Démonok ​közt (A fegyverforgató 2.) 96% 157 csillagozás

Már az első rész is kedvenc lett, már arról is áradoztam, no de ez… Ez még fantasztikusabb! Kedves @Fróna_Zsófia, ahogy az érzelmeimmel játszottál, azt kevés könyv tudja überelni. Köszönöm, hogy pár órára elfeledtetted a szívemről a bánatot, erre csak az igazán különleges írók képesek. ♥

Engem ez a sorozat totál rabul ejtett. *-*
Kicsit félve álltam neki, mert az első rész nagyon-nagyon tetszett és sokszor van az, hogy a folytatás nem olyan jó, mint a sorozat első része, de szerencsére ezúttal ez nem így lett. Ez a rész is totál beszippantott és nem is eresztett el addig, amíg a végére nem értem. *-* Alig várom, hogy olvashassam a folytatást, mert jó kis függővéggel lett vége.
spoiler Nagyon eseménydús és izgalmas volt ez a rész is, csak kapkodtam a fejemet, nem voltak benne üresjáratok, mindig jött egy újabb kaland, vagy megtámadta a főszereplőket valaki, vagy kiderült egy újabb titok, ami miatt nem lehetett egy percig sem unni. Ebben a részben mintha egy picit kevésbé lett volna kiállhatatlan Tilde karaktere, de lehet, hogy csak hozzászoktam a jelenlétéhez és azért nem volt annyira zavaró. spoiler

Nem tudom mit írhatnék még amit a többiek előttem nem. Ez a rész felülmúlta az elvárásaimat és kenterbe veri az első részt. Sokkal kiforrottabb, mint az első. Kezdenek letisztulni a dolgok. Sajnáltam nagyon azt, akitől búcsút vettünk, néha kicsit sok volt Meg-ből, mármint néha azért körülötte forgott a világ, de még ezzel együtt is hatalmas kedvenc lett a könyv. Nem véletlenek voltak azok a nyavalygások sem, én nem tudom, hogy viselnék el ennyi változást és ilyen hirtelen. Mégis felállt és általában jól döntött. Az új szereplők és új szálak is tetszettek, vannak ötleteim hogy fog folytatódni a sztori, de most kicsit elodázom a harmadik részt, de nem tudom meddig bírom:D Nagyon jó volt, nagyon élveztem, nem tudtam lerakni.
Aki még nem tette olvassa nyugodtan, nem fog csalódni!:)))

A második részben tovább tisztulnak a szerepek és derülnek ki összefüggések, ahol egyben a második évet is elkezdik a Fegyverek Házában.
Nagyon tetszik a kis baráti társaság, amely Meg köré szerveződik – természetesen Setanról derül ki a legtöbb infó, és fura, de azt érzem, hogy Megről van még mindig a legkevesebb infónk arról, hogy milyen is ő igazából – tudjuk, hogy hisztis, hamar felkapja a vizet, de vakmerő és gyakran kihívja a sorsot maga ellen meggondolatlan tetteivel. Ugyanakkor szeret utánajárni a dolgoknak, és ezt jól is teszi, mert a későbbiekben hasznára válnak az infók. Folyton forrongó személye miatt fura, hogy mégis igen empatikus, és igyekszik úgy megérteni másokat, hogy ne sértse a személyes határaikat.
Az is meglepett, hogy már-már kínosan rendszerető – de azt hiszem, introvertált személyiségéből is következhet ez a rendszeretet.
Tetszik, hogy rendezettebbé válik a viszonya Szvetlánával és mélyül a barátsága Jackkel; az is eszembe jutott, hogy az FH-ból kikerülve Jack pl. végezhetne olyan feladatokat a jövőben, mint Szvetlana jelenleg..
Ebben a részben megtudhattam többet Nancyről is – az első kötetben nagyon fura volt, hogy csak úgy spoiler említés nélkül marad a regényben.
Ahogyan folyik a „rendeződés” a gyerekek közt a suliban, úgy folyik a fantasy-szereplők világában is, ahová most jobban betekintést kaphatunk. Nemcsak a jelen spoiler helyzetben – ki-kivel van ill. ki-kivel lehet, de a múltból ill. a múltról is rengeteg minden kiderül. Tetszett az a rész, amikor megtudtuk Meg múltját, és így azt is, mért került ő a regény ill.az egész Fegyverforgató-világ fókuszába.
A krisz-Meg viszony meglepett, és nem tudom eldönteni, mennyire volt ez indokolt – arra kell gondolnom, hogy nincs még vége a Setánról felfedett rejélyeknek. off
Be kell vallanom a Setanról elárult titok kapcsán a szeméről szóló utalásokat „vettem” – spoiler
És a hozzá kapcsolódó személyes tragédia is olyan drámai, hogy még (tudom furán hangzik leírva,) egy fegyvernek is embernek kell lennie a talpán, hogy kibírja mindezt…
A másik rejtély, hogy kit látott meg véletlenül Brenda – ez számomra az elejtett infókból egyértelmű volt, Agata titka viszont őszintén meglepett. És szomorúsága ellenére – tetszett.
Félelmetes a démonok világa, mégis Juliet kedvelem, Dalton alakja elég kettős még, spoiler

