Emberi, ​nagyon is emberi I-II. 14 csillagozás

Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi I-II. Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi I-II. Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi I-II.

„Az ​Emberi, nagyon is emberi egy válság emlékműve. Szabad szellemeknek ajánlja magát: majd minden mondata diadalról tanúskodik – megszabadultam általa a természetemben rejlő, de tőle idegen, hozzá nem tartozótól. Idegen tőlem az idealizmus: ahogy a cím mondja: 'ahol ti eszményi dolgokat láttok, ott én emberit, ó, csupán nagyon is emberit látok'… Kizárólag a következő értelemben használom itt a 'szabad szellem' kifejezést: az önmagát újra birtokba vevő, szabaddá lett szellem. A hangnem, a hangszín teljesen új; a könyv okosnak, hűvösnek, helyenként keménynek és gúnyosnak hathat. Úgy tűnik föl, bizonyos előkelő ízlésű szellemiség igyekszik felszínen tartani magát a mélyben örvénylő szenvedéllyel szemben. Ebben az összefüggésben érthető, hogy a könyv 1878-as kiadása végeredményben Voltaire halálának századik évfordulója ürügyén jelent meg. Mert Voltaire, ellentétben az utána következőkkel, mindenekelőtt a szellem grandseigneure: akárcsak én.” Így vall Nietzsche az Ecce homo című… (tovább)

>!
Attraktor, 2023
304 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156173805 · Fordította: Óvári Csaba
>!
Cartaphilus, Budapest, 2012
254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632662435 · Fordította: Horváth Géza
>!
Osiris, Budapest, 2008
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633899861 · Fordította: Horváth Géza

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

nyolcadikutas>!
Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi I-II.

Nem könnyű „darab”.
Mert Nietzsche.
Ambivalens érzéseim vannak.
A könyv kisebbik része, amolyan Füves könyv. Rengeteg bölcselettel, melyek részben egyértelműek, részben pedig olyan mondatokkal, melyeken egy életen át lehet gondolkodni.
Például a 335.
„A magaslatokon melegebb van, mint gondolnánk a völgyben, különösen télen. A gondolkodó tudja, mit jelent ez a példázat.”
Na, erre varrjon ki-ki gombot!
A többi kritikai gondolatok tömkelege, melyek megértéséhez nietzschei agy szükségeltetik.
(Aki elolvasta ezt a könyvet és minden mondatát, gondolatát érti és nem filozófus, az pályát tévesztett. És/vagy nem e világi lény.)
A jó öreg Friedrich, amint a sorok közül kivettem, eléggé lenéző, lesújtó véleménnyel van a nőkről. Lehet, ez korának velejárója, de ma már nem túl szimpatikus ez a nézőpont. ("Gréta" – Tintin Eleonora ( anyámat is így hívták!) Ernman – „Tünbárj”! Hogy egy úttörő gondolattal támogassam harcodat: Előre!)
Ha egy könyvet vihetnék magammal egy lakatlan szigetre, nem ez lenne az.

Kaisernacht>!
Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi I-II.

A Tragédia születése jobban tetszett. Ennek valahogyan sokkal könnyedebb a stílusa, sokkal felszabadultabb, legalábbis én így éreztem. Az előbb említett műben elsősorban a stílus és a téma félelmetes harmóniája fogott meg, itt inkább maguk a gondolatok… de hát egy ilyen könyvnél ez a lényeg. :)

Tóth_Orsolya>!
Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi I-II.

Nietzsche bácsi nagyon tud(ott). Viszont nagyon kellett koncentrálnom, hogy felfogjam – nem csoda (?).


Népszerű idézetek

Dormeck>!

Az ember gyakran ellentmond egy véleménynek, miközben tulajdonképpen csak a hang ellenszenves, ahogyan előadták.

Dormeck>!

…a remény valójában a legszerencsétlenebb szerencsétlenség, mert meghosszabbítja az emberek gyötrelmét.

Dormeck>!

Nincs annyi szeretet és jóság a világon, hogy még beképzelt lényeknek is adományozhassunk belőle.

129. oldal I./ Tiltott bőkezűség

Dormeck>!

Azok az emberek, akik megajándékoznak teljes bizalmukkal, azt hiszik, hogy jogot formálhatnak a mi bizalmunkra is. Ez téves következtetés: ajándékokkal nem lehet jogokat szerezni.

Dormeck>!

„Lehetetlenség mások iránt érezni, ahogyan mondani szokás; csakis magunk iránt érzünk. Ez a mondat keményen cseng, pedig nem az, ha helyesen értjük. Az ember nem az apját, nem az anyját, nem a feleségét, nem a gyerekét szereti, hanem azokat a kellemes érzéseket, melyeket azok keltenek benne.”

Lichtenberg

Ουροβορος>!

A házasságkötés előtt alaposan megfontolandó a következő kérdés: hiszed-e, hogy öregkorodig jól tudsz majd társalogni ezzel a nővel? A házasságban minden más tranzisztorikus, ám az érintkezés leghosszabb ideje a társalgásé.

I. 406. A házasság mint hosszú társalgás

Ουροβορος>!

Aki nem ír könyveket, sokat gondolkozik, és nem kielégítő társaságban él, rendszerint jó levélíró.

I. 319. A jó levélíró

Lunemorte P>!

Lehet, hogy a jó a gonosz? És Isten csupán az Ördög találmánya és kifinomultsága? S ha megcsalattunk, nem vagyunk-e magunk is csalók?

13. oldal , Előszó

Lunemorte P>!

A halott tovább él; azért mert megjelenik az élő álmaiban.

21. oldal , Az első és a végső dolgokról

Ουροβορος>!

A szellemi alapelvek okok nélküli megszokását hitnek nevezik.

I. 226. A hit eredete


Hasonló könyvek címkék alapján

Lev Tolsztoj: Napló
Henry David Thoreau: Walden
Osho Rajneesh: Az én utam a bárányfelhők útja
Weöres Sándor: A teljesség felé
Vona Gábor: Míg a halál el nem áraszt
Montaigne: Esszék
Rutger Bregman: Emberiség
Földényi F. László: Melankólia
Ryan Holiday: Az akadály maga az út
Epiktétosz: Kézikönyvecske