A ​történelem hasznáról és káráról 16 csillagozás

Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról

Nietzsche vehemensen támadja a XIX. század uralkodó világnézetté emelkedett historizmusát, melynek formáját elsősorban Hegel történetfilozófiája adta meg. A „világfolyamat” mint az élet értelme és saját korunk, mint e folyamat szükségszerű eredménye a szellem veszélyes eltévelyedése – vélekedik, mert a siker imádatát, a történelem anonim hatalmának csodálatát váltja ki, s így az egyén erényei semmivé törpülnek. Szemlélete minden pátosza ellenére is megőrzi elfogulatlanságát, a „történelem” hasznát feltétlenül igényli. Máig időszerűvé teszi írását a történetírás három alaptípusának – monumentális, antikvárius, kritikai – kidolgozása.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Hermész Könyvek Akadémiai

>!
Akadémiai, Budapest, 1995
108 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630568551
>!
Akadémiai, Budapest, 1989
112 oldal · ISBN: 963055299X · Fordította: Tatár György

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Lady_Hope I>!
Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról

Nem könnyű olvasmány, de logikusan van felépítve, és a mondanivalója is eléggé emészthető. Az igaz hogy sosem olvastam volna el, ha nincs az egyetem, de nem bántam meg.

4 hozzászólás
sztalker>!
Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról

kötelező olvasmány szerintem is minden, társadalom és politika iránt érdeklődő ember számára. kampányidőszakban különösen ajánlott!!

professzor>!
Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról

A jelenkor szemlélet nélküliségére is vonatkoztatható, „korszerűtlen elmélkedés”. Minden valódi gondolkodásra vágyónak kötelessége elolvasni.

winrudi>!
Friedrich Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról

Elgondolkodtató, nagy igazságokat megfogalmazó mű. Átlátható logikai felépítéssel, jó példákkal dolgozik, ennek ellenére nem könnyű olvasmány.


Népszerű idézetek

Salgó_Oszkár P>!

„Számomra egyébként minden gyűlöletes, ami csupán oktat, anélkül, hogy cselekvőképességemet gyarapítaná, vagy közvetlenül élénkebbé tenné…” Ezek Goethe szavai, melyekkel mint egy bátor, szívből fakadt ceterum censeóval kezdődjék vizsgálódásunk a történelem értékéről és értéktelenségéről. Annak kell ugyanis megmutatkoznia benne, mi az, amiért az életre keltés nélküli tanításnak, amiért az olyan tudásnak, amely a tevékenységet elernyeszti, amiért a történelemnek mint költséges ismeretfölöslegnek és fényűzésnek — Goethe szavával — gyűlöletessé kell lennie számunkra, mert a legszükségszerűbbnek még híján vagyunk, s mert a fölösleges ellensége a szükségszerűnek. Bizonyos, hogy szükségünk van a történelemre, de másként van rá szükségünk, mint a tudás kertjében tébláboló, elkényeztetett naplopónak, nézzen le bármily előkelőén is a mi otromba és bájtalan szükségleteinkre és nyomorúságunkra. Vagyis az élethez és a tetthez van rá szükségünk, nem pedig az élettől és a tettől való kényelmes elforduláshoz, még kevésbé az önző élet és a gyáva és gonosz tett megszépítéséhez. Amennyire az életnek szolgál a történelem, csak annyira akarunk neki szolgálni mi, ám a történelemmel való foglalatoskodásnak és értékelésének van egy olyan foka, amelyen az élet elsatnyul és elcsökevényesedik: olyan jelenség ez, melynek korunk figyelemreméltó tünetein való megtapasztalása ma éppoly szükséges, mint amennyire fájdalmas lehet.

27. oldal

Lunemorte P>!

Nem, az emberiség célja nem a végben rejlik, hanem egyedül legkiválóbb példányaiban.


Hasonló könyvek címkék alapján

Georg G. Iggers: A német historizmus
Johann Gottfried Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások
Friedrich Engels: Az erőszak szerepe a történelemben
Tóth Imre – Surányi László: Bécstől Temesvárig: Bolyai János útja a nemeuklideszi forradalom felé / Tóth Imréről
Braun Ottó: Bevezetés a történetfilozófiába
Immanuel Kant: Történetfilozófiai írások
Oswald Spengler: Pesszimizmus?
Eckhart Tolle: Új Föld
Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.