62. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

Ármány ​és szerelem 155 csillagozás

Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Friedrich Schiller: Ármány és szerelem Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Az Ármány és szerelem Schillernek egyetlen olyan drámája, amelynek témáját közvetlenül a maga korából merítette. Lujza, a polgárleány és Ferdinánd, a nagyhatalmú miniszter fia, a dráma pozitív hősei, megalkuvás nélkül harcolnak szerelmükért a régi világ ellen. Schiller a legmagasabb fokra izzította szerelmük tüzét, ezért nem idegenkedünk ma sem szavaik, érzelmeik túláradó lángolásától. Az Ármány és szerelem a világirodalom egyik legmegindítóbb, leglelkesítőbb drámája.

Eredeti megjelenés éve: 1784

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Populart Füzetek Interpopulart · Nemzeti Színház Színműtár · S.O.S. Diákkönyvtár · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart · Játékszín Bibliotheca, Gondolat · Drámák Kriterion

>!
Nemzeti Színház, Budapest, 2010
156 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638853721 · Fordította: Forgách András
>!
Interpopulart, Budapest, 1995
96 oldal · ISBN: 9636130809 · Fordította: Vas István
>!
Interpopulart, Budapest, 1994
96 oldal · ISBN: 9638069503 · Fordította: Vas István

3 további kiadás


Enciklopédia 1


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

gybarbii>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Azt hiszem, a többséggel ellentétben nekem tetszett ez a mű. Korábban még nem olvastam egy Schiller-művet sem, úgyhogy ilyen szempontból nincs összehasonlítási alapom, de azt hiszem, a többi olvasott drámával szemben is egész előkelő helyen szerepelt.
Ahogy a címből is sejthető, ármányból és szerelemből nem volt hiány, pedig az ember azt hinné, Schiller korában még nem voltak ennyire jellemzők az intrikák. Olvasás közben azt hittem, hogy egy „modern” Romeo és Júlia történetet követhetek szemmel, spoiler.

1 hozzászólás
tgorsy>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Khm, khm.
Az első 2/3-ban azt éreztem, h. ez egy zseniális mű. Messze jobb, mint Goethe. Aztán jött a 3. harmad, ami agyonvágta az egészet.
Amíg társadalomkritika, meg jellemábrázolás addig csillagos ötös. Mikor előrelép a szerelmi bonyodalom…. húúúúúú mint valami silány mexikói szappanopera. (Borzalmasan/ rettenetesen néztem, borzalmasan/rettenetesen szenvedtem, borzalmasan/rettenetesen röhögtem, akár Ferdinánd)
Lehet, h. színpadon jó. Olvasva borzalmas. (A "borzalmas/rettenetes") Schiller állandó rendezői utasítása)
De a legjobb: Lujza elájul, (egyre ájultabban)….bla, bla, bla

6 hozzászólás
gyuszi64 >!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Nagyon fiatalon írta, ez végig érezhető. A Tell Vilmos szélesebb perspektívát nyújt, lényegesen sűrűbbek benne a párbeszédek stb.

A dráma egyébként rendben van, abszolút olvasható és ma is játszható. Ami számomra leginkább átjön a sorok között, az a korabeli általános jogi- és létbizonytalanság, ezt ma már el sem tudjuk képzelni.

Barbikönyvek>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Rég olvastam ennyire jó kötelező olvasmányt, csak ajánlani tudom! ;)

Ad3lka>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Majdnem földhöz vágtam magam, annyira jó volt.

Értsd: Nem akarom senkihez és semmihez sem hasonlítani, rég (sőt, talán még sosem) olvastam ilyen izgalmas drámát – ennyire eleven (és szerethető) szereplőkkel. Egy csésze teáért alig bírtam kimenni, mert nem volt rész, ami után letegyem egy pillanatra. Határozott, pörgős cselekmény, szép, tiszta tanulság. Schiller tudta, mit csinál.

Szilvi_F>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Annyira bájosan és kedvesen kezdődik, hogy az olvasóban még az is felmerülhet, hogy nem az lesz a vége, ami.:) De hamarosan jön a bonyodalom, eluralkodik az ármány, a főszereplők egyik végletből a másikba esnek, a sors pedig kérlelhetetlenül közeledik.
Nem kedvencem a stílus, de a hihetetlenül fennkölt szöveg mégis nagyon élvezetes.

Szuszusz>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Forgách András 2009-es fordításában olvastam újra a drámát! Jót tett neki! És nekem is! A hatalom öntörvénye, a romlott és ármánykodó szolgalelkű emberek, a szerencsétlen szülők és az esetlen szerelmesek alakjai olyan maiak lettek. Még akkor is, ha a ma emberének torkán ezt a szentimentális nyavalygást már igen nehéz lenyeletni! De néha bele kell kortyolni ilyen limonádékba is! Jóllehet kockázatos és felelőtlen meggondolatlanul italokat iszogatni!

