A ​kereszténységről 1 csillagozás

Friedrich Nietzsche: A kereszténységről

„Mi az, ami ellen küzdünk a kereszténységben? Az, hogy meg akarja törni az erőseket, az, hogy le akarja lohasztani a bátorságukat, kihasználni rossz óráikat és fáradságukat, az, hogy nyugtalansággá és lelkiismereti gyötrelemmé akarja átváltoztatni büszke biztosságukat…”

„Mi a boldogság? – Annak az érzése, hogy a hatalom növekszik, hogy egy ellenállás legyőzetik.”

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Jegyzetek a kései hagyatékból Attraktor

>!
Attraktor, Máriabesnyő, 2014
98 oldal · ISBN: 9786155257780 · Fordította: Óvári Csaba

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Voltaire


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

A reformáció: egyike a közönséges ösztönök leghazugabb kitöréseinek.

(első mondat)

1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Mint ismert, Voltaire-t még az utolsó pillanataiban is zaklatták: „Hisz Ön Krisztus istenségében?" – kérdezte őt a curéje, s elégedetlenül azzal, hogy Voltaire jelezte neki, szeretné, ha nyugton hagynák, megismételte a kérdését. Ekkor a haldoklót még egyszer utoljára elfogta a harag: dühödten utasította vissza az illetéktelen kérdezőt: „au nom du dieu! – kiáltotta az arcába – ne me parlez pas de cet-homme-lá!" – halhatatlan utolsó szavak ezek, amelyekbe minden bele van foglalva, amely ellen ez a legbátrabb szellem a harcát vívta.

77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Voltaire
1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Semmi esetre sem érdemel előjogot, sem a Földön, sem az Égben, ha valakinek sikerült eljutnia egy kisszerű, kedves birka-természet tökéletességéig; ezzel még, szerencsés esetben is, mindig csak egy kisszerű, kedves, abszurd birka marad, szarvakkal a fején – feltéve, hogy nem pukkad szét a hiúságtól, mint egy udvari lelkész, s nem kelt botrányt bírói attitűdjeivel.

31. oldal

Lunemorte P>!

Ha a kereszténység csupán okos önzés, akkor még okosabb önzés eltakarítani az útból.

71. oldal

Lunemorte P>!

Az első keresztények rafinált zsidó-okossága
Ne hagyjuk félrevezetni magunkat: „ne ítéljetek", mondják ők, de mindenkit a pokolba küldenek, aki nem az ő hitüket vallja.

27. oldal

Lunemorte P>!

Az, hogy az uralkodó fajok alávetik magukat a kereszténységnek, lényegileg annak a belátásnak a következménye, hogy a kereszténység csordavallás, s hogy engedelmességre tanít: egyszóval, hogy a keresztényeken könnyebb uralkodni, mint a nem-keresztényeken. Ezzel az ujjmutatással ajánlja a pápa még ma is a kínai császárnak a keresztény propagandát.

62. oldal

Lunemorte P>!

A zsidó „választottság-ösztön": minden erényt minden további nélkül a maguk számára vesznek igénybe, a világ fennmaradó részét pedig a maguk ellentéteként veszik számításba: a lélek közönségességének sokatmondó jele.

65. oldal

Lunemorte P>!

Valóban, nézzük csak meg, hogy „a szeretet Istene" milyen tendenciákat sugalmaz a hívőinek: a „Jó" kedvéért tönkreteszik az emberiséget.

79. oldal

Leverkühn>!

A kereszténységben három elemet kell megkülönböztetnünk:
a. az elnyomottak mindenféle fajtáját
b. a középszerűek mindenféle fajtáját
c. a kielégítetlenek és betegek mindenféle fajtáját


Hasonló könyvek címkék alapján

Eckhart mester: Az értelem fénye
Ludwig Feuerbach: A kereszténység lényege
Henri Boulad: A halálban ugyanis megszületünk
Matthias Vehe-Glirius: Istenismeret és más írások
Nicolaus Cusanus: A rejtett Istenről
August Bebel – Wilhelm Liebknecht – Franz Mehring: A vallásról és az egyházról
Bolberitz Pál: Ateizmus és keresztény hit
XVI. Benedek – Piergiorgio Odifreddi: Kedves teológus pápa! Kedves ateista matematikus!
Anselm Grün – Tomáš Halík – Winfried Nonhoff: Távol az Isten
Rotterdami Erasmus: A béke panasza