkontinensről. Néhol azért áttör az egyéni véleménye egy-egy szarkasztikus vagy éppen lelkendező megjegyzésében, de általában nehéz megállapítani, hogy mihez hogyan viszonyul a szerző. A történetet a valós események, a szereplőket a valós szereplők szolgáltatták, de az írói fantázia is nehezen vehette volna fel ezekkel a versenyt. Nem olyan igazán izgalmas könyv, de ha valakit komolyabban érdekel India, minden, ami India, akkor ez a könyv elkerülhetetlen. Ha valaki szórakoztató formában akar olvasni az országról, nem száraz szak- és útikönyvekből akar tájékozódni, tökéletes választás. Ha valaki egy irodalmi igényességgel megírt, hangulatos útleírást keres, ebben a könyvben nem fog csalódni. Azt hiszem, maradandó olvasmányélményt szereztem. Nem az egyes részletek tekintetében, azok néhány oldal után elhomályosulnak, hanem összességében az egész könyvről. És Indiáról. 737 oldal után India ismerősnek tűnik.

>!
mokata I
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Olyan furcsa a sokadik könyvben azt olvasni, mennyire képtelenek vagyunk mi európaiak a miénktől eltérő kultúrákat semleges szemmel nézni, a maga teljességében értékelni és nem a mi értékeinkhez, morálunkhoz viszonyítva.
Monumentális darab, ehhez a hatalmas országhoz méltó. A szerzőség körül felmerült botrány már kevésbé méltó. Én ennek ellenére továbbra is úgy kezelem, mint az asszony írását, stílusában és nézőpontjában is elüt Germanus általam olvasott könyvétől.
Irodalmi igényességgel megírt, sok mai útikönyvből hiányolom ezt a fajta stílust. Egyhuzamban viszont csak az olvassa, akit „beszippant”, mert ekkora mennyiségű információáradatot már érdemes aprólékosan bogarászva, böngészgetve megemészteni.

2 hozzászólás
>!
bernadette
G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

Volt egy időszak, amikor minden vágyam az volt, hogy Indiába utazzam. Amolyan tizenéveskori bohóság volt ez, s – mint az ilyenek általában – el is múlt hamar. Ezt a könyvet olvasva csak erősödött bennem az Indiával szembeni szerzett érdektelenség, de meg kell, hogy valljam, olyannyira megnyerő G. Hajnóczy Rózsa modora, hogy ha Indiába nem is, de vele, Isten nyugosztalja, bárhova szívesen elutaznék.

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
takiko P

Előkelő helyet foglalt el a szakácsok között. Pedig sokszor kikapott tőlem. Bőven szolgáltatott rá okot. Egyszer, amikor kinéztem a konyhába, rettenetes látvány fogadott. Sudin a földön guggolt s buzgón mosta lábait abban a nagy lábasban, amelyben a tejet szokta felforralni. Éktelen haragra lobbantam, csaknem sírva fakadtam kétségbeesésemben. Még Sudinnak állt feljebb:
– Memszábnak semmi sem jó. Mindig szekíroz, hogy tiszta legyen a lábam. Már mindent megteszek a kedvéért. Most a legtisztább lábasban mosom magam, és ez sem jó. Hát mit csináljak?
Amikor elmondtam az esetet Gyulának, aki éppen valami arab szófejtésen törte a fejét, rám nevetett:
– Végre tudom, miért hívják ezt az edényt lábasnak.

283. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

11 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

A fürdő mindig optimistává teszi az embert.

Szépirodalmi, 1964., 68. o.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
takiko P

– Eleinte, réges-régen – folytatta csendesen –, a hegyeknek szárnyaik voltak. Ide-oda repültek,ott ereszkedtek le, ahol akartak. De a föld így jobbra-balra ingott, nem tudott megnyugodni. Indra isten erre levágta a hegyek szárnyát, megrögzítette a földet. A szárnyakból viharfelhők lettek, melyek mindig vágyódnak vissza a hegyekhez, azért ülnek állandóan a meredek gerinceken.

184. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

8 hozzászólás
>!
takiko P

– Nem, kedvesem, nincs hindu vallás. Tulajdonképpen ki volna az igazi hindu? Az, aki az égitesteket tiszteli, növényeket, állatokat imád? Akik áldásért könyörögnek kövekhez, emberi és állati bálványokhoz vagy pedig egyetlen istenben hisznek? Az egyik hindu véres áldozatot mutat be a fekete istennőnek, Kálínak, a másik attól is irtózik, hogy egy szúnyogot megöljön. Vannak hinduk, akik a szertelen erotikában élik ki a beléjük lehelt teremtő erőt, míg mások szigorú önmegtartóztatásban sanyargatják vézna testüket. Ezért nem érti a felületes európai ember India ezerszínű arcát. Az európai gondolkodás gépiessé vált, csak a pluszt és a mínuszt ismeri. Tudománnyá fagyasztja az életet, holott az élet egyáltalán nem merev. Egyszerű formulával redukálja a jelenségeket, holott a jelenségek soha meg nem állnak, hanem egymásba folynak. Az európai hisz az az abszolút tudásban, a hindu szemében minden tudás relatív.

205. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

6 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

Óriási pillangók repdestek a bokrok között. Akkorák ezek a lepkék, mint egy kánya vagy egy varjú. Szárnyaikon a nap szivárványszíneket csillogtatott. A bennszülöttek nyíllal lövik a potrohos pillangókat, mustárolajban kisütve egyik kedvenc eledelük.

Szépirodalmi, 1964., II. köt., 194. old.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

3 hozzászólás
>!
takiko P

A fiatalok előre néznek, meggondolatlanságukban mindig új élményeket keresnek, és keveset törődnek az emlékek egyre sűrűsödő terhével. Ezért nem haladhat együtt öreg és fiatal, és ezért halad előre a világ…

24. oldal

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
labe

A művészet, amit magyarázni kell, már nem művészet.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
Hajnalka06

A növény is érez, van szíve, szenvedni és örülni tud, ha nem is kering vér sejtjeiben. Talán félni is tud, talán éppen úgy gyűlöl és szeret, mint az ember.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
dwistvan P

A szerelem gyümölcse a legnemesebb, a legősibb érzés: életet alkot. Senki sem tudja, honnan jön, hogyan jön, csak leszáll az ismeretlenségből az emberek boldogítására, a fiatal évek örömére, az öreg napok vigaszára, édes gond, féltő aggodalom, gyönyör és büszkeség, a gyermek az élet maga.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története

>!
labe

Maguknak, magyaroknak, bizonyosan rokonszenves a mi szabadságharcunk – fordult felénk Probhat babu –, maguk is harcoltak az osztrákok ellen. Ismerem történelmüket, Kossuthot, Dicket, de önök már kivívták függetlenségüket, és boldog jólétben élnek.
Törtem a fejemet, hogy ki volt az a Dick nevű magyar hazafi, akit a könyvtáros Kossuth mellett említett? Csak hosszas gondolkozás után ismertem fel benne Deák Ferenc angolosan kiejtett nevét.

G. Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz Három év története


Hasonló könyvek címkék alapján

Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Anna Erelle: A dzsihád jegyese
David Michie: A Dalai Láma macskája
Chitrita Banerji: Végigettem Indiát
Rebecca Skloot: Henrietta Lacks örök élete
Colin Woodard: Kalózköztársaság
Gerald Durrell: Állatkert a poggyászomban
Gerald Durrell: Noé bárkáján
Gerald Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok