A ​kínai filozófia rövid története 1 csillagozás

Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története

Fung Yu-lan munkája laza kronologikus rendben, az ókortól egészen a legújabb korig iskoláról iskolára haladva tárgyalja a kínai filozófia történetét. Sorra veszi a legfőbb iskolákat: a konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust, a nevek iskoláját, a kozmogóniai tanításokat, a legizmust, valamint a neotaoizmus és neokonfucianizmus különböző ágait, emellett a kínai buddhizmus filozófiájába is betekintést nyújt. A tárgyalás szempontjai: milyen gazdasági és társadalmi körülmények hatására jött létre az adott irányzat; kik voltak a főbb képviselői; melyek az iskola főbb tanai; milyen kapcsolatban áll az iskola a többi tanítással; milyen hatással volt a kínai gondolkodás további fejlődésére; stb. Számos fordításrészlet szerepel az adott iskola reprezentatív alkotásaiból. A mű a legfontosabb referenciamunka és tankönyv a kínai filozófiáról a Kínán kívüli világban.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Historia philosophiae

>!
Osiris, Budapest, 2003
448 oldal · ISBN: 9633894794 · Fordította: Antóni Csaba

Most olvassa 2

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 9


Népszerű idézetek

>!
[névtelen]

A hajdani emberek egyetlen hajszálukat sem áldozták fel, hogy boldogítsák a világot, és hiába is kínálták volna nekik az egész földkerekséget, nem kellett volna nekik. Senki sem hozott egy hajszálnyi áldozatot sem, senki sem igyekezett, hogy a világ hasznára legyen, így az Égalatti világban minden rendjén ment.

96. oldal, 6. fejezet - A taoizmus első szakasza: Yang Zhu

>!
[névtelen]

A parasztok élete a természet ritmusához igazodik. Ők is megvetik a mesterkéltet, s a természetest becsülik a legtöbbre. Egyszerűségükben és ártatlanságukban kevéssel is megelégednek, nem kívánják a változást, nem is törekednek arra.

54. oldal, 2. fejezet - A kínai filozófia háttere

>!
andóc

… Választ adva a fenti kérdésekre, az én véleményem az, hogy a földi világunkon túli dolgok megismerése utáni vágyakozás valóban az emberiség egyik legősibb, veleszületett törekvése. Ez alól a kínaik sem kivételek. A vallás azért szorul háttérbe Kínában, mert az itt élő embereket sokkal inkább a filozófia foglalkoztatja – tehát filozofikus beállítottságuk miatt nem vallásosak. .. A filozófiában a „morálfeletti” értékek is megjelennek, s ha az ember a filozófia szerint él, akkor e kitüntetett értékeket a mindennapi életben is megtapasztalja. …
Valamennyi kínai filozófus bizonyos fokig Szókratész volt. Mégpedig azért, mert az etika, a politika, a reflektív gondolkodás és a tudás mind-mind egyesültek a filozófusban: személyében a tudás és az erény elválaszthatatlan egységet alkotott. A kínai bölcs filozófiája megkövetelte, hogy át is élje azt; ő maga volt annak hordozója. Az, hogy filozófia meggyőződése szerint kell élnie, része volt filozófiájának. … Szókratészhez hasonlóan nem jelölt ki 'hivatali órákat' … Nem volt poros, dohszagú gondolkodó, aki dolgozószobája mélyén üldögélt, az élet peremére szorulva. Személye által a filozófia nem csupán az emberi megértés számára összeállított gondolati konstrukció volt, hanem tanoknak olyan rendszere, amely a filozófus viselkedésében nyilvánult meg, s amelyet belsőleg is átélt. Bizonyos szélsőséges estekben a kínai bölcs filozófiája nem más, mint az életrajza.

29. és 36. old.


Hasonló könyvek címkék alapján

Lao-ce: Tao Te King
Lao-ce: Az út és erény könyve
Szun-ce: A hadviselés tudománya
Kungfutse: Lun Yü
Konfuciusz: Konfuciusz beszélgetései és mondásai
Konfuciusz: Konfuciusz bölcseletei
Liu O: Öreg Can kóborlásai
Ven-ce: A titkok feltárásának igaz könyve
Jung Chang: Vadhattyúk
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők