Nevetők 41 csillagozás

Füst Milán: Nevetők Füst Milán: Nevetők Füst Milán: Nevetők

A Nyugat nagy nemzedékének öngyötrő, magányos és aszketikus művésze ezt a regényt, mely első nagyobb prózai munkája, 1917-ben irta. A könyv a tudathasadás lidérces története. Az ösztönélet rejtelmes, megmagyarázhatatlan és irracionális működésének a félelmetes rajza a Nevetők; annak a belső világnak a művészi feltérképezése, amelynek a világirodalomban Dosztojevszkij, a lélekgyógyászatban pedig Freud volt a feltárója.

Eredeti megjelenés éve: 1918

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris · A modern könyvtár · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi

>!
Osiris, Budapest, 1999
150 oldal · ISBN: 9633795907
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1985
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631528979

Enciklopédia 3


Kedvencelte 3

Most olvassa 6

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

bratan P>!
Füst Milán: Nevetők

Nálam messze nem az évezred regénye (mármint az előzőé :-D ), de aki szereti a lélektani abszurdumokat, az szerintem picit régies fogalmazásmódja ellenére is szeretni fogja. spoiler

Azt a sztereotípiát mindenesetre alátámasztja, hogy a jó baráti- és párkapcsolat alapja a jó kommunikáció. Csak az egyik fél fejében levő történések nemigazán erősítik sem az egyiket – sem a másikat.

Piintyő>!
Füst Milán: Nevetők

hát izé….. nevetők?? még az elején mosolyogni…. csak-csak néha…..de nem, ez aztán tényleg nem nevetnivaló…..
őrült volt ez az Andor, tébolyult….. de vajon mi tette azzá? talán hajlama is volt rá, de ez az eszelős szerelem, féltékenység, melybe annyira belelovalta magát, mindenképpen hozzájárult.
az író ugyan a nő, Mela szájába adja a szót: „a szenvedély mindent megérdemel és mindent igazol”, mégis inkább a férfi szereplő cselekedeteiben ismerhetjük fel ezt az elméletet.
ezek a vad, fékezhetetlen érzések – legyen az szerelem vagy gyűlölet, ami itt már történetesen egy és ugyanaz – csakis tragédiába torkolhatnak.
akár megtörtént az Andor által elmesélt történet, akár nem -bár én hajlok rá, hogy igenis megtörtént- mindenképpen tragikus végkifejletű.
négyésfél csillagot adok rá, mert az elején azokat a nagy nevetéseket, hahotázásokat a magam részéről nemigen éreztem helyénvalónak, indokoltnak.
az is lehet, hogy az csak felvezetés volt….. gyerekkorunkban, ha valamit féktelenül nevettünk, az volt a válasz nagyanyám részéről: „na, majd sírás lesz a vége, ennek a nagy nevetésnek”.
lehet, hogy bölcs asszony volt?

legközelebb valami szomorú című könyvet választok, hátha azon meg nevetni lehet

deaxx P>!
Füst Milán: Nevetők

HAHAHAHHA, ez mi már!
Jobban tetszett mint A feleségem története – mert nem volt olyan hosszú, és annál a nagyregénynél kicsit belefáradtam a nyomozásba és a Störr-féle nyelvbe.

No, tehát miért nevetünk?
1. mert sikerül jól megviccelnünk valakit
2. mert sikerül jól átvernünk egymást
3. mert ezzel elfedjük, hogy mit gondolunk és érzünk valójában.

HAHAHA
És hol a határ játék és már nem játék között? És ki kicsoda valójában?
Merthogy, haha, tudjuk, a másik nemcsak, hogy megismerhetetlen – de amikor mi meg akarjuk ismerni, akkor csinálunk magunkban róla egy szép kis fantomképet – és aztán, hahah, már nem is tudjuk, hogy az a kép akkor most én vagyok, vagy a másik, egy egész, két külön…
És a poén, hogy a másik és az én viszonya hierarchikus, alá- fölérendeltség, hahha, megalázás és lekicsinylés, bírd ki! Küzdj magaddal! Küzdj ellene! Haha! Itt nincsen nyertes.

De nem baj, nevetünk egy jót. Rejtély! Kaland! Feszültség! (Bedőltél?)

Gabo>!
Füst Milán: Nevetők

Friendzone-ing, féltékenység, fölény, félelem és reszketés (!) Füst Milán tolmácsolásában a 100 évvel ezelőtti Budapesten.

Rövidke, de annál becsavarodottabb történet. Remek, teljesen hihető betekintést enged egy bomlott elme kacifántos gondolatvilágába és a múlt századeleji budapesti éjszakái életbe. Fölényesen ajánlott :]

p_m_linda>!
Füst Milán: Nevetők

Izgalmas, rejtelmes történetet mesél el ez a kisregény. Nagyon szerettem.

bekkermarton>!
Füst Milán: Nevetők

Ha nem olvastam volna, most ideges lennék, hogy a regény adatlapja lényegében teljesen elrontja a jövőbeni olvasás élményét és azt a feszültséget amit a narráció magára ömleszt. Keresztüllövi ez a pár mondat a lényeget. „Ügyes” húzás…

4 hozzászólás
lúj>!
Füst Milán: Nevetők

Belátom, hogy túlérzékeny lehetek, de fizikailag is rosszul voltam. Iszonyú érzéseket kelt. Konkrétan sokkal kevésbé befogadható, mint mondjuk Németh Iszonya.Azt hiszem, nekem nem valók a nyugatosok.

Dün P>!
Füst Milán: Nevetők

Hű. Valami iszonyatos módon rátelepszik az emberre Andor elbeszélése a kezdetben még oly nagyon imádott, majd gyűlölt nőről.
Tetszett, hogy nagy kérdőjelekkel végződik a történet, ezáltal talán oldódik kicsit a nyomasztó mivolta…


Népszerű idézetek

p_m_linda>!

[…] okosnak látszik, s csak meg kell vakarnod, és kibújik a tökfej …

41. oldal

melloncollie>!

„Van-e olyan ember, aki csak a rosszat szereti? Lehet, hogy igen, s akkor én vagyok az. Valószínű is. Úgy látszik, a szenvedéseimbe voltam szerelmes – az, hogy visszautasítottak, volt az életem tartalma, a kínom és örömöm. Vagyis annyira hozzászoktam én már az életem mérgeihez…”

120.

lencsemate IP>!

Képzeld csak el: szemben ültünk, én megkérdezem, s ő egyenesen a szemembe néz, és semmit se felel. Hát nem nagyszerű nő az ilyen?

92. oldal (OK, 1985)

hdavid89>!

– Erkölcs a szerelemben? A gyengék vigasza barátom…

89. oldal

Szelén>!

Beléptem a hallgatag mosolyok birodalmába, barátom.

p_m_linda>!

Az ember elfelejti szenvedéseit, bárhogy hitte is, hogy bánata nem múlhat el soha tőle…

19. oldal

Piintyő>!

Akkor még azt hittem, hogy ez valami csodálatos, különleges érzés…nem is tudtam volna elhinni talán, hogy rosszkedv, féltés és szomorúság: e jól ismert érzések azok, amelyeket együttvéve szerelemnek nevez az ember.

67. oldal

hdavid89>!

S most egy átkozott és ostoba dolgot jegyezz meg magadnak egész életedre okulásul: ha egy lánynál barátsággal kezdi az ember, akkor nem igen lehet többé áttérni semmi egyébre. Már a szemérem sem engedi pajtás. Mert hogy én, a barátja, a megbízható embere egyszercsak megcsókoljam a mellét, az Isten szerelmére, micsoda erkölcsi kisiklás az ilyesmi! El nem képzeled ennek a komikumát!

94-95.

deaxx P>!

Engem te persze alig ismersz, de hogy is lehetne megismerni valakit? S az ember életéről is mit tudhat a másik? Hogy mennyire magános voltam én minden időmben, mióta csak eszmélni tudok, van-e róla fogalmad?

2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: megismerés
deaxx P>!

Matematikai nyelven kifejezve: az én viselkedésem az ő viselkedésének a függvénye… amilyen az egyik, olyanná válik a másik, – nem így igaz ez? – -

2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: kapcsolat
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdonyi Géza: Ida regénye
Magyar Imre: Az évszázad gyermeke
Françoise Sagan: Kopogtat a bánat
Winston Graham: Marnie
Françoise Sagan: Jó reggelt, búbánat!
Szurovecz Kitti: Hópelyhek a válladon
Pearl S. Buck: Az édes anyaföld
Frans Eemil Sillanpää: Silja
Ford Madox Ford: A jó katona
James Meek: A szeretet hírmondói