Így ​szólott Zarathustra 59 csillagozás

Könyv mindenkinek és senkinek
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche 1883 és 1885 között született, költői ihletettségű munkáját már a századelőn megismerhette a magyar olvasó – mi több, szinte egy időben két fordításban is. Bár Wildner Ödön fordítását például Ady Endre is méltatta, mára mindkét fordítás elavult. Kurdi Imre új fordításához a szerkesztők gazdag jegyzetapparátust készítettek, s ezzel a kötet nemzetközi mércével mérve is egyedülálló vállalkozásnak tekinthető.

Im-ígyen szóla Zarathustra és Zarathustra címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1883

Tartalomjegyzék

>!
Trubadúr, 2023
588 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156490865 · Fordította: Kurdi Imre
>!
Szenzár, 2020
588 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634795650
>!
Szenzár, Budapest, 2016
582 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632277660 · Fordította: Kurdi Imre

3 további kiadás


Enciklopédia 6


Kedvencelte 21

Most olvassa 29

Várólistára tette 133

Kívánságlistára tette 151

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Lecter>!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Nietzsche Zarathustrája a legnagyobb ajándék az emberiségnek, amit az valaha is kapott. És ezek az ő szavai. Tudatában volt félelmetes zsenialitásának, és ki is használta azt, nem hiába hívta magát a nagy patkányfogónak. Nem finomkodott egy pillanatig sem, kalapáccsal filozofált, és ehhez talált is egy nagyszerű ellenséget, a kereszténységet. Darabokja cincálja a metafizikájukat, a halál prédikátorait, az élet ellenségeit, nem menekül senki, még Isten se, már a harmadik oldalon a haláláról beszél – Jézus itt még megússza, de csak öt év kell hozzá, hogy idiótát csináljon belőle. Viszont pusztítani bárki tud, ő épít is, és ez teszi a valaha írt legnagyobb könyvvé. Leleplezi a hazugságot, a „jóság birodalmát”, a jók öröktől fogva a vég kezdetét jelentették, le is számol velük. Nagyon veszélyes könyv, nem véletlenül köthető hozzá két világháború. Nietzsche nagyon is tudatában volt, hogy félre fogják érteni, azért is írt úgy, ahogy, elvárta, hogy dolgoznia kelljen az embernek a tudásáért, de aboszolút megéri az eredmény, hiába mondta Dalí, hogy pár nap alatt felfalta őt a bajuszával együtt, teljességgel nevetséges állítás. Nagyon óvatosan vele, nem hiába az az alcíme, ami. És hogy ki is akar lenni Nietzsche? Erre válaszoljon ő: „ Új nevet akar adni nekem? Az egyházi nyelvben talál egyet: én vagyok – az Antikrisztus.”

1 hozzászólás
spinakker>!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Na akkor értékeljük át minden értékek átértékelőjét.
A mű szokatlan, de érdekes módszerrel van írva: ötvözi a prózát és a filozófiai esszét. Sajnos azonban ezen keverék módszer miatt egyik sincs eltalálva. Nem annyira próza, hiszen lényegében egyetlen szereplője van (kivéve a negyedik részben, ami viszont már kezd egy regényre hajazni), és alig valami cselekmény vagy párbeszéd. Pedig a párbeszéd jó lenne, mert konfrontációkkal jobban fel lehetne tárni Z. filozófiáját. Amikor van is, az sem igazi, mert Z. igazságai nem rendülnek meg, egyoldalúan lealáz mindenkit a vitákban, még követőit is hülyének nézi.
Plusz a műnek régies, költői, allegorikus-szimbolikus nyelvezete van, vagyis sokszor úgy kell kihámozni a lényeget.
Pedig vannak előnyei is. Azaz lehetnének. Ezzel a megoldással egy élő ember példáján keresztül, folyamatában lehetne bemutatni egy átfogó világképet, ami élőbben hatna, mint egy esszében. Ez viszont nem sikerül, egyrészt a fenti ok miatt, másrészt meg Z. nagyon sokat lelkizik prófétai szerepéről, ami engem nem nagyon érdekelt. Az viszont frissítő megoldás, hogy Z. nem egy dörgedelmes ószövetségi próféta, hanem egy (többé-kevésbé) emberszerető, vidám, pozitív tanár alakja (egy ideig).
Nem szigorúan filozófiai értekezés sem, ami megint csak hátránnyá válik. Így ugyanis nem fejti ki részletesen a gondolatait, nem épít fel érvrendszereket – egyszerűen csak kinyilvánít igazságokat. Így nem lehet megtudni, hogy pl. valójában mi is a hatalom akarása vagy az örök visszatérés – amik pedig önmagukban is elég gyenge és irracionális (óh, az irónia) koncepciók.
És mivel nem is teljesen filozófia, nehéz is kritizálni – bár ahhoz egyébként sincsenek meg a kellő filozófiai ismereteim. Így nem tudom megítélni, mennyire újszerű és világmegrázó gondolatok ezek. Személy szerint azonban nekem nem mondott túl sok újat vagy túl radikálisat. Sőt, ez a világkép meglehetősen egyszerű, naiv és idealista, mint egy lázadó kamaszé (vagy egy kezdő transzhumanistáé. Bizony, az Übermensch fogalma nekem ilyennek tűnik). Valóban, csak az akkori fönnálló rendszer ellen lázadott, önálló világképet azonban nem dolgozott ki. Ma már, amikor a vallásnak már nincs akkora szerepe, ennek a lázadásnak már nincs célja (illetve, a valláskritikának jobb érvei vannak).
De más okból is idejét múltnak érzem. Az egész mű nagyon modernista. Pl. hisz az egyéni zseniben, aki önmagában meg tudja rengetni a világot, vagy az egyenes ívű intellektuális fejlődésben.
Vannak érdekes meglátásai, persze – bár azok sem probléma mentesek. Pl. ha nincsen erkölcsiség, akkor a szociopata, sznob Übermenschek csoportja hogyan fog kijönni egymással?
Elhamarkodott volt egyből az extra deluxe kritikai kiadást elolvasnom. Ha már Nietzsche, akkor inkább tisztán filozófiai művét kéne, mert ott már olvastam remek gondolatmeneteket. De Nietzche nevetséges beképzeltsége és förtelmes hímsovinizmusa miatt azért nem tetoválnám magamra a képét (mint egy híres zenészünk).

5 hozzászólás
csiripelek>!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Előre leszögezem, hogy a filozófia nem az én területem. Mindig megpróbálkozom vele és mindig rájövök, hogy mindhiába. Inkább engem jellemez, mint a könyvet, hogy bizony sokszor nem tudtam odafigyelni, és bőségesen lapozgattam át oldalakat is. Amikor viszont sikerült koncentrálnom, akkor általában tetszett, amit olvasok. Egészen érthető a nyelvezete. Talán mert Zarathustra szájával szól és nem a sajátjával, így nem is hangzik olyan beképzeltnek és tévedhetetlennek, mint amilyennek más könyveiben (vagy épp a függelékként hozzáfűzött Ecce Homoban) éreztem.
Nem rajongok a kereszténységért, de engem is meglepett, hogy milyen ügyesen tudja a kereszténység (és így saját kultúránk) alapértékeit szétszedni és az ellentétére fordítani, majd venni egy negatív személyiségjegyet vagy bűnt és azt követendőként beállítani.

Quator>!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Nietzsche összefoglalja ebben a műben legfőbb gondolatait és irodalmi formában Zarathusztra szájába adja. A mű tele van szimbólummal, sokféleképpen értelmezhető. Talán emiatt van, hogy sokan félreértették, de úgy gondolom, hogy ez a mű fő ereje is, hogy elolvasás után az olvasó értelmezheti, és az ő személyiségének, tudatának megfelelően találhatja meg benne az értékeket, amik számára felemelkedést, többletet adhatnak. Azt egyébként sosem értettem a filozófia tudományában, hogy egy mű esetében általában miért az ellentmondásokkal foglalkozik, szerintem inkább az értékekre kellene a hangsúlyt fektetni, én ezt a művet is ebben a szellemben olvastam, hogy mit adhat nekem.
Viszont aki most ismerkedik a szerzővel, nem ezt a könyvet ajánlom elsőnek. Ez az egyik legnehezebben megérthető műve, érdemes előtte megismerkedni pár egyéb könyvével, és utána belekezdeni ebbe a nagyszerű irodalmilag is értékes művel.

