Teljes ​napló I-II. 4 csillagozás

Füst Milán: Teljes napló I-II.

Füst Milán 1914-től 1944-ig vezette Naplóját, s noha „megtagadta”, egymásnak ellentmondó állításokkal misztifikálta, legfontosabb alkotásának tekintette. A grandiózus műnek mindeddig csupán egyharmada látott napvilágot.Ez az alkotáslélektanilag és alkotástechnikailag egyaránt páratlanul izgalmas, irodalmunkban egyedülálló munka, melyben Füst kíméletlen őszinteséggel, megrázó nyítsággal vall magánéletéről, emberi kapcsolatairól, szerelmi életéről, halálfélelméről, a ma olvasója számára megdöbbentő és felrázó élmény: egy folytonosan töprengő, önmagával is vitázó, tragikus ember sorsdokumentuma.E kiadás, mely a teljes fennmaradt anyagot tartalmazza, a Napló köré fonódó legendákat váltja irodalomtörténeti valósággá. A könyv igazi meglepetéseket tartogat a Füst életmű rajongóinak, és nagyszerű élményt ígér a gondolkodásra, elmélkedésre hajlamos olvasónak.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Füst Milán életmű

>!
Fekete Sas, Budapest, 1999
1790 oldal · ISBN: 9638254688

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Heltai Jenő


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

kaporszakall>!
Füst Milán: Teljes napló I-II.

No, ez igazi maratoni olvasás volt: 1700 nagy alakú oldal. S hogy végigküzdjem, ahhoz az is szükségeltetett, hogy Füst Milánt nagyon kedveljem, s mind ötleteire, mind életének apróbb eseményeire kíváncsi legyek.

A Teljes napló anyaga lényegében harminc évet ölel fel: 1914 nyarától 1944 tavaszáig, kb. a német megszállás idejéig. Összetétele vegyes; a korai évek szösszeneteit a húszas évek elején a hosszabb bejegyzések váltják fel, majd a szinte napról-napra vezetett napló az író házassága (1923-ban) után lezserebben lesz vezetve. Az idők múltával sokasodnak a hosszabb, filozofáló, vagy esztétikai elemző fejezetek, s ritkulnak a konkrét életrajzi adalékok. Végül az eredeti noteszok tartalma után a terjedelem kb. 15 százalékában, a korábbi jegyzetek kiadásra szánt, illetve ténylegesen közreadott anyagát olvashatjuk.

S most kicsit részletesebben:

Az első két naplófüzet (1914 nyarától 1919. augusztus végéig) zömmel műhelyforgácsokat, aforisztikus gondolatokat s rövid magánéleti feljegyzéseket tartalmaz (mondhatni: szabad ötletek jegyzéke). Kibontakozik belőle egy már ifjan is megkeseredett, gyakran szorongó, a tanári pályát félszívvel művelő, becsvágyó író portréja. Önálló háztartást finanszírozni képtelen révén trafikosnő anyja nyakán élősködik (ezek lényegében az ő szavai), a Nyugatba ír, első regénye fogadtatásán lamentál, hiú, reménykedő és sértődős. Irigy szemmel lesi a többiek sikereit; megszólja hibáikat, de, miközben néha szidalmazza, majd eleped a szigorú szerkesztő, Osváth egy elismerő szaváért… Íme: a Nyugat belvilága, retusálás nélkül!

Közben gyakran tesz utalást ifjúkori szerelmére, Jaulusz Erzsébetre, akivel szinte élete végéig levelezésben áll, de aki – énekesnői karrierre vágyva – már rég Berlinben él (mindig szigorúan monogrammal – E., később J.E. – jelöli). S megismerjük hipochondriáját, anyagi dolgokban tanúsított kicsinyességét, napi apró sérelmeit, felfortyanásait is: egy nyugtalan lélek kendőzetlen rajzát. S hogy ez a zsörtölődő, hiú, gyakran kicsinyes jellem nem lesz ellenszenves, azt elsősorban őszinteségének köszönhetjük: még sanyarú agglegényéletének szexuális nyomorúságát is a kor prüdériáját megszégyenítő nyíltsággal panaszolja el.

A harmadik naplófüzet jelentős változást hoz: 1919 szeptemberében egy razzia során ötletszerűen letartóztatják, ezzel indul a szakasz: megszerzi első keserű tapasztalatait a fehérterror és a román megszállás idejéből (spoiler). Ugyanakkor szaporodnak a regény- dráma- és novellaötletek; ez a füzet szinopszis-gyűjtemény gyanánt is olvasható. S nem utolsósorban bővebb képet kapunk a Nyugat világáról, immár részletesebb portrékkal.

A negyedik naplófüzetben jegyzi fel – 1923 nyarán – házasságát tanítványával, Helfer Erzsébettel, aki élete végéig támogatta, nem csupán érzelmileg, hanem anyagilag is: hosszú ideig ő biztosította a feltételeket a nyugodt szellemi munkához. Ugyanakkor a Mester minha hanyagolta volna a rendszeres naplóírást: a bejegyzések havi bontásban, sokszor utólag kerültek a noteszbe, s ezek az ötödik és hatodik (utolsó) füzetben is így folytatódnak. A novella- és színdarab-ötletek mellett egyre szaporodnak az esztétikai elemzések (ezek később a Látomás és indulat a művészetben anyagába is átkerültek). A zsidók számára egyre jegesebbé váló politikai légkörről viszont ritkán emlékezik meg, és néha meghökkentő, már-már antiszemita hangon: a háborút ciklikusan visszatérő, elkerülhetetlen szükségszerűségnek tartja, aminek az áldozatai között ott lesznek a zsidók is, mint annyian mások. Hozzáteszem, Füst persze nem tudott Auschwitzról, csupán a munkaszolgálatról, amit elfogadhatónak vélt. 44 március 15. utánról pedig már nincsenek naplójegyzetek… Ezek a megnyilatkozásai mégis furcsán hatottak.

A kötet végén az első világháborús részek sajtó alá rendezett szövegváltozatai kaptak helyet: ezek persze redundánsak az eredeti nyersanyaggal, csupán annyiban érdekesek, hogy látjuk: milyen végső formába kívánta önteni Füst a kiadásra szánt szöveget.

Összefoglalva: Füst fanatikus rajongóin kívül másoknak nem feltétlenül ajánlanám. A helyenként felcsillanó ötletek, történetek, elmélkedések és vallomások mellett sok a ballaszt ebben az 1700 oldalban. Füst maga panaszolja el egy helyen, hogy amikor Budapest ostromakor naplóinak java elveszett, meggyászolta, s megpróbálta a benne foglaltakat rekonstruálni. Ennek két – szerintem a naplóknál sokkal élvezetesebb – könyv lett az erdménye. A filozófiai elmélkedéseket az Ezeregyéjszaka stílusában megírt Ez mind én voltam egykor / Hábi-Szádi kűzdelmeinek könyve oldalain gyűjtötte egybe (mely az egyik kedvencem), de sok nézete visszaköszön nagyregényéből, A feleségem történetéből is. Olvasmányaival kapcsolatos vélekedései pedig egyetemi esztétika-előadásainak kötetébe, a Látomás és indulat a művészetben lapjaira kerültek. Mindkettő (-három) jóval olvasmányosabb (és rendezettebb), mint a teljes napló.

Mérlegeljetek, és ha belevágtok, engem ne hibáztassatok! Én Füst (nem teljesen fanatikus) rajongója vagyok. Újraolvasni nem fogom, de egyszer jó volt.

encsy_eszter>!
Füst Milán: Teljes napló I-II.

Hamar rájöttem, hogy hiba volt ezt olvasásnak bejelölni, mert csak mazsolázgatni akarok belőle, elképzelhetetlen számomra, hogy közel 1800 oldalon átrágjam magam. Nem azért, mert nem szeretem Füst Milánt. A feleségem története és a Szexuál-lélektani elmélkedések elolvasása óta igazán nagyra tartom, ezért kezdtem bele a naplóiba is.
Nagyon érdekes dologra leltem. Nem is hagyományos napló ez, nem afféle pár mondatos beszámoló egy-egy napról. Hasonlít a Szabad ötletek jegyzéke áradó, egymás után pakolt mondataihoz, szókapcsolataihoz. Odavetett jegyzetek, drámaszereplők nevei, ötletek, egy-egy Füst Milánt megragadó esemény, versek, idézetek ismerőseitől mind-mind színesítik ezt a monumentális gyűjteményt.
Szerintem bele-beleolvasok még, és idézgetek is belőle.

VERDI>!
Füst Milán: Teljes napló I-II.

Minden.
Gyere ulj mellem. Nyugodt vagy?
Rendben, az utazas celja nem az hogy erkezz meg, hanem hogy jo uton legyel.

Herczeg_Antal>!
Füst Milán: Teljes napló I-II.

15 évvel ezelőtt első fizetésemből vettem meg a Teljes naplót. (Igen tudom elég perverz dolog. Más telefont ruhát vagy egyéb holmit vásárol első fizetéséből.) 15 év után egyszerre boldogan és szomorúan fejeztem be a könyvet. Nehéz szavakba önteni egy ember életét, sőt egy kor lenyomatát. Mert ez a könyv bizony egy lenyomat, egy kor esszencia. Nem csoda, hogy Füst Milán legnagyobb munkájának tekintette. Ehhez mérten elég nehéz olvasmány. Nem ajánlom, csak a fanatikusoknak, de nekik kötelezően.


Népszerű idézetek

encsy_eszter>!

Az ember a nőt körültapogatja, mint a vak, h. meggyőződjék lényegéről. (R.)

encsy_eszter>!

Házastársak mindig többesszámban beszélnek: ettől oly szomjasak leszünk.

encsy_eszter>!

A szeretett személy halála: mintha valakinek levágják az ujját és tovább érzi, mintha volna: így ha elveszíti az ember valakijét, idegei egy ideig tovább érzik élni. (R.)

encsy_eszter>!

Nincs nehezebb súly, mint a meg nem érdemelt rendjelé. (Egy kereskedő.)

encsy_eszter>!

Sok tekintetben technikai kérdés az élet, míg megtanulod, beleőszülsz (éneklés).

encsy_eszter>!

Az ember magának csinál gyereket s az saját magának kezd lenni: bezárt ember, akibe nem lehet behatolni.

encsy_eszter>!

Kétségtelen, h. a barátság azért intim, azért törekszik a bensőségre, mert minden emberi kapcsolat egyesülésen, egymás lényének átvételén alapszik – s amellett törekszik a függetlenségre egy másik erő.

Kapcsolódó szócikkek: barátság

Hasonló könyvek címkék alapján

Kosztolányi Dezső: Napló 1933–1934
Ifj. Brenner József (Csáth Géza): Napló (1906-1911)
Ady Endre: Ady Endre összes versei
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes novellái I-II.
Ady Endre: Ady Endre összes verse
Ady Endre: Válogatott versek
Kosztolányi Dezső: Béla, a buta
Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső versei
Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai