Tenyered ​fáin tarka madár 2 csillagozás

Füzesi Magda: Tenyered fáin tarka madár

„Füzesi Magda szerelmes versei évszám nélkül követik egymást, ezzel is jelezve, hogy a szerelem nem idő- és korfüggő. A versek, mint tengerbe vetett kavicsok, hullámot vernek, fodrozódnak, aztán egymásba kapaszkodnak. A kamaszkortól a felnőtt, majd az idős korig, a szeretetéhségtől a beteljesült szerelemig, aztán az elsivatagosodott érzelmekig, az újrakezdéstől a hiánybetegségig, a kapaszkodástól az elengedésig, a kifosztottságig, majd ismét vissza, a kezdetekhez.
Természeti képekben gazdag, népdalokkal is rokonítható lírai verseket találunk a kötetben. A szűkszavú, tömör írások mélységükkel hatnak, s bár a legrövidebb vers is kerek és egész, itt még nem ér véget a történet. A folytatás azonban a költő, az olvasóra bízza. A szerelmek már csak ilyenek: tengerbe vetett kavicsok, hullámokat vernek a lélekbe, majd eltűnnek, aztán újabb hullámok fodrozódnak, olvadnak egymásba és írják az életet. Élni lehet talán érzelmek nélkül, de aligha érdemes. Mert az élet sava-borsa: a szerelem.”

>!
Magyar Napló, Budapest, 2021
64 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155641459 · Illusztrálta: Szabó-Zsombok Magdolna

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

sophie P>!

Parafrázis
(Kosztolányi Dezső: Édes Anna)

Kóbor madár kiált felém.
Ott jajgat a dermedt tűz körül,
hol szállástalan lelkek dideregnek

Honnan való bennem e rémület?
Hiszen ha felnégyelnének…
Tavaszi földbe temetnének,
virágok szirmán felragyognék,
pillangóként repülnék hozzád,
gyenge testemmel
megzörgetném ablakodat,
éjféli táncra kerekednék
gyertyád köré tekerednék

                * * *
Bolond, ki épít cifra házat,
tán inkább szemfedőt vegyen:
a rügyekből nem lesz virág,
sosem lesz zölddel ékes ág.
Csak zizegnek a bogarak,
nem szállnak fényes ég alatt.

21. oldal

sophie P>!

Szárszó felé

Most már
sohasem tudhatod meg,
milyen lett volna
a virág,
mely kihullott
a Semmi ablakán
és elnyelte
a feneketlen titkok
szakadéka.

22. oldal

Liat >!

…milyen takaróba
rejtőzzék az ember, aki fél?

12. oldal

Liat >!

Tűzhelynyi lángnak
pernyéje hull,
rebben a lélek:
bealkonyul.

Tenyered fáin
tarka madár
zeng kikeletről
és tovaszáll.

15. oldal

Liat >!

A Sólyom szólt: száz próbát kiálltam,
magasba vitt szivárványszárnyam.
Inkább ízekre zúzzam testem,
mint hogy röptömet elfeledjem.

16. oldal

Liat >!

Csillagokig mennék
magam megkeresni,
seholsem volt társam,
téged megszeretni.
Valóság határán
palotát emelnék,
szívemtől szívedig
gyémánthidat vernék.

20. oldal

Liat >!

Mérsékelt égöv

Még fel sem szálltál a vonatra,
elszórta szirmát a tavasz,
felriadt minden mozdulatra
a vérehulló pillanat.

Még fel sem szálltál a vonatra,
már megkezdődött az aszály,
az ég olyan volt, mintha halna
a nyár színében épp a nyár.

Még fel sem szálltál a vonatra,
az ősz utánam ballagott,
a harang nyelve tetagadta
a holnapból a holnapot.

Még fel sem szálltál a vonatra,
a múló félnap eltemet,
december fagya átharapta
a lelkemben a lelkemet.

25. oldal

Liat >!

Ha egymaga fázik az ember,
betakarózik szerelemmel.

27. oldal

Liat >!

Csikótánc

Az életem napfényt terem,
holdas csikó a szerelem,
s szívemre jár legelni,
csaki-nótát énekelni.

A bánatom már nem bánom,
ha keresem, megtalálom,
megtalálom, ami nincsen,
aranyalmát rézkilincsen.

31. oldal

Liat >!

[…]
Mit vársz? Mit várok? Nem lehet
sem ég, sem föld a menedékem.

Nézünk egymásra, hallgatag,
felforr körülöttünk a világ.
Fellobog még a kötőszó is,
amikor szerelmedért kiált.
[…]

68. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Lelkünkből, szeretettel
Fodor Ákos: Gyöngyök, göröngyök
Fodor Ákos: Szó-Tár
Jónás Zoltán – Káelné Kovács Rita (szerk.): Kortárs Hangon ’20
Koncz Mars János – Perényi Mónika – Klenk Zsolt – Zentai Zsófia (szerk.): Létvágytalanság
Kátai Tamás: Holdak és mezők
Fodor Ákos: Zaj-szünet
Péri Györgyi: Minden más
Schilli Tímea: Szívtükrözés
Fodor Ákos: Benső beszéd: hangminta