thuki>!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Zarathustra az örök szkeptikus, aki mindennél jobban becsüli, de üldözi is a tökéletességet, vagy az embert meghaladó embert. Még magának is sokszor ellent mond ebben a keresésben.
Az örök visszatérés, az amor fati, saját természetünk meghaladása és az emberfeletti emberré válás nehézségei a könyv visszatérő témái. Mégis, sokszor olyan volt az olvasása, mint járkálni egy sötét erdőben, ahol olykor-olykor felvillan azért a megértés egy fénysugara, és akkor fel lehet kiáltani: igen, nevetni kell: az erényen, a jón és rosszon, de saját magunkon is.
Zarathustra ezt rendszeresen meg is teszi, és nevet a szolgalelkűek erényein, felszólal minden ellen ami jó és szent, át akar értékelni mindent. De még ezt az átértékelést is átértékeli, később már azon nevet, hogy korábban nevetett. Mintha az a nagy délidő egy örök kételkedés lenne. Az erő, a tökéletesség, avagy az embert felülmúló ember mindennél magasabbra értékelése, de ezzel együtt a folytonos keresése is.
Egyszer azt mondták nekem, hogy fiatal vagyok még Nietzscéhez, és hiába olvastam el azóta ezzel együtt egy jó pár könyvét, egy jobb megértéshez talán nem fog ártani nekem se 10 év a saját hegyemen.

Lehoczky_János>!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Egy kifordított evangéliumnak lehetne hívni, ami egy történelmi kortól független, örökérvényű, izgalmas utazás. Vagy esetleg egy alternatív világ hivatalos szentkönyvének az evangéliuma?
Ki tudja?

Garuda>!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

16 évesen olvastam el először sznobizmusból. Bár meglepő módon már akkor is sok minden átjött belőle. Nietzsche legolvasmányosabb műve. Vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban, egy időtlen világ, amiben jó érzés lenni. Fennkölt, esztétikus és romantikus, a szó eredeti értelmében.

Felveti, hogy az amit jóságnak hívnak, az valójában azok képmutató gyengesége, akik félnek, és emiatt összeesküdtek az erősek ellen, hogy visszahúzzák őket. Nem mondom, hogy néha nem találkozom ezzel a jelenséggel ténylegesen. Mégis azt gondolom, hogy veszélyes komolyan venni a könyvet, mert egy olyan világban találhatja magát az ember, ami megfosztja az emberségétől.

Ez a könyv szerintem egy érdekes gondolatkísérlet, egy jó szellemi kirándulás, barátkozás az ösztönénünkkel, de miután egy kicsit elidőztünk ebben a világban érdemes belőle hazatérni és megtanulni az „übermensch" részünket integrálni a világunkba, de semmiképp nem hagyni, hogy átvegye az irányítást az életünk felett, mert az csak a magányba és az összeférhetetlenségbe vezetne.


Népszerű idézetek

Frank_Waters I>!

Olyasvalami az ember, amin felül kell kerekedni.

Zarathustra elöljáró beszéde

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Masszaraks>!

Nem kis művészet az alvás: egész álló nap fennen kell virrasztani érte.

34. oldal

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Frank_Waters I>!

A kis bosszú még mindig emberibb, mint a semmilyen.

A mérgeskígyó-marásról

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Kapcsolódó szócikkek: bosszú
Frank_Waters I>!

Azt mondjátok, hisztek Zarathustrában? De mit számít Zarathustra? Híveim vagytok: de mit számítanak a hívek!
Nem kerestétek meg magatokat: hát megtaláltatok engem. A hívek mindig így cselekszenek; ezért nem ér egy fabatkát sem a hit.

