Az ​ígéret 125 csillagozás

Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​bűnügyi kisregény cselekménye a konvencionális epikai fikció keretében bontakozik ki. (Matthäi rendőrfelügyelő érdekfeszítő történetét hajdani főnöke meséli el az írónak). Egy eldugott falu melletti erdőben bestiális módon megölnek egy kislányt, s a helyszínre érkező Matthäi felügyelő ígéretet tesz a szülőknek, hogy kideríti a gyilkos személyét. Letartóztatják a gyilkosságot bejelentő, korábban nemi erőszak miatt már büntetett házalót, aki beismerő vallomást tesz, majd felakasztja magát. Matthäi azonban úgy véli, nem ő volt a tettes, s megtisztelő kinevezéséről is lemondva, a rendőrség kötelékéből kilépve, a látszólag reménytelen ügy kivizsgálásához lát. Az elenyészően kevés fennmaradt nyomból invenciózus koncepciót épít fel, majd csapdát állít az általa feltételezett gyilkosnak. Bár elgondolása és logikája zseniális, egy közbejött véletlen mégis meghiúsítja a leleplezést, a felügyelő testileg-lelkileg összeroppan.

Dürrenmatt méltán népszerű krimijei (Az ígéret A… (tovább)

Eredeti mű: Friedrich Dürrenmatt: Das Versprechen

Eredeti megjelenés éve: 1958

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek

>!
Európa, Budapest, 2003
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9600773589 · Fordította: Gera György, Fáy Árpád
>!
Európa, Budapest, 1984
248 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630729431 · Fordította: Fáy Árpád, Gera György, Ungvári Tamás
>!
Európa, Budapest, 1979
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630714760 · Fordította: Fáy Árpád, Gera György, Ungvári Tamás

3 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

ügyvéd · politikus


Kedvencelte 21

Most olvassa 5

Várólistára tette 61

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

>!
Trudiz
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Itt nem jó élményeket kaptam. Az elbeszélések gyilkosságokat dolgoztak fel, azaz írtak le, illetve körbe. Az első tetszett jobban, ha lehet ilyet állítani egyáltalán. Azzal együtt, hogy a gyilkos sajnos nem került elő időben, pedig nagyon vártam a nyomozókkal együtt azt a bizonyos sündisznó-óriást.

>!
regulat 
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Három kisregény. Ahogy többen leírták előttem ezek a krimi kereteit használó bűnregények.
Krimi vagy nem krimi? – lehetne a kérdés. Ha magát a cselekményt nézem mindegyik krimi. Mindegyik a valahol a bűn felderítéséről szól, és mégsem. Valahogy több.
Az Az ígéret főhősének a kérlelhetetlen konoksága, hogy megtalálja a nyom nélküli sorozatgyilkost, és a nyomozó összeroppanása sokkal inkább lélektani dráma, mint krimi. És nem ad feloldozást, hogy végül csak kiderül a gyilkos személye.
Az A baleset szintén egy furcsa történet, ahol a „gyilkost” avatott személyek szembesítik a bűnével, egyúttal az olvasó is szembesül azzal, hogy senki sem ártatlan, m,ég akkor sem, ha egész addig úgy tudja magáról. Mert a felszín alatt kisebb nagyobb bűnökkel él együtt mindenki. …és ha hozzáértő kéz kezdi el kaparni a felszínt, akkor ezek a bűnök bizony felszínre kerülnek. Akkor szembe kell nézni velük. Akkor a következményekkel számolni kell, akkor a következményeket vállalni kell.
És a végén ott az A bíró és a hóhér egy kegyetlen sakkjátszma, egy furcsa, ódivatú felügyelővel és egy ifjú kriminalistával, meg egy évtizedek óta húzódó szellemi párbajjal. Persze itt is meg lesz a gyilkos. És itt is elmarad a feloldozás…

Mind a három nagyszerű, meglepő kisregény.
Hogy akkor miért nem öt csillag, mert a végén ott maradtak bennem kérdések, mert valahogy nem záródtak le bennem megnyugtatóan a történetek úgy, ahogy egy krimi végén fellélegez az olvasó, hogy lám-lám a rossz elnyerte méltó büntetését.

>!
Európa, Budapest, 1968
230 oldal · puhatáblás · Fordította: Fáy Árpád, Gera György, Ungvári Tamás
>!
Csoszi
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Valószínűleg a hiba az én készülékemben van. Sajnálom. Nekem ez most túl irodalmi volt…

>!
MrClee IP
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Dürrenmatt-ot azt hiszem, az emberek nagy százaléka csak a drámái révén ismeri, de írt ő az epika műnemében is, nem is akárhogyan.
Habár erőteljesen eltér AC-tól, mégis jó az a fonál, amit visz, és maga köré csavarja az olvasót, aki nem tud erről semmit. Magunk sem tudjuk, mi az igazság valójában, folyunk az árral, pedig általában csak a szereplők szoktak.
Az ember lelkét teszi próbára, és csak vár, mi történik vele: elbukik, összeroppan, vagy túlteszi magát a próbán.

