Budapest ​angyala 14 csillagozás

Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Az 1956-os emlékév támogatásával megjelent Budapest angyala hétköznapi, hús-vér emberekről szól. Főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki bár a szabad világban él és lett sikeres, hazájához való mély kötődése mindvégig megmaradt. Angyal a történet során nem kevesebbre vállalkozik, minthogy visszatérjen a Vasfüggöny mögötti kommunista Magyarországra és bosszút álljon egy kegyetlen szovjet katonatiszten, aki évtizedekkel ezelőtt gyilkolta meg bajtársait.

>!
60 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155118531 · Illusztrálta: Futaki Attila

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
Dominik_Blasir
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Őszintén lelkes vagyok a „magyar (szuper)hősök a magyar történelemben” koncepció iránt, de kicsit csalódtam is amiatt, hogy ennek megvalósítása nem sikerült zökkenőmentesen. Nem tudom, hogy lesz-e még a jövőben is hasonló projekt, de az látszik, hogy a profi grafikai gárda mögül még hiányzik az a forgatókönyv, amivel igazán kiemelkedő tudna lenni. Pedig a Budapest Angyala egyáltalán nem rossz (sőt, azért minden szidásom ellenére abszolút szórakoztató maradt), de egyenesen frusztráló, hogy mi minden lehetett volna még. Így pedig, úgy érzem, a jövőben inkább a szépsége, mintsem a kimagasló olvasmányélmény miatt fogunk rá emlékezni.
Részletesebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-05-02+…

4 hozzászólás
>!
mohapapa I
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Teljesen véletlen volt a találkozás: persze, megint a FSZEK, s megint csak keresgélés valami után.

Az van, hogy a hivatalos ünnepektől egy idő után csömört kap az ember. Olyan kis kötelező lesz, a kötelező pedig nem lehet érdekes és izgalmas. A rendszerváltás óta 1956 kötelező. Lózungokkal, szólamokkal, klisékkel. Úgy járt, mint annyi más ünnep, augusztus 20., március 15. Ha az ember megkpargatja ezeket, ha túllép a kötelező jellegen, izgalmas, töprengős, lelkesítő valóságot találhat mögöttük. ’56 mögött kiváltképpen. Különös tekintettel arra, hogy bár fogynak, de még élnek sokan, akik átélték. S különös tekintettel arra is, hogy bár már több mint hatvan éve történt, ami történt, mégis ha nem is közelmúltról, de legalább félmúltról beszélhetünk.

S akkor itt van ez a képregény, ami magyar és ami ’56-ról szól. Ha úgy vesszük, állami kiadvány. Ez rosszat sejtet. Pedig nem kellene, hogy ezt tegye, csak már ilyenek a reflexeink, tanultuk őket, ave Pavlov! Aztán nem tesz jót a kiadványnak a fülszöveg sem. A valós történelem vs. Marvel párosítás hihetetlenül szerencsétlen, és az sem szerencsés ajánlás, hogy a fülszöveget Balogh Zoltán írta. Kár, hogy erre a kiadók nem figyeltek, illetve nem mérlegelték ennek visszaütő erejét. Mert azért a társadalomban van egy erőteljes dafke bumeráng-effektus a mindenkori regnáló hatalommal szemben, és a valóságérzet teljes hiánya, ha a hatalom ezzel nem számol. Ez is csak az arroganciát bizonyítja. Ráadásul ezt olvashatjuk: „Futaki Attila szintén hangsúlyozta, hogy a Budapest Angyala nem egy szuperhős-sztori, inkább egy noir felütésű francia akciófilmhez lehetne hasonlítani.”
Vagyis az alkotó szándéka és a projekt ötletgazdájának az ideológája igencsak üti egymást.

A képregény, ez a képregény viszont elsősoran . És szép. Nagyon szép. Nekem nagyon tetszenek a rajzok, a szempontok, a perspektívák, pompás a színezés, kitaláltak a karakterek. Jó nézegetni, és van mit nézegetni. Kimondottan profi.

A történet kicsit suta, de akkor most én citálom ide a Marvelt: vajon azok a történetek mennyire épkézlábak? Van látvány és más sincsen. Pont.
Szerintem itt sem annyira a sztori miatt van hiányérzetem, sokkal inkább azzal, hogy kicsit elnagyolt lett a történet. Ugye a történet két jól elkülöníthető idősíkon zajlik: ’56-ban és ’88-ban. Az ’56-os múlt nagy teret, sok oldalt kap, ellenben a ’88-as kicsit elkapkodottnak és történetileg kiforratlannak tűnik. Az ’56-ban történtek valahogy a jellemek és a történések szempontjából is kerekebbek, konzekvensebbek, összetartóbbak. A ’88-as cselekmény elkapkodottnak, motivávalatlannak tűnik. Kellett volna még időt, teret, jó pár oldalt hagyni neki, ráérősebben, lelassítva kifuttatni a végére a sztorit. Esetleg megmagyarázni, miért várt Budapest Angyala harminc évet a bosszúval, miért kellett megvárnia Pavlov budapesti kinevezését, ha milliárdos, miért nem küldött már valahova néhány megfizetett bérgyilkost, vajon a ’88-as Budapesten valóban ennyi lett volna a szovjet nagykövet likvidálása? Szóval ez a szál kicsit átgondolatlan, vagy pozitívabban: kiforratlan.
A befejező jelenet, Isti önfeláldozásával kicsit hatásvadász, ennek ellenére kimondottan tetszett. Olyan kis Marveles. :-)

A magam részéről gratulálok az alkotóknak: csak így tovább, és teljesen kiforrhatja magát a dolog!

* https://kronika.ro/szines/elkeszult-az-elso-magyar-kepr…

>!
rohanoazis P
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Hááát, ez naaagyon ciki!
Csillag nincs. Illetve minusz öt, legalább. Szóval, kérem, ezt kikérem magamnak.
Hogy étsük: a legrosszabb, 50-es évekbeli propaganda-anyagok voltak ilyenek. Didaktikusan buta, hamis és káros.
Szegény fiatalok, akik ebből próbálnak bármit kihámozni 1956-ból.
Kár.

>!
Molymacska P
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Huh ez elég erőteljes volt.
Nagyon örültem, hogy megint egy történelmi képregényt olvashattam, de mégis egy picit benne volt az a szuperhős érzés, amit a fülszövegben fellebbentettek. A rajzok gyönyörűek voltak, kifejezőek és imádtam őket.

>!
HoneyBunny
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Ahogy Boborján mondaná: „Ez kellemetlen”
A három csillag az illusztrálásnak és az alapötlet alapjainak szól. Annyira kár, mert nagyon jó is lehetett volna. Ez kellemetlen!

>!
basa
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Budapest angyala avagy ha van egy rossz ötleted és még pénzed is van hozzá….

>!
DreamLord
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Gyenge mint a harmat, elnagyolt rajzok, klisés történet, kidolgozatlan karakterek…, nem ajánlom senkinek. Bánom, hogy ezért pénzt adtam.

>!
borga
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Nagyon szép kivitelű kiadvány, jócskán lebutított sztorival.

>!
Emtéé
Futaki Attila – Tallai Gábor: Budapest angyala

Nem szeretek negatív kritikát írni, de ez a kötet megérdemli. Zs kategóriás képregény. A szereplők műanyagok, nem élnek, a cselekmény nem az igazi. A rajzolás az, ami egyedül rendben van.
Erről az időszakról és témáról illett volna sokkal jobb művet létrehozni.


Hasonló könyvek címkék alapján

Bán Mór – Fazekas Attila: Tűzvihar 1956
Fekete-fehér képregényantológia 3. – Blueberry és sokan mások
Pozsgai Zsolt – Sarlós Endre: Mecseki Láthatatlanok
Németh Levente – Mészáros János: Királyok és Keresztek – Képes Krónikák 1. – Voluntas Tua, azaz Legyen meg a Te akaratod!
Bán Mór – Fazekas Attila: A Hajnalcsillag fénye
Sarlós Endre: Szigetvár ostroma – 1566
Jókai Mór – Korcsmáros Pál: A kőszívű ember fiai
Gárdonyi Géza – Márkusz László: Egri csillagok
Lantos Antal – Teszák Sándor: Kerületünk története rajzokban I.
Lantos Antal – Teszák Sándor: Kerületünk története rajzokban II.