Az adakozó erényről

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Frank_Waters I>!

A férfi boldogsága így szól: én akarom. Az asszony boldogsága így szól: ő akarja.

Az ifjú és vén asszonyokról

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Frank_Waters I>!

Némelyek túl későn halnak meg, némelyek pedig túl korán. Idegen még a tanítás: „Halj meg idejében!”
Halj meg idejében; így tanítja Zarathustra.

Az önkéntes halálról

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Liebestraum>!

Ha pedig barátod gonoszat cselekszik véled, így beszélj: “megbocsátom amit tettél velem; ámde amit magaddal tettél – azt hogy is tudnám megbocsátani!”

119. oldal

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Nagy_Detti>!

Győzedelmes, önmegtartóztató, érzékeid ura, erényeid parancsolója vagy-e? Ezt kérdem tőled.
Vagy talán az állat és a szükség beszél vágyakozásodból? Avagy a magány? Netán a békétlenség magaddal?
Azt akarom, hogy győzelmed és szabadságod legyen, ami gyermekre vágyik. Győzelmednek és szabadulásodnak emelj élő emlékműveket.
Mutasson túl rajtad, amit építesz. Előbb azonban építsd fel nékem tenmagadat, hogy hibátlan összhangra leljen benned a test és a lélek.

A gyermekről és a házasságról (87)

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

betűfaló>!

A jóktól és igazaktól pedig óvakodj! Szeretik megfeszíteni azt, aki maga szab magának erényt – a magányost pedig gyűlölik.

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek

Frank_Waters I>!

Íme! Megmutatom néktek az utolsó embert.
„Mi az, hogy szerelem? Mi az, hogy teremtés? Mi az, hogy vágy? Mi az, hogy csillag?” – így kérdezősködik az utolsó ember, és vaksin pislog.
A föld összezsugorodik akkor, és ott ugrándozik rajta az utolsó ember, aki majd mindent magához zsugorít. Fajtája kiirthatatlan, akár a bolha; az utolsó ember él a legtovább.
„Feltaláltuk a boldogságot” – mondják az utolsó emberek, és vaksin pislognak.
Rég elhagytak minden vidéket, ahol küzdelmes volt az élet: mert melegség kell nekik. Szeretik hát a szomszédaikat, és hozzájuk dörgölőznek: mert melegség kell nekik.
A betegséget és a bizalmatlanságot egyként bűnnek tartják: elővigyázatosan járnak. Bolond, aki még kövön botlik, vagy emberen botránkozik!
Egy kis méreg hébe-hóba: hogy kellemesebb legyen az álom. És jó nagy adag méreg a végén: hogy kellemes haláluk legyen.
Dolgoznak még, mert a munka szórakoztat. De ügyelnek, nehogy a szórakoztatás megártson.
Nincs többé se gazdag, se szergény: mindkettő túlságosan fáradságos. Ki akar uralkodni még? Ki akar engedelmeskedni? Mindkettő túlságosan fáradságos.
Egy a nyáj, és sehol a pásztor! Mind ugyanazt akarják, minenki egyenlő: aki másképp érez, önként a bolondokházába vonul.
„Egykoron bolond volt az egész világ” – mondják a legkifinomultabbak, és vaksin pislognak.
Megokosodtak, tudnak mindent, ami csak történt: se vége, se hossza így a csúfolkodásnak. Olykor hajba kapnak ugyan, de hamar megbékélnek – nehogy elrontsák a gyomrukat.
Egy kis gyönyör nappal, egy kis gyönyör éjjel: de fő az egészség.
„Feltaláltuk a boldogságot” – mondják az utolsó emberek, és vaksin pislognak.

Zarathustra elöljáró beszéde

Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra Könyv mindenkinek és senkinek


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem
Hermann Hesse: Demian
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt
Umberto Eco: A rózsa neve
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Leonardo da Vinci
Ibn Tufajl: A természetes ember
Giannina Facco: Bernadette Soubirous
Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény
Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami