A ​morál genealógiája 6 csillagozás

A könyv A Jón és Gonoszon túl mintegy folytatása, annak részletezése, így szerintem kizárólag annak olvasása után érdemes belevágni ebbe a műbe, Nietzsche utolsó korszakát kiválóan tükrözi. Véleményem szerint az utolsó része az, ami kifejezetten érdekes, és alaposabban kidolgozott, akár önmagában is megállja a helyét, mivel az aszketikus motívum kevésbé hangsúlyozott a Jón és Gonoszon túl-ban. Aki igazán kedveli Nietzsche írásait, annak ez a könyv is tetszeni fog!

Nietzschét továbbra se könnyű megérteni (de milyen könnyű félreérteni), habár ebben az író sincs túl nagy segítségünkre, hiszen két kézzel szórja a változó ítéleteket, megfigyeléseket értekezésének tárgyaival kapcsolatban. Ez néha még komikus színezete is ölt, például akkor, amikor Luthert dícséri mert a katolicizmussal ellentétes nézeteket vall, utána viszont meg is jegyzi, hogy voltaképp csak azért, mert egy faragatlan német paraszt volt.

Persze ettől eltekintve is számos alkalmunk nyílik a könyv átgondolására, kezdve már a könyv legelején a megismerésről alkotott véleményével Nietzschének egészen az író életművében más helyeken is felbukkanó gondolatokkal, amik közül talán a mindennek megkérdőjelezése, mindennek az átértékelése a legfontosabb.