Ifjúkori ​görög tárgyú írások 8 csillagozás

Friedrich Nietzsche: Ifjúkori görög tárgyú írások Friedrich Nietzsche: Ifjúkori görög tárgyú írások

A kötet az alábbi írásokat tartalmazza:- Homérosz és a klasszika-filológia- A filozófia a görögök tragikus korszakában- A homéroszi versengés- Gondolatok és vázlatok a Mi, filológusok című korszerűtlen elmélkedéshezI. Első gondolatokII. Tervezet és gondolatok a könyvhöz1. Tervezet2. Az antikvitás kivételezettsége3. A filológusok4. Gondolatok a görögökről5. A jövő filológusa

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Mérleg Európa · Filozófiai kiskönyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 2000
234 oldal · ISBN: 9630767961 · Fordította: Molnár Anna
>!
Európa, Budapest, 1988
290 oldal · ISBN: 963074645x · Fordította: Molnár Anna

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Homérosz · Parmenidész

Helyszínek népszerűség szerint

Görögország


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Richard_the1st>!
Friedrich Nietzsche: Ifjúkori görög tárgyú írások

E könyvecske bepillantást ad Nietzsche fiatalkori görögkultúra-rajongásába, mely összhangban van a tragédia születésével. Ezeket a tanulmányokat olvasva nem lehet meglepődni, hogy 25 évesen katedrát ajánlottak neki a bázeli egyetemen végzettség és doktori cím nélkül.
Itt található benne a székfoglaló beszéde is, mely a Homéroszi filológia-kutatásokat bírálja. Ahhoz képest, hogy élőszóban hangzott el és milyen radikális hév fűti, elég érdektelen a mai olvasónak a sok szakmázás miatt. Mégiscsak arról van szó, hogy általunk sosem és ezután sem hallott német filológusok hol vitték rossz irányba a szemléletet. Persze lehet, hogy ott már ez is kiütötte a biztosítékot, mint majd később a tragédia születése. Mondjuk, ha ez nem akkor a Mi, filológusok című korszerűtlen elmélkedések biztosan. Olyan kegyetlenül ostorozza a kollégáit, mint később fogja a kereszténységet. Nietzsche nem szerette az illúziókat, viszont szeretett azokkal kikezdeni. A preszókratikusok „zseniköztársaságát" gyönyörködtető mondatokban az egekig magasztalja, míg a közkedvelt Szókratészt és Platónt már nem éppen… de akikről beszél azokat „családtagként” ismeri is, annyira, hogy tényleg nehéz követni. Azzal, hogy Nietzsche a homéroszi versengésben látta meg a görögség lényegét és ezt ennyire bizonygatnia kellett több írásán keresztül, azt mutatja, hogy tényleg jobban értette ilyen fiatalon is a témát, mint a kortárs szaktekintélyei.
Nem bántam meg, hogy elolvastam, remek bevezetője és kiegészítője a tragédia születésének. Voltak benne gyöngyszem gondolatok, de csak azoknak ajánlom, akik tényleg elvetemült Nietzsche-fanok.
Ui: 3 hónap után az utószóból sokmindenre nem emlékszem, de arra igen, hogy elég méltatlan és kacat lett.


Népszerű idézetek

frtia>!

Modern világunkat nem érhetjük meg, ha nem látjuk be, milyen óriási ereje van a csupán fantáziánkban élőnek.

235. oldal (Európa, 1988)

frtia>!

A túlvilág rettegése, és egyáltalán, az isteni büntetésektől való vallási félelem aligha tette jobbá az embereket.

244. oldal (Európa, 1988)

Richard_the1st>!

A hiúság az a spontán hajlam, hogy egyéniségnek adjuk ki magunkat, miközben egyáltalán nem vagyunk azok; vagyis függetlennek, jóllehet nagyon is alárendeltek vagyunk. A bölcsesség ennek az ellentéte: ez alárendeltnek tetteti magát, holott független.

160. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hiúság
Richard_the1st>!

„Klasszikus műveltség!” Ugyan mit látunk! Olyan dolog ez , ami semmi mást nem eredményez, csak mentesítést a katonaságtól és doktori címet!

191. oldal

Richard_the1st>!

Egyesek feltételezik, hogy a könyveknek saját sorsuk van, egy fatum libellorum; ez azonban ugyancsak gonosz lehet, ha jónak látta, hogy megtagadja tőlünk Hérakleitosz, Empedoklész csodálatos költeményét, Démokritosz írásait – akit a régiek Platón mellé állítanak és akit ő eredetiségben felülmúlt –, kárpótlásul pedig sztoikusokat, epikureusokat és Cicerót nyom a kezünkbe. A görög gondolkodás és szóbeli megfogalmazásának legnagyobb része valószínűleg elveszett számunkra:olyan sors ez, melyben nem csodálkozik az, aki tud Scotus Erigena vagy Pascal balsorsáról, és meggondolja, hogy ebben a világos században is makulatúra lett Schopenhauer A világ mint akarat és képzet-jének első kiadása.

64. oldal

frtia>!

Lényegét tekintve úgy tűnik, minden megismerési törekvés önmagában örökké kielégítetlen és elégtelen.

95. oldal (Európa, 1988)

frtia>!

Az úgynevezett »élethivatásban«, amit minden embernek választani kell, megható szerénység rejtőzik: azt mondják általa: arra vagyunk hivatva, hogy használjunk a hozzánk hasonlóknak és szolgáljuk őket; a szomszédunk ugyanezt teszi, az ő szomszédja éppúgy, így mindenki a másikat szolgálja, senkinek sem az a hivatása, hogy önmagáért létezzék, hanem folyvást másokért; így egy teknősbékát kapunk, amely egy másikon nyugszik, emez ismét egy másikon, és így tovább. Ha mindenki egy másikban leli meg értelmét, úgy senki létezésének nincs értelme; és ez az »egymásért való létezés« a legnevetségesebb komédia.

159. oldal (Európa, 1988)

frtia>!

Az istenek még gonoszabbá teszik az embert; ilyen az emberi természet. Akit nem szeretünk, attól azt várjuk, hogy rosszabb legyen, aztán örülünk neki.

215. oldal (Európa, 1988)

Fehérló_Filozó_Fia>!

Ezért voltak az ókor emberei szabadabbak, mert céljaik közelebbiek és kézzelfoghatóbbak voltak. A modern embernek ugyanakkor mindenütt a végtelen állja útját, mint a gyorslábú Akhilleusznak az eleai Zénón hasonlatában: a végtelenség gátolja, még a teknősbékát sem éri utol.

39


Hasonló könyvek címkék alapján

Nigel Spivey – Michael Squire: Az antik világ panorámája
John Boardman: Görög művészet
Cornificius: A C. Herenniusnak ajánlott rétorika
Pais István: A görög filozófia
Spielhagen Frigyes: Az utolsó órában
Friedrich Engels: Anti-Dühring
Peter Sloterdijk: A gondolkodó a színpadon – A Jó Hír megjavításáról
Neumer Katalin (szerk.): Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig
Johann Wolfgang Goethe: Antik és modern
G. W. F. Hegel: A jogfilozófia alapvonalai