Igazából a második részt magamon is elcsodálkoztam, olyan gyorsan befaltam… úgy éreztem, hogy már nincs sok a könyvből, és amikor becsuktam, az órán hajnali három órát láttam. Szóval kereshetem még a kifogásokat, írhatom,hogy rengeteg részletében hasonlít HP-hez – de az is igaz, hogy tavaly november-december óta, ill a HP-univerzumban létezés óta nemigazán fordult ilyen hajnalig tartó olvasás elő velem…
Ez mindenképp érdemnek tekintem!

off

Sajnos, Meg kiállhatatlan, dacos, önfejű, ellenséges, támadó, lázadó, mégis naiv, önző, következetlen viselkedésével sokszor feldühített, emiatt többször kellett félretennem a könyvet…
Viszont Lukasz, Chris, Jack, Rick, Brendonék, Szvetka, Anton, Adam nagyon pozitív és kellemes hősök, és a Csóti Lili: Hetedvérig óta csak remélem, hogy a démonok is azok lesznek….

Ám Lukaszra megorroltam – nagyon vakmerő húzás volt az a medál…
Nagyon tetszett a barátok összefogása Meg mellett – igazi jóban-rosszban kitartó, ötletükkel, fegyverükkel, támogatásukkal segítő csapat, ami Meget körülveszi.
A fél csillagot a vége miatt vontam le: nem szeretem az ilyen „áramszünet-miatt-nem-látom-a-filmből-a-lényeget”-szerű befejezést. Sokkal inkább szeretem azt, ha egy részlet önmagától, természetesen lezárul – nem hagyja az író totál bizonytalanságban az olvasóját; – attól még a várakozás és a lelkesedés a regényért benne van, hogy éppen „most csak írok valamit érzékeltetésül, szándékosan nem azt, ami konkrétan történt” -harc közben nem tudjuk meg lesújt végül vagy sem a fegyverével… mert ott olvasható a to be continued – kifejezés…

Nem hiszem el, már megint függővég!
Nagyon izgalmas volt ez a rész is, Meg az iskolában garázdálkodó démon után nyomoz, Setan meg lebukik, ( nem lepett meg a személye), és kapunk egy kis romantikát is. A szerző egyátalán nem sajnálja a mellékszereplőket eltenni láb alól, igy nő a drámafaktor, de én spoiler.
Nagyon pörgős a cselekmény, sok minden történik, sok titok is napvilágra kerül, az Edward nevű őrült ( nem a csillogós:D) pedig gyűjtögeti maga mellé a szövetségeseit.

Ha nem ez lenne a borítója a második kötetnek, akkor talán soha nem kezdtem volna bele a sorozatba.

Eltelt a nyár, megkezdődött a második év a Fegyverek Házában. Az ifjú fegyverforgatóknak sokkal több dolguk lett, mint az első évben.

A történetet sokkal pörgősebbnek éreztem, mint az első kötetét, szinte minden fejezetben történik valami érdekes, de legalábbis fontos(nak szánt) esemény.
Setan Koberről is új információk derülnek ki, de leginkább Citrára leszek kíváncsi a továbbiakban.
Sok szereplő visszatér, aminek örültem, mert bár most sem kaptak nagy történetívet, de legalább kibújtak a statiszta szerepkörből. A démonok is az események aktív résztvevőivé váltak. Edwardról bár kapunk plusz információt, még mindig eléggé misztikus figura.

Bár annak akar látszani, a Démonok közt nem egy bonyolult könyv. Sok meglepő(nek szánt) fordulata van, de aki olvasta az előzményt, és akár csak egy kicsit is figyelt, vagy szeret gondolkodni olvasás közben, az viszonylag hamar össze tudja rakni a képet.
Volt pár drámai(nak szánt) jelenet, és bár nem igazán mozgattak meg, remélem a folytatásban lesz ööö… folytatásuk.
Igazából a gondom az, hogy a szereplőket még mindig nem tudtam megkedvelni. Így eléggé hidegen hagytak bizonyos részek.
És persze kapunk kötelező romantikus szálat, egy eléggé perverz hójelenettel. :D

Nem tudtam nem észrevenni, hogy egy bizonyos ifjúsági sorozat egyes elemei előkerültek.
Még a fogalmazáson is lehetne mit finomítani off, de szerintem Zsófia idővel ki fogja nőni.

Mivel Zsófia egy mocsok, és ilyen függő véggel zárta le a könyvet, „kénytelen” leszek minél hamarabb nekiülni a harmadik kötetnek. XD

„Úgy döntött, ahhoz tartja magát, amire rájött, mióta ismeri ezt a világot: csak abban lehet biztos, hogy semmiben sem lehet biztos.”

Kezdjük azzal, hogy annyira, de annyira jó a történet, olyan jól van megírva, hogy a második részt tegnap 23:15-kor fejeztem be, és már a következő rész felénél vagyok mire ezeket a sorokat Írom. (Szrintem még ma be is fejezem.)

Az első részét a sorozatnak tavaly májusban olvastam. Valamilyen szinten a véletlennek volt köszönhető, hogy a kezembe került: A Merítés-díj 2020-as listáján rajta volt, ezért felkeltette a kíváncsiságomat, és láttam, hogy az írónő útnak indított egy utazókönyvet, melyre jelentkeztem. Így csöppentem bele a Fegyverek Házába. (azóta az összes részt megvásároltam és Fróna Zsófi rajongó lettem :))

Ugyan az első részt régen olvastam, viszont annyira tetszett, és annyira szerettem, hogy a történet élénken élt még az emlékezetemben, így gyorsan visszarázódtam a könyvbe. Az írónő remekül bánik a szavakkal, a történetet is úgy csűri-csavarja, hogy egyszerűen képtelen voltam letenni a könyvet. (Ezért egyébként nagyon hálás vagyok, mert már kezdtem kiszeretni az olvasásból, akkora válságba voltam már egy ideje, mindenbe belekezdtem, de semmit nem fejeztem be.)

A történetet tekintve mélyebb betekintést kapunk a Fegyverforgatók, Fegyverek és Démonok (lelki)világába. Az írónő nem finomkodott a szereplőkkel: jópár összecsapásban volt részük, volt aki könnyebben megúszta, volt, aki kevésbé… spoiler
Mageira egyre jobban megismeri Setan Kobert, a fegyverét. Ezzel kapcsolatban az információk mesterien vannak csepegtetve. Setan Kober nagyon titokzatos, de egyszerűen nem lehet nem kedvelni.

A függő vég nagyon kíváncsivá tett, ezért is kezdtem bele rögtön a következő részbe :D

Csak ismételni tudom magam: ez a sorozat egy remekül felépített, humorral fűszerezett, kalandokkal teli fantasy történet, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek!

Mivel egy szuszra olvastam ki a három részt, nem igazán tudok különálló értékelést írni. Így csak listázom, de remélem, valamennyire ez is érthető és élvezhető lesz.

Ami könnyű volt: kitalálni az iskola démonát :P
Ami nehéz volt: kicsit – na jó, nagyon – bizarr volt az az erdei hógolyózásban megejtett nyaknyalogatós jelenet, pár érdekvédelmi szervezet nevében kicsit felszisszentem (állatok, kiskorúak XD bővebben nem fejtem ki XD olvasd el!). Oké, nekem tetszett, de én nagyon perverz vagyok. XD

Kedvenc tanár: Alan
Kedvenc mellékszereplő: Chloé, Szvetlána
Kedvenc fegyver: a kris tőr
Kedvenc állat: a démon XD

Bővebben az egész sorozatról: https://robinowrightly.wordpress.com/2022/02/09/te-mily…

Oké, én ezt nagyon imádtam! :)
Az első rész is nagyon tetszett, de ez a második…na ez aztán teljesen berántott a fegyverforgatók világába. Abba sem akartam hagyni, no és persze folytatom is rögtön tovább.
Amikor már aludni sem akarsz hanem olvasnál tovább, na akkor az a könyv már nagyon elkapott. Ez a rész különösen sodort magával. Itt már a fejezetek közti váltások is sokkal gördülékenyebbek voltak.
Sok mindent megtudtunk a fegyverekről, Megaira múltjáról is lett csepegtetve pár igen fontos információ és a az emberek, démonok és a fegyverek kapcsolata is jobban előtérbe jött.
Finom szövedékkel van itt minden összefonódva. Itt már sokkal komorabb a történet, vannak halálesetek, összeroppanások és újabb titkok. Nekem ezek így nagyon is tetszettek.
A romantikus szál is szépen épül fel, már a kezdetektől és itt is, jó a kibontása. Külön öröm, hogy ez nem viszi el a történet fonalát, a nyomozás, a harcok folytatódnak, nem válik a kárára semminek a szerelem. Ez így volt jó.
Nagyon szépen sodródtam a történettel, jó volt elmerülni ebben a világban és megyek is tovább, mert nagyon kíváncsi vagyok rá! :)

Folytatódtak az izgalmak ebben a részben is. Míg az első részben megismerhettük ezt a titokzatos világot a szereplőivel,itt sötét titkokra derült fény. Minden oldal tartogatott valamilyen meglepetést.
A szereplők is komolyabb kihívások elé néztek,és ez a rész már sokkal véresebb volt,az előzőnél. Ezek után mit tartogathat a 3. rész? :)