Kabale ​und Liebe 82% 13 csillagozás

Ha valaki tudni szeretné, milyen is volt az a bizonyos korszak, amit Sturm und Drangnak neveznek, nyugodtan cuppanjon rá erre a könyvre. Vorsicht! Mielőtt a kezetekbe veszitek Schillert, még véletlenül se olvassatok felvilágosult irodalmat – elég durva lehet egymás után a kettő. Mint mikor Einaudi után beraksz egy Rammstein zenét.
Összességében nekem tetszett a könyv, különösen Schiller stílusa miatt, de azért volt egy pont, ahol már kezdtem belezavarodni, hogy most akkor ki kivel van, és tulajdonképpen miért ordibál már megint valaki. Szerintem ez lehetett a kor szappanoperája meg Paula és Paulinája.
Egyébként megéri németül elolvasni – persze csak akkor, ha tudsz németül. Schiller nagyon szépen használja ezt a csúnya nyelvet, és sokat káromkodik – amit ugye a németek amúgy nem is tudnak –, illetve fantasztikusan érzékelteti a társadalmi különbségeket a nyelv segítségével. Félve vágtam bele ebbe a kemény 110 oldalba, de végül is egy egészen izgalmas Rómeó és Júlia átiratot kaptam.

Huh, már megint a szerelemről siránkozó fiatalok. Kicsit olyan, mint a Rómeó és Júlia… Nem túl életszerű. Viszont a nyelvi megjelenítés csodálatraméltó.

Úgy érzem, hogy amiket idén német irodalom előadásra kell olvasni, azok közül egyik sem nyeri el a tetszésem. Mire ezt kétszer (magyarul és németül párhuzamos) elolvastam, úgy éreztem, mintha egy Anna Karenina hosszúságú könyvön rágnám át magam, pedig csak 100 oldalka volt… A három csillag mindössze a szereplőnek „megformálásának” szól, végre egy dráma, ahol igazán megismerhettem a szereplőket, és nem csak egy-két vonásukat, ami a cselekmény szempontjából fontos. Kedvenc szereplőm egyértelműen Lady, kedvenc jelenet pedig az első beszélgetés Lady és Ferdinánd közt (talán a második felvonásban lehetett ez a rész).

Schillert csak imádni lehet! Hihetetlen, mennyire tud írni :)