Filozófiai ​vizsgálódások 0 csillagozás

Az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Filozófiai vizsgálódások Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Filozófiai vizsgálódások

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Athenaeum-könyvek T-Twins

>!
Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2014
120 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639857421 · Fordította: Jaksa Margit, Zoltai Dénes
>!
T-Twins, Budapest, 1992
130 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637977112 · Fordította: Jaksa Margit, Zoltai Dénes

Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 6


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Legtöbben, ha őszinték lennének, belátnák, hogy az individuális szabadság szerint képzeteik megalkotása ellentmond a legfőbb lény csaknem minden magasabb lényegiségének, például a mindenhatóságának. A szabadság révén egy princípiuma szerint az istenin kívül és mellett lévő feltétlen hatalmat állítunk, ami fogalmilag kizárt. Ahogy a Nap az égbolton minden égi fényt kiolt, úgy és még inkább a végtelen hatalom is kioltja a végeset. Az Egyetlen Lényben rejlő abszolút kauzalitás minden más lény számára csak feltétlen passzivitást tesz lehetővé. Ehhez járul a világ minden lényének Istentől való függősége, és hogy további létük maga is csak egy folytonosan megújuló teremtés, amelyben a véges lény nem mint meghatározatlan általános, hanem mint ilyen, és nem más gondolatokkal, törekvésekkel, cselekedetekkel bíró meghatározott egyes jön létre. Ha azt mondják, hogy Isten azért korlátozza mindenhatóságát, hogy az ember képes legyen cselekedni, hogy meghagyja neki a szabadságot, azzal nem magyaráznak meg semmit, ugyanis, ha Isten csak egyetlen pillanatra is visszavonná hatalmát, az ember megszűnne létezni. Nem úgy kellene-e szembe szállnunk ezzel az érveléssel, hogy saját szabadságával együtt az embert – mivel a szabadság a mindenhatósággal nem lehet ellentétes – magába az isteni lénybe menekítjük, és azt mondjuk, hogy az ember nem Istenen kívül, hanem éppen benne létezik, és hogy tevékenysége az isteni léthez kötött? A misztikusok és vallásos lelkületűek éppen ebből a pontból jutottak el az embernek Istennel való egységéhez, amely legalább annyira vagy még jobban megfelel a legbensőbb érzésnek, mint az észnek és a spekulációnak. Maga a Szentírás is éppen a szabadság tudatában leli meg a hit zálogát és biztosítékát, azt hogy Istenben élünk és létezünk. Miként harcolhatna hát a tanítás szükségképpen a szabadsággal – amit olyan sokan állítottak az emberre vonatkozóan – ha nem éppen azért, hogy azt megmentse?

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Filozófiai vizsgálódások Az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról


Hasonló könyvek címkék alapján

Johann Gottlieb Fichte: Tudománytan Nova Methodo
W. Schmidt-Biggemann: Teodícea és tények
Ernst Cassirer: A felvilágosodás filozófiája
Verseghy Ferenc: A korán jött ember
David Hume: Vizsgálódás az emberi értelemről
Ludassy Mária (szerk.): A felvilágosodás álmai és árnyai
Ludassy Mária: Felvilágosodás-értelmezések
Nicolas Malebranche: Értekezések a természetről és a kegyelemről
Jean-Jacques Rousseau: Politikafilozófiai írások
Voltaire: Regények és elbeszélések