Nietzsche egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.
Bálványok alkonya 112 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1889
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon · Trubadúr Zsebkönyvek Trubadúr
Enciklopédia 15
Kedvencelte 12
Most olvassa 20
Várólistára tette 105
Kívánságlistára tette 99
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Nietzsche sok gondolatával egyet tudok érteni, sokkal viszont nem.
Az én világomban – ahogy az övében is, isten halott, de oszló hullája megmérgez továbbra is mindent körülöttünk. Ugyanis sok minden úgy működik még bennünk is, mintha nem lenne halott. N gondoskodik róla, hogy ezt észrevegyük és tegyünk ellene. Persze nem csak erről ír, hanem kismillió más dologról, írókról, filozófusokról, görögökről, kedvenc vesszőparipájáról, Dionüszoszról. Nos, az ő világában ez az isten élt és töltötte el őt élettel. Azért itt már sok mindennel nem értettem egyet, ő már mindent a hősök világa felől lát, és azt kívánja vissza. Csakhogy hősöknek nyoma sincs, akik ott hagyják kezük nyomát a világon, csak korrupt politikusokat és diktátorokat látok. Nagy rajongója Napóleonnak, pedig ő se volt több, mint egy emberi törpe. De hát neki szüksége van hősökre, így hát kreál magának. Hogy voltak-e valaha valóban hősök a görögöknél, rómaiaknál, árjáknál, ki tudja, hogy Nagy Sándor nem volt-e valójában egy olyan ember, akit a hübrisze egészen elvitte a haláláig. És bár sok emberre emlékszünk a múltból, de a többségre nem azért, mert olyan nemes lelkű lett volna, hanem a szenvedés miatt amit okozott. Úgyhogy nem bánnám, ha lennének hősök, de nincsenek. Persze megpróbálni ér bárkinek azzá válni.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Ezt a könyvet még régen vettem, és első próbálkozásom egy nem annyira sikeres randiba fulladt, így valahogy a könyv is elsikkadt számomra. Kapott egy második esélyt, és azt kell mondanom, őszintén nem értem, mit írtak benne.
Amikor elkezdtem olvasni, nem volt könnyű, sőt„ roppantul nehéz volt felfogni a szavakat, amiket Nietzsche leírt. Párom szerint azért, mert nem pont vele kellett volna kezdenem a filozófia olvasgatását. Valamilyen szempontból igaza is van, hiszen bár volt Filozófiatörténet órám az egyetemen, azért pislogtam sokat, kiket emlegetett, milyen filozófiai tételekre utalt, és hát mégis, hogy mit írt.
Másrészről valljuk be, Nietzsche nagyon okos volt úgy általában véve, több nyelven beszélt, és ennyi nyelven is írta a gondolatait, miközben mindenkitől, akitől csak tudott idézett. A Jóistent (vagy inkább a Jóisten létének hiányát) is leírta, én meg pillogtam, hogy értem én a szavakat, de valahogy mégse áll össze. Meg volt amikor nem értettem a szavakat, de már nem is izgatott igazán. Talán azért is volt ez, mert hozzászoktam a modern, egyszerűbb (itt az egyszerű inkább korban hozzám illő, kifejező, nem dagályos és túlragozott) szöveghez, és mintha ez a megküzdős, bonyolult szöveg már nehezebben menne.
Ezek mellett azért mégis arányaiban megértettem, miről szól a könyv (vagy egyes szintjeit, egyes részeit). Ekkor viszont arra gondoltam, mennyire menő ez a Nietzsche, hogy még most is az ő gondolatainak alapjait használjuk egyes kérdésekben. Mármint nem vagyok otthon a filozófiában, mégis egyes kérdések nagyon modernek éreztem, élőnek, és aktívnak, és ami még mai is hozzá nyúlik vissza (és persze még messzebbre nyilván). Ilyen lehet például a szabad akarat és a morál egyes kérdéseiben is.
A könyvnek egyes részei pedig nyilván 21. századi fejjel már nem ugyanolyan. Sok résznél éreztem, hogy nem ismerem eléggé a történelmet és az aktuális filozófiai vitákat, ilyenkor elvesztem a mondatokban. Máskor azt éreztem, hogy csak élesen el akar különülni (például a romantikától, amit elég erősen kifejtett). Megint máskor csak egyszerűen más szemszögből, más helyzetből láttam az adott problémát (ha volt probléma) és így, emiatt gondoltam teljesen mást a kérdésről (de érdekes volt így is a gondolatai és érvelési rendszere).
Emellett picit azt éreztem, hogy Nietzsche nagyon őszinte… volt. Ma ezt úgy mondanánk, bunkó, de az idő vastag fátylán át most úgy mondjuk, őszinte. Nagyon erősen és erélyesen volt őszinte, ami sokszor le is vont az írásából, mert érezhető volt, hogy Ő (mint személy) azt gondolja hogy… és nem azt, hogy a filozófiai tézisei miatt azt gondolja a személyről, hogy… Persze a kettő nagyon közel van egymáshoz, de sokszor kibukkant mégis az őszintesége Nietzsche-nek.
Mint szabadidős olvasmánynak nem volt jó, mert hát nem volt könnyű olvasmány. Ellenben nagyon érdekes volt, gondolatébresztő, ami gondolkodásra sarkallt. Az ilyen köteteket pedig, még akkor is, ha nehezebb olvasni, szívesen veszek a kezembe.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Mit mondjak? Nem lesz a kedvencem. Sokkal több gondolat nem tetszett, mint igen. Alapjában véve szeretem Nietzsche filozófiáját, de filozófusok, irodalmárok, írók néhány mondatos odavetett kritizálása nekem már nem jön be. Hiányzik a kellő alátámasztás, így pedig önnek sem hiszek, Herr Friedrich. Az egyik ellenében a másikat támogatni vagy elvetni nekem épp annyira nem tiszta, mint az ellenkezője. Hiányzik az Arany Középszer.
Minden esetre Bálványok alkonya kipipálva.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
„Az egyenlőség tana! Nincs ennél mérgezőbb méreg: mert látszólag az igazságosságról prédikál, miközben nem más, mint az igazságosság vége…”
Nem állítom, hogy mindent megértettem, és azt sem, hogy mindennel egyetértettem, de rengeteg értékes és elgondolkodtató kijelentés van ebben a rövid könyvben. Mindenképpen érdemes elolvasni.
Első találkozásom Nietzschével, de biztosan nem az utolsó.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Jó érzés Nietzschét olvasni hajnalok hajnalán egy hónapon át a tömegközlekedési eszközökön.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Volt filozófiaórám 12. osztályban, akkor gyűlöltem, de inkább a tanárnőt. (Emellett ő tartotta a történelmet, a történelem fakultációt, az etikát és a társadalomismeretet is. A társadalomismeret volt az egyetlen, amelyikre hajlandó voltam készülni.)
Volt filozófiaórám egyetem másodéven, de ott se sikerült remek embereket kifogni oktatónak, maradtam magammal annyiban, hogy majd ha kicsit még öregszünk, akkor megpróbáljuk újra.
A Helikon jóvoltából eljött az újabb próbatétel ideje.
Kicsit még mindig öregednem kell hozzá.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
teljesen menő, ahogy mindent és mindenkit lefikáz az ember =)
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Huh, hét egész hónapomba telt, mire kiolvastam. Egészen száraz könyv. Többször is innom kellett, míg olvastam. De azért megvan az ilyen stílusú könyveknek is a maga szépsége – még ha én nem is találom annyira szépnek.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Mostanában gyengélkedtem egy kicsit, ettől az agyam takarékra vette magát, és mondjuk úgy, hogy takarékra vett aggyal nem Nietzschébe kell belekezdeni. Az első néhány oldalon, főleg a rövid, néhány mondatos szemelvények részénél egyszerűen nem értettem, hogy mi van, de tényleg ilyen mivan?????-szintű sötétségben voltam. Később, a folyószövegnél azonban érthetőbbé vált, és bár ez a kissé radikális, kérlelhetetlen hangnem nekem nem szimpatikus, meglepően sok mindennel kapcsolatban egyezést láttam a leírtak meg a saját véleményem között. De nem hazudok, a nagy része nem csúszott. Az viszont elképesztő, hogy megint csak azt tudom leszűrni belőle, mint a többi filozófiai műből: az ember alapvetően ugyanolyan, ugyanazokkal a problémákkal küzd, ugyanazokat a válaszokat keresi, mint x száz évvel ezelőtt.
Népszerű idézetek
Nagy ára van a hatalomnak: a hatalom butít…
56. oldal
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Én, egyszer s mindenkorra, sok mindent nem akarok tudni. – A bölcsesség a megismerésnek is határt szab.
7. oldal, Mondások és nyílvesszők
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Ha a nőnek férfias erényei vannak, akkor hanyatt-homlok meneküljünk előle, ha nincsenek férfias erényei, akkor ő maga old kereket.
Mondások és nyílvesszők
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Egy külföldi, aki nagyon értett az arcok jelentéstartalmához, Athénon átutazva Szókratész szemébe mondta, hogy ő szörnyeteg – a legszörnyűbb bűnöket és vágyakat rejti magában. Szókratész pedig ezt felelte csupán: „Ön ismer engem, uram!”
Szókratész problémája
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Gondolkodni tanulni: iskoláinkban erről már fogalma sincs senkinek.
63. oldal
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Hogyhogy? Az ember csupán Isten egy balfogása volna? Netán Isten csupán az ember egyik balfogása?
8. oldal, Mondások és nyílvesszők
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Az egyház minden értelemben úgy küzdi le a szenvedélyt, hogy kitépi: gyakorlata, gyógymódja a kasztracizmus. Soha nem azt kérdi: »hogyan szellemítsünk át, szépítsünk meg, istenítsünk egy vágyat?« – mindenkor kiirtásra (az érzékiség, a büszkeség, az uralomvágy, a bírvágy, a bosszúvágy kiirtására) helyezte a hangsúlyt. – Ám a szenvedélyeket gyökereinél megtámadni azt jelenti, az életet támadni meg gyökereinél: az egyház gyakorlata életellenes…
33. oldal (Helikon, 2015)
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
A tökéletessé alakítás kényszere – művészet.
72. oldal
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Mert mi a szabadság? Az, hogy az ember rendelkezik az önfelelősség akaratával.
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya 73% Miként filozofálunk a kalapáccsal
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Henry David Thoreau: Walden / A polgári engedetlenség iránti kötelességről 86% ·
Összehasonlítás - Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve 97% ·
Összehasonlítás - Montaigne: Esszék 94% ·
Összehasonlítás - Földényi F. László: Melankólia 93% ·
Összehasonlítás - Umberto Eco: Az ősfasizmus szaga 92% ·
Összehasonlítás - Arthur Koestler: Szellem a gépben ·
Összehasonlítás - Henry David Thoreau: A polgári engedetlenség iránti kötelességről / A gazdaságról 91% ·
Összehasonlítás - G. K. Chesterton: Igazságot! ·
Összehasonlítás - Byung-Chul Han: A rítus eltűnése 92% ·
Összehasonlítás - Diószegi György: A bölcselet eredete ·
Összehasonlítás