2 hozzászólás
KBCsilla P>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Kicsit tényleg „szereplőmegrázós”, kicsit szentimentális, de jókor jött.
Tetszett, annak ellenére, hogy dráma, ráadásul nem is ma született.
Mindezek ellenére tetszett az egész ármánykodás, és mellette a szerelem is.
Nem nagyon jellemző ez rám, de most, hogy van több időm olvasni, kényelmesen belefért elgondolkodni a történteken.
Akár a mai világba is teljesen beleillene.

Youditta>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Igazi dráma. Schiller legtöbbet olvasott muve kezdetektől egész Európában.
Német irodalmak kurzuson a tanárom úgy beszél a könyvekről, ahogy azt kevés ember teszi. Schiller, Goethe, Thomas Mann neve szinte zenélve jön a szájából, úgyhogy most jönnek sorra nálam is olvasásra. És milyen hálás vagyok a tanárnőnek, hogy felkeltette az érdeklődésem. Letenni nem tudtam a könyvet, imádtam minden sorát. Drága jó Schiller, élhettél volna még, hogy így sem csekély életmuvedet tovább bővítsd. Én biztos tovább fogom bővíteni a saját olvasmánylistámat a Te drámáiddal.

nana1>!
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem

Ez egy igazán beszédes cím. E két fogalmon kívül nem is szól másról ez a dráma. De ez a két érzelem féktelen és végtelen és mindent átható.


Népszerű idézetek

Zsucsima>!

– A lány szép, karcsú, csinosan mozog. Hogy mit tartogat a frizurája alatt? Nálatok, asszonyszemélyeknél nemigen nézik, hogy mi van a padláson, ha a földszintet jól berendezte az Úristen.

8. oldal, Első felvonás Első jelenet

Szelén>!

A parányi rovar boldog egy csepp vízben, az a mennyországa, boldog és vidám egészen addig, míg csak az óceánról nem mesélnek neki, ahol hajóhadak úsznak, és bálnák játszadoznak!

67. oldal

KiMO>!

[…] az élet utolsó órájában a földi istenek tüdejéből is kitör a halálhörgés, és az ítélet napján ugyanazon a mérlegen lebeg a koldus és a herceg.

63. oldal

csend_zenésze>!

Kérem, excellenciás uram, a gyermek az apa dokumentuma – kegyes engedelmével – s ha lányomat kegyeskedik leribancozni, a pofon az apjának is szól, és pofonért mifelénk pofon jár – nálunk ez a divat – kegyelmes engedelmével!

45. oldal

csend_zenésze>!

Mint pusztító démon zúgok keresztül mennyországotokon, csókjaitok közé az én nevem bűnös kísértete tolakszik, szorításomban kiszáradt múmiává roppan fiatal, virágzó lényed!

79. oldal

gybarbii>!

FERDINÁND Hát fiának nevezhet egy gazembert, aki elvesz egy törvényesen elismert szajhát?
MINISZTER De még mennyire! Magam is megkérném, ha még nem lennék ötvenéves.

24. oldal

Szelén>!

A hóhér kezére került nyomorult bűnös csak nevet, ha a világ végéről beszélnek.

Szelén>!

Ezen a földi világon lemondok róla. De ott, apám – ott, ahol a rangkülönbségek falai leomlanak, ahol lehullanak rólunk az osztályok gyűlölt bilincsei, ahol az ember: ember és semmi más – Semmit sem viszek magammal, csak tisztaságomat, hiszen ott – apám annyiszor mondta – semmivé lesz a drágakő és a pompázatos rang, ha eljön Isten, aki a szíveket vizsgálja. Ott gazdag leszek. Ott a könnyeim diadalokká válnak, ott őseink helyett a szép gondolatainkat kérik számon. Ott előkelő leszek, anyám! Ott ő sem lesz különb a kedvesénél!

8. oldal

Szelén>!

De megparancsolhatja-e saját szívének, hogy büszkén és hevesen dobogjon, feleletül a másik szív büszkeségére és hevességére? Kicsiholhat-e meddő agyából egyetlen nemes érzést? Minden érzéki beteljesülés hiábavaló, mikor a szívem éhesen sorvad. Minek oda a nemesebb érzelem, ahol csak testi szomjúságot kell eloltani?

20. oldal

Kisanna>!

LUISE
Mit mondasz? Mi? – Drága apa, ezt nem gondolhatod komolyan.
Hát nem tudod, hogy Ferdinánd az enyém, ő hozzám tartozik, és
őt az én gyönyörűségemre teremtette a szerelem istene?

Első felvonás


Hasonló könyvek címkék alapján

Hugo Viktor: Ruy Blas
William Shakespeare: Sok hűhó semmiért
Oscar Wilde: Bunbury
Örkény István: Macskajáték
William Shakespeare: Szentivánéji álom / Romeo és Júlia
Victor Hugo: Királyasszony lovagja
Irving Shulman: West Side Story
Jókai Mór: Névtelen vár
Victor Hugo: A nevető ember
Ann Radcliffe: Adeline, avagy az erdői veszedelmes történetek