Az Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző – alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában – próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az… (tovább)
Im-ígyen szóla Zarathustra 95 csillagozás
Így szólott Zarathustra és Zarathustra címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1883
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Társadalomtudományi Könyvtár Grill Károly, Politzer
Enciklopédia 27
Kedvencelte 20
Most olvassa 28
Várólistára tette 119
Kívánságlistára tette 72
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Im-ígyen szóla most az árnyék a könyv mögül:
Ismerd meg önmagad, s mások is megismernek téged!
Zúzd össze az általános nézeteket! Ne legyél átlagos, legyél átlag feletti!
Ne próbálj megfelelni a társadalmi normáknak! Hagyd, hogy kiutáljon mindenki és gondolkozz el, vajon miért történik mindez…
Merj jobb és több lenni, mint az átlag!
Ne kövesd a tömeget! Légy egyedi!
Ne fogadj el semmit sem, amit mindenki más alaptételnek mond! Lázadj!
Kételkedj mindenben, amíg meg nem győződsz az igaz létéről!
Merj kérdezni!
(…)
Im-ígyen szóla vala az árnyék a könyv mögül.
Ez azon művek közé tartozik, amelyet legalább háromszor el kell olvasni, hogy feltárja a titkait. De csodás élményben részesít, ha már megtette!
Ez nem filozófia, se nem irodalom. Tévedés azt hinni, és ezzel elmaszatolni azoknak, akik nem merik vagy nem akarják érteni. Akik pedig még nem tudják megérteni, azoknak azt üzenem, ne adják fel! Nem sikerül mindenkinek elsőre! (Nekem sem.)
A Zarathustra útmutatás keveseknek, akik a féregként való sárban csúszkálást ugyanúgy megelégelték, mint a sárban csúszkálókon való csúszkálást, mely csupán folytonos iszapbirkózás a posványban. A féregtempót és létet le kell rázni, a ránk szocializált béklyókat le kell tépni, oroszlánként kell ordítani, táncolni és repülni kell megtanulni, kinevetni magunkat, lerázni magunkról az undort a férgektől hemzsegő bemocskolt világ iránt, és legvégül azt is kinevetni. Mindent el kell vetni, ami arra ösztönöz, azt suttogja a fülünkbe, hogy legyünk kicsik, alázkodjunk meg, hódoljunk be a csőcselék erkölcsöknek, hogy bocsássuk meg sarat túró férgekké való lealázásunkat, hiszen a féregbölcsek és urak szerint nem lehetünk istenekké. Ne higgyetek nekik, mert csak a hatalmukat féltik! Csak a férgeken lehet uralkodni, és csak a férgeket lehet féreguralásra csábítani! Akik repülnek, azok nem lesznek soha többé férgek, és nincs igényük arra sem, hogy féregháton lovagoljanak, férgeket uraljanak. Akik repülni akarnak, azok istenné, emberfeletti emberré, őrült jógivá, Nemessé akarnak válni, már most, és itt.
Aki repült és repülni akar, azt el lehet tiporni, de újra féreglétbe kényszeríteni: SOHA.
Végül egy figyelmeztetés: Aki ezt a könyvet vakon követi, leborul előtte, pont azt a hibát véti, amitől éppen óvni akar! Mindenkinek a maga útját kell járnia! Azért persze a segítség mindig jól jön más emberfeletti emberektől, akár élők, akár már rég halottak, és tanulni kell tőlük, tanulnunk kell egymástól, fejlődni, előre haladni (repülni!) a soha véget nem érő úton. És táncolni és repülni és énekelni és…
Az egyik legérdekesebb könyv, amit valaha olvastam. Már az első néhány oldal után magával rántott, majd amikor beleszaladtam az első komoly fejtörést okozó hasonlatba, egyszerűen magába zárt és azóta sem tudok tőle szabadulni. Nem szégyellem bavallni, hogy én is küzdöttem vele, de valójában ez a mű lényege. Gondolkozásra késztet, hiszen elképesztő zsenialitással ránt ki minden biztosnak hitt talajt (értékrendet) az ember lába alól.
Azonban nem csupán rombol Zarathustra. Egyetlen értéket jár körül azért, hogy számtalan perspektívából megvilágítsa annak korlátait. Ez az érték nem más, mint a szabadság.
Ezen a ponton érhető tetten Nietzsche zsenalitása. Szerinte nem az a szabadság ha lehetőségünk van felkínált értékek közül választani, hanem az, hogy tudjunk magunk teremteni. Ám a könyv végleges megértésére akkor jutottam, mikor egyik este olvasás közben helyeslően bologattam, majd elképzeltem mi lenne, ha maga Nietzsche ülne társaságomban, figyelvén az ilyenfajta reakcióimat. És bizony ő nem helyeselné egyetértésemet. Ingerülten venné tudomásul, hogy gondolatainak (teremtésének) lettem rabja, nem saját magamnak.
Szent ég! Ez nagyon nagyon ötcsillagos, és három évtized itt a Földön, h végre kezembe vettem.:)
Én a 2003-as új fordítást olvastam, és olvasom folyamatosan ugyanúgy, mint a Bibliát… eszméletlen jó ez a könyv.
Népszerű idézetek
Kettőt akar az igazi férfi: veszélyt és játékot. Ezért akarja a nőt, mint a legveszedelmesebb játékot.
Im-ígyen szóla a vas a mágneshez:
„Téged gyűlöllek leginkább, mivelhogy vonzol, de nem vagy elég erős, hogy egészen magadhoz ragadj.”
Szeretem azt, a kinek lelke pazarolja magát, a kinek nem kell köszönet, a ki nem ád vissza: mert örökkön ajándékoz és nem akarja magát megóvni.
Ezt a könyvet itt említik
- Brian W. Aldiss: Szuperállam
- Daniel C. Dennett: Micsoda elmék
- Franz Fühmann: Bajtársak
- Friedrich Nietzsche: Ecce homo
- Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Tizenkét szék
- Karinthy Frigyes: Capillária
- Kunt Ernő: A halál tükrében
- Lev Sesztov: Dosztojevszkij és Nietzsche
- Martin Walser: Menekülő ló
- Nacukava Szószuke: Rintaró és a könyvek útvesztője
- Nora Ikstena: Anyatej
- Patrick Ness: Válasz és Kérdés
- Robert Kirkman – Jay Bonansinga: A Kormányzó színre lép
- Theodor W. Adorno – Max Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem 98% ·
Összehasonlítás - Ibn Tufajl: A természetes ember ·
Összehasonlítás - Szabó Magda: Az ajtó 92% ·
Összehasonlítás - Hermann Hesse: Demian 90% ·
Összehasonlítás - Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia 89% ·
Összehasonlítás - Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt 90% ·
Összehasonlítás - Umberto Eco: A rózsa neve 88% ·
Összehasonlítás - Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Leonardo da Vinci ·
Összehasonlítás - Kodolányi János: Az égő csipkebokor 88% ·
Összehasonlítás - Bjørnstjerne Bjørnson: Isten nyomai ·
Összehasonlítás