Nietzsche ​– A nőkről 3 csillagozás

Friedrich Nietzsche: Nietzsche – A nőkről

Ha szóba kerül Nietzsche véleménye a nőkről, általában Zarathusztra tanácsát idézik: „ Ha nőhöz indulsz, ne felejtsd otthon a korbácsot!” Ám megbocsáthatatlan felületesség volna azt hinnünk, hogy Nietzsche véleménye a nőkről ebben ki is merül. Testi gyöngesége, betegessége miatt ugyan nem sok dolga lehetett nőkkel, de ők mégis nagyon fontos szerepet játszottak életében és művében.

>!
Holnap, Budapest

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
Frank_Spielmann I
Friedrich Nietzsche: Nietzsche – A nőkről

Nem Nietzschét csillagozom le, hanem a botcsinálta szerkesztőt, aki mit sem ért Zarathustrából. Nem elég, hogy hosszú-hosszú kommentárokat fűz az idézetekhez, valójában ezek a kommentárok alkotják a könyv nagy részét. És nem elég, hogy a kommentárok ostobák és középszerűek, még el is ferdíti Nietzsche szavait, ha valamelyik idézet túlzottan is kellemetlen számára, meg akarja magyarázni, hogy Nietzsche nem is úgy gondolta, kérem… Olyan az egész, mintha védené Nietzschét, az egész alak egy merő remegés – mintha Nietzschét meg kéne védeni! Mintha nem lenne minden könyve tanúságtétel amellett, hogy az egyik legnagyobb szellem a görögök óta! És ami a legundorítóbb, ami ezekre a décadent emberekre (hogy Nietzsche kifejezésével éljek) jellemző: azokat a gondolatokat, amiket sehogy nem tud megmagyarázni, az életrajzból olcsó pszichológiával levezetni, másokra keni: ocsmány gnómnak és intellektuális sarlatannák nevezi Wagnert. Mert az embernek mindig kell bűnbak, ha gyáva. Wagner is gyáva volt: antiszemita. A szerkesztőnek meg Wagner, őrá úgyis rá lehet kenni, Nietzsche később szembeszállt vele, és amúgy is zsidógyűlölő volt, és így Hitler kedvence is. De mennyivel nemesebb volt Nietzsche támadása! Az ő támadása nem gyávaságból eredt, hanem bátorságból, és jóindulatból. Minek fecséreljünk olyan ember elleni támadásra időt és energiát, akit nem tisztelünk? Csak olyan embert támadunk, akit szeretünk, vagy akiről tudjuk, hogy használni fog neki. Nos, akár így is értelmezhetjük Nietzsche támadásait „a nők” és a feminizmus ellen, de ezer más formában is. Csak ne jöjjenek nekem azzal, hogy tévedett, anélkül, hogy valóban átgondolták volna az érveket… Íme, itt a példa rá, hogyan ne olvassunk Nietzschét: a szerkesztő a legjobb példa rá.

1 hozzászólás
>!
memoir
Friedrich Nietzsche: Nietzsche – A nőkről

Naagyon nem tetszett a könyv szerkezete, rendszertelen, nem lehet benne keresni, teljesen logikátlan a felépítése.
Azért kapott két csillagot, mert jó pár idézetet ebben a könyvben találtam csak meg, amit aztán beleírtam a forgatókönyvembe, amiből film készült. Szóval végül is köszönet a szerkesztőknek.


Népszerű idézetek

>!
_Andrea_

A nő olyan mértékben tanul meg gyűlölni, amilyen mértékben felejt elbűvölni.

>!
Frank_Spielmann I

A férfiak kultúrája. – A klasszikus kor görög kultúrája a férfiak kultúrája. Ami a nőket illeti, Periklész a sírbeszédben elmond róluk mindent a következő szavakkal: a legjobb, ha férfiak között olyan keveset beszélnek róluk, amilyen keveset csak lehet. – A férfiaknak az ifjakhoz fűződő erotikus kapcsolata a mi értelmünk számára megközelíthetetlen mértékben minden férfinevelés szükséges és egyetlen előfeltétele volt (körülbelül úgy, ahogy nálunk nagyon sokáig minden magasabb női nevelést a szerelemre és a házasságra vonatkoztattak). A görög természet minden idealizmusa e viszont erősítette, és a fiatal emberek valószínűleg sohasem lesznek ismét olyan figyelmesen, szeretetteljesen, legjobb tulajdonságaik (virtus) szerint kezelve, mint a hatodik és az ötödik évszázadban voltak – tehát Hölderlin szép szavával élve „szeretve adja önmaga legjavát a halandó”. Minél magasabbra emelkedett ez a viszony, annál mélyebbre süllyedt a nőkkel való érintkezés: a gyermeknemzés és a kéj szempontja – semmi egyéb nem jött számításba itt; nem létezett semminemű szellemi kapcsolat, voltaképpen még igazi szerelem sem. Mérlegeljük tovább, hogy a nők mindenféle versenyből és színjátékból ki voltak zárva, és csupán a vallási kultusz maradt a nők egyetlen komolyabb szórakozása. – Ha Elektra és Antigoné tragédiáját elő is adták, ezt csak a művészetben tűrték meg, az életben pedig nem kértek belőle; ahogy az életben mi sem viseljük el a patetikus dolgokat, míg a művészetben szívesen látjuk őket. A nőknek nem volt egyéb feladatuk, mint szép, erőteljes testet fejleszteni ki maguknak, amelyben az apa karaktere szakadatlanul tovább él, hogy ekképp egyensúlyozzák e roppant fejlett kultúra egyre jobban elharapózó, túlzott idegi érzékenységét. Ez őrzi meg a görög kultúrát viszonylag olyan sokáig fiatalnak; mert a görög anyákban újra meg újra visszatért a természet görög géniusza.

83. oldal

>!
_Andrea_

Az igazi férfi két dolgot akar: veszélyt és játékot. Ezért akarja a nőt a legveszedelmesebb játékszer gyanánt.

>!
_Andrea_

A nők mindig civilizálatlanabbak a férfiaknál: alapjában véve vad a lelkük: úgy élnek az államban, akár a macskák a házban, mindig készek rá, hogy kiugorjanak az ajtón vagy az ablakon, hogy visszatérjenek elemükbe.

>!
_Andrea_

És ugyan kit gyűlöl legjobban a nő? – A vas ekképp szólott a mágneshez: legerősebben téged gyűlöllek, mert vonzol, de nem vagy elég erős hozzá, hogy megtarts.

>!
_Andrea_

A férfi boldogsága: akarom őt. A nő boldogsága: ő akar engem.

>!
_Andrea_

Írásaim nagyon védettek: aki rájuk támad és melléfog, mindjárt nevetségessé teszi magát, mint az olyan ember, aki jogtalanul nyúl ilyen könyvekhez. Enyhe dühroham arra ösztönzi, hogy ott helyben kiokádja legbensőbb és legnevetségesebb sérelmeit: és ki ne tudná, mi sül ki ebből mindig! Amolyan irodalmi vénkisasszonyok, satnya nemiszervvel és tintapacás ujjakkal

>!
_Andrea_

A prostitúciót nem szüntetik meg; van is számos ok rá, hogy ne tegyék ezt. Következésképpen – nemesíteni kellene. Remélem érhető ez a következésképpen! Mitől lesz valami megvetendő? Attól, hogy már régóta megvetik. Legyen már vége egyszer a kurvák megvetésének: akkor majd nem lesz okuk nekik maguknak arra, hogy megvessék önmagukat.


Hasonló könyvek címkék alapján

A női humor
Női bölcsességek
Helen Exley: Csupa csajos csevej
Hermann Hesse: Szeretni boldogság
Vas Zoltán: Minden nap egy tanítómester
Bohumil Hrabal: Gyöngyök a mélyben
David R. Hawkins: A megvilágosodás útján
Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Békesség, remény, szeretet
Legújabb morzsák
Naszádi Kriszta (szerk.): A benned fénylő csillag