A ​fizika taója 13 csillagozás

A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása
Fritjof Capra: A fizika taója Fritjof Capra: A fizika taója

A ​FIZIKA TAÓJA

„E könyvben a modern fizika fogalmai és a távolkeleti filozófiai, illetve vallási elképzelések közötti kapcsolatot fogjuk vizsgálni. A huszadik századi fizikát megalapozó két elmélet – a kvantumelmélet és a relativitáselmélet – arra késztet bennünket, hogy úgy lássuk a világot, ahogy egy hindu, buddhista vagy taoista látja. Ez a hasonlóság még szembetűnőbb, ha a két elmélet összekapcsolására törekvő kísérletekre gondolunk, melyeknek az a célja, hogy leírhassuk a szubmikroszkopikus világ jelenségeit: a szubatomi részecskék tulajdonságait és kölcsönhatásait, hiszen a részecskékből épül fel az anyag. Itt a legszembetűnőbbek a modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzamok” – írja a szerző a kötet első fejezetében. Capra elméleti fizikus, így tehát amit a fizikáról megtudhatunk, hiteles és közérthető. A misztikus keleti gondolkodás összekapcsolása a modern fizikával csak első olvasatra tűnik meglepőnek, ahogyan elmélyedünk Capra szövegében egyre… (tovább)

>!
Tericum, Budapest, 2000
380 oldal · ISBN: 963845332x · Fordította: Pavlov Anna, Dankó Zoltán

Kedvencelte 8

Most olvassa 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 48


Kiemelt értékelések

XX73>!
Fritjof Capra: A fizika taója

Fritjof Capra: A fizika taója A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása

Képzeljetek el egy kislányt, aki utolsó hónapos pocakban érkezett júliusban anyja mérnökszakos felvételijére, akit kimagasló pontszámmal felvettek, de jó két hónappal később drágalátos évfolyamtársai megszavaztak első kibukónak.

Nem jött be. Anyámat kb. ezzel a szöveggel lehet legjobban inspirálni: ó, hát hagyd abba, neked az úgy se megy! Ilyenkor őrült lángocskák villannak a szemében, és csakazértis nekiesik és megcsinálja.

Élénken emlékszem az első fokozatos (üzemmérnöki, ma divatos bolonyéze szószban: BSC) diplomaosztójára. Lila virágos, röpködő fodros kislányruhámban álltam az egyetem főlépcsőjén, fotóztak, máig is egyik kedvenc képem magamról, és utána elmentünk a megyeszékhely-egyetemi város kiváló éttermébe ebédelni. spoiler

Mivel Anyukám az évfolyam 90+++ felső százalékában végzett, kívánsága szerint meghívást nyert a második fokozatos (okleveles mérnöki, manapság, bolonyéze szószban: MSC) képzésre.

Onnantól kezdve egészen határozott emlékeim vannak anyám tanulmányairól, pl. güzütárgy , vö. Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana, és még sokan mások.

Meg volt egy igen érdekes fazon, kinek említése során igazán őrült lángocskákkal égett anyám szeme: bizonyos Niels Bohr, a modern fizika, (avagy a Fizika X+XXX1) kurzus kapcsán,

elképesztő amúgy, ha egy kisember 5-6 éves kora fordulóján ugyanolyan intenzív Niels Bohr-kiképzést kap, mint például, tegyük fel: Benedek Elek meséit, micsoda agylövéssel evez át felnőttkorára.

Jó, a Schrödinger-macskája mese akkor még nem esett meg, ellenben a síző, a két széttartó sínyom, meg a fa példázata igen, és még ehhez hasonlók –

A középsős-nagycsoportos óvodás kor valahol a mágikus/misztikus meg a szigorúan objektív „mindent tudni akarok” korszak határán van a fejlődéspszichológusok szerint. Úgy gondolom, általában nem túl jellemző, hogy egy ebben a korszakban leledző gyerek modern fizikát és Niels Bohrt és Benedek Elek meséket, valamint a Kesztyűt, (bableves és mákoscsík, jóval később döbbentem rá, hogy Móra Ferenctől), hallgasson téli estéken –

velem mégis így esett. Talán nem véletlenül vagyok nem százas.

***

És hogy egy csöpp kritikát fogalmazzak meg a könyvvel kapcsolatban:

Annak ellenére, hogy a keleti vallásokat kívánta összeházasítani a szerző a modern fizikával, valahogy erősen szétesősre sikeredett. De alfába/transzba alámerülve azért az ember érti, mire gondolt a szerző,

(és erről mindig az jut eszembe, hogy anyám gyerekkoromban, abban a modern fizikásban, azzal fenyegetett, hogy ha harmincszor balra tekertem a tésztát, és utána átteszem a másik kezembe a fakanalat és azzal harmincszor jobbra tekerem, akkor bizonyára visszaáll minden az eredeti helyzetbe: kiló liszt, hat tojás, satöbbi…

… ja nem, kislányom, merthogy entrópia is létezik!

***

Mért várnánk egy ilyen környezetben cseperedett gyermekegyedtől, hogy normális felnőtt legyen belőle?! No, nem is lett az! :)

A könyv amúgy tetszett neki-

eeszter>!
Fritjof Capra: A fizika taója

Fritjof Capra: A fizika taója A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása

Ez a könyv igazán helyre tette a gondolataimat!

zalus>!
Fritjof Capra: A fizika taója

Fritjof Capra: A fizika taója A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása

Megdöbbentően jó!!
Az író könnyedén, közérthető módon kalauzol a fizika és a természet igazi valója, az ember által épp csak megismert „út” első pár lépésén.


Népszerű idézetek

XX73>!

A kínai szemléletmód szerint jobb, ha túl kevés van, mint ha túl sok, jobb, ha a dolgok befejezetlenül maradnak, mint ha „túlcsináljuk” őket. […] A modern ipari társadalom, amelynek tagjai szüntelen azon fáradoznak, hogy növeljék az életszínvonalat, de ezáltal életminőségük állandóan romlik, ékesen illusztrálja ezt az ősi bölcsességet.

127. oldal

Fritjof Capra: A fizika taója A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása

XX73>!

A keleti felfogás szerint nem az az erényes ember, aki arra a lehetetlen feladatra vállalkozik, hogy a jóért harcol és megsemmisíti a rosszat, hanem az, aki képes dinamikus egyensúlyt tartani a jó és a rossz között.

169. oldal

Fritjof Capra: A fizika taója A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása

XX73>!

Niels Bohr valószínűleg nagyon jól látta a kínai gondolkodás és a komplementaritás fogalma közti összefüggést. Amikor Bohr 1937-ben Kínában járt – ekkor már teljesen készen állt a kvantumelmélet értelmezésével –, mély hatást tett rá a poláris ellentétekről szóló ősi kínai felfogás, és attól fogva komolyan érdeklődött a keleti kultúra iránt.Tíz évvel később Bohrt lovaggá ütötték a tudomány területén elért kimagasló eredményei, valamint a dán kulturális életben végzett munkássága elismeréseképpen. Amikor jelképet kellett választania címerére, a kínai tai chi szimbólumot választotta, amely a jin és a jang ellentétpár közötti komplementáris viszonyt fejezi ki.

186. oldal

Fritjof Capra: A fizika taója A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása

XX73>!

Aki elérte a szatorit, minden jelentéktelen cselekvésben képes lesz felfedezni az élet csodáját és misztériumát:
     „Milyen csodálatos, milyen misztikus!
     Tüzelőt cipelek, vizet húzok.”

144. oldal

Fritjof Capra: A fizika taója A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása


Hasonló könyvek címkék alapján

Tsai Chih Chung: Beszélő Zen
Héjjas István: Buddha és a részecskegyorsító
Erich Fromm – Daisetz Teitaro Suzuki: Zen-buddhizmus és pszichoanalízis
Benkes Mihály (szerk.): Civilizációk és vallások
Jáki Szaniszló: A tudomány megváltója
Paul Misraki: A halál utáni élet
Richard P. Feynman: A dolgok értelme
Valpola Ráhula: A buddha tanítása
Roger Penrose: A császár új elméje
Lao-ce: Tao Te King