>!
Gergely_Pápay
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Jaj, ez a Dürrenmatt… Hogy minden agyonkoptatott műfajba tud valami olyan jellegzetes csavart vinni, amitől rögtön egyedi lesz! Ezúttal a krimivel tette meg. Mindhárom kisregény ide sorolható, de mindegyik magas irodalmi szintre emeli ezt a gyakran igénytelen műfajt. Dürrenmatt az az író, aki úgy tudott közönségsikereket elérni, hogy közben a XX. század egyik legjelentősebb írója (és gimis tananyag) maradt.
AZ ÍGÉRET is úgy indul, mint egy szokványos krimi: egy kis faluban egy tizennégy éves kislányt holtan találnak, és a falusiak persze rögtön az egyetlen idegent, a szerencsétlen, nem túl szimpatikus házalót pécézik ki tettesnek. Matthäi nyomozó azonban kételkedik ebben – több poént nem lövök le (megteszi helyettem a fülszöveg. Komolyan, miért kell ezt?)
A BALESET olyan rövidke, hogy inkább csak elbeszélésnek mondanám. Egy nem túl szimpatikus házaló ügynök kocsija lerobban az isten háta mögött, ezért egy helyi villában száll meg, ahol három unatkozó nyugdíjas jogász „játékból” ítélkezik viselt dolgai felett.
A BÍRÓ ÉS A HÓHÉRban pedig egy rendőr halálának körülményeit kell kinyomoznia Bärlach felügyelőnek.
Nem is elemzem a sztorikat, nem lövök le semmit, csak annyit, hogy mind a három történet mellbevágó, a legjobban talán Az ígéret sikerült, a szereplők jelleme itt van a legmélyebben kidomborítva.
Talán azért is lehetett nagy sikere Dürrenmattnak az elmúlt évtizedekben, mert magas színvonalon írt, mégis (és lehet, ez durván hangzik) az olvasókat legtöbbször békén hagyta a XX. század nagy traumáival, mint a világháború, népirtások, diktatúra stb. Talán svájci lévén kevésbé érintették ezek a témák, amik elismerem, nagyon fontosak, de igenis akadnak azért mások is, amivel egy (majdnem) kortárs író foglalkozhat és elgondolkodtathat.

3 hozzászólás
>!
csgabi MP
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Nagyszerű volt mindegyik történet. Ez volt az első könyv, amit Dürrenmatt-tól elolvastam, és nem tudom, miért vártam eddig, hogy megismerjem az írót. Izgalmas volt, ahogyan a pszichológiai szálat mozgatta, levezette nekünk. Habár a történetek alapjai bűnügyek, mégsem a bűnügyeken volt a hangsúly ezekben a kisregényekben, hanem magának a Bűn-ön illetve, hogy a Bűn mit hoz magával a lélekbe – úgy a bűnöző, mint a bűnüldöző lelkében. Egy rendőr rabja lesz az ígéretének, amit egy meggyilkolt kislány anyjának tett, és ez szépen lassan elveszi az eszét. Egy férfi egy „társasjáték” kapcsán döbben rá, hogy amit évekkel korábban tett, mi is volt valójában. Illetve, hogy az irigység milyen bűnökre késztethet; és, hogy ezt mégis hogyan lehet egyfajta igazságszolgáltatásra felhasználnia másnak.
Mindegyiken elgondolkodtató olvasmány volt számomra, de ami a legérdekesebb volt, A baleset című kisregény. Hiszen állítom én is, hogy soha életemben nem követtem el bűncselekményt… De mi lesz, ha valaki, tehetséges kézzel, megkapargatja a felszínt?

>!
Emmi_Lotta IMP
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Három remekbe szabott kisregény a bűnről. Igazából nem krimik, inkább lélektani regények. A hangsúly nem a rejtélyes gyilkos megtalálásán van, hanem a bűn elkövetésének motivációin. Az első két alkotás csattanója nem is okozott meglepetést, előre sejthetők a történések. A harmadik kisregény (A bíró és a hóhér) tetszett a legjobban annak ellenére, hogy a tettes személye már a mű közepétől kitalálható volt. Bärlach felügyelő alakja telitalálat.
A krimi királynője által lefektetett elveknek ezek a művek kevéssé felelnek meg, lehet, hogy éppen ezért különlegesek.

>!
Európa, Budapest, 1979
238 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630714760 · Fordította: Fáy Árpád, Gera György, Ungvári Tamás
>!
mohapapa I
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Érdekes úgy találkozni valamivel, hogy valami vadonatúj mutat rá arra, amiről hosszú-hosszú évek óta tudomásom van. Szerelmetesfeleségtársammal kampányszerűen nézünk filmeket: volt hogy adott sorozat több évadát néztük végig, volt, hogy csupa ’30-’40-es években készült magyar filmek sorát néztük, volt, hogy Sinkovits-sorozatot tartottunk. Most szép kedvesem rákattant Helen Mirren filmjeire. Amik között rengeteg, számunkra teljesen ismeretlen darabbal is összefutottunk. Az egyik ilyen volt Az ígéret megszállottja című darab.

Engem azért érdekelt, mert Jack Nicholson, őt azért, mert Helen Mirren. Aztán a 2001-ben készült film elején az egyik ámulatból a másikba estem. Egyrészt, amikor megláttam, hogy Hans Zimmer a zeneszerző. Aztán amikor azt olvastam, hogy a film producere és rendezője Sean Penn (akinek a Játsz/ma óta minden megbocsáttatik). Habnak a tortán ott volt még Aaron Eckhart. A film egyszerűen nagyon jó. Izgalmas, jól adagolt, hihető. Nicholson végre kiszakadt az egyébként neki nagyon jól álló karakterből, amit számtalanszor eljátszott már, és amit a Lesz ez még így se! fémjelez legjobban. Itt ismét a nevéhez méltón játszik, és úgy gondolom, a film befejező képsora sokak számára emlékezetessé teszi a művet. Érdemes utána kutakodni, és megtekinteni. (Mirren abszolút mellékszerepet játszik benne, a fanjainak csalódás lesz.)

Nem volt túl nehéz asszociációs-lánc eljutni a flm irodalmi eredetijéhez. A cím adta magát, bár Sean Penn még ragaszkodott a Dürrenmatt-féle eredetihez, a magyarítás megint be akart segíteni az eredeti szerzőknek. Vajon miért gondolták, hogy rutinosabbak és okosabbak, mint Dürrenmatt vagy Sean Penn? (Mellesleg soha nem fogom megérteni, honnan veszik a forgalmazóka bátorságot könyvek, filmek címének az eredetitől eltérő megváltoztatására? Akkor, amikor kimondottan gagyi, jópofáskodó vackokra változtatják meg.)

Meglepő fordulattal egyből tudtam, hol találom az Európa Zsebkönyves kiadást a polcon. (Azért meglepő, mert a két évvel ezelőtti költözés óta lényegesen összeszűkült a könyveink helye, ráadásul két sorban vannak, egymás mögött a polcon.) Az ígéret vagy harmincöt éve a polcomon van. Dürrenmattra a középiskolában kaptam rá, A fizikusok-at bő két évvel korábban olvastam, mielőtt kötelező lett volna, és csak úgy csettingettem a nyelvemmel, hogy mit találtam. Aztán viszonylag gyorsan beszereztem Dürrenmatt drámáinak az Európa kétkötetes kiadását. Aztán leálltam Dürrenmattal. Úgy kábé tavalyig, amikor elolvastam A bukás-t. Ami hatalmas csalódás volt. Viszont érdekes módon valahogy nagyon bennem maradt egy fiam-lehetne-korú, kedves ismerősöm, Pápay Gergely moly.hu-s értékelése Az ígéret-ről. De a kellő lendületet Nicholson alakítása adta most meg.

A kötet három krimi-szösszenetet tartalmaz. Vagyis a film még csak nem is egy kétszázharminc oldalas regényből, hanem egy százon alig túlfutó kisregényből, hosszabb elbeszélésből készült.

AZ ÍGÉRET
A történet egyszerű, de nagyszerű. Egy svájci faluban egy nyári napon holtan találnak egy kislányt az egyik helybeli krumpliföldje melletti kis erdőben. A kislány nyakát borotvapengével vágták át. A gyomrában csokoládét találtak. A gyilkossság idején egy ellenszenves házaló hevert a fák árnyékában. Elmondása szerint mielőtt leheveredett, megvett két tábla csokoládét. A táskájában az árúk között borotvapenge is volt. A rendőrők beviszik kihallgatni, de túl sok kételye senkinek sincs. Csak Matthäi felügyelőnek van halványan valamennyi. Eredetileg nem is nagyon akarta magát ebbe az ügybe beleártani, mert két nappal később Jordániába kellett volna utaznia. De mert ígéretet tesz a meghalt kislány anyukájának, s mert zseniálisan rendszerező, s mert lelkiismeretes ember, végül mégsem utazik el, hanem nyomozásba fog és az egész életét arra teszi fel, hogy meglelje a kis Gritli Moser gyilkosát. Hamarosan kompletten kész elmélete van arról, hogyan történhetett a gyilkosság, már csak a gyilkos személyt kell megtalálni. Matthäi-nek rögeszméjévé válik a nyomozás.

Mivel krimit olvasunk, egyértelmű, hogy sikerül neki, de mert Dürrenmatt krimijét, ez nem is annyira kézenfekvő. Ennek mikéntjét itt elolvashatod:
https://mohabacsi-olvas.blog.hu/2019/04/21/friedrich_du…

>!
Európa, Budapest, 1970
230 oldal · puhatáblás · Fordította: Fáy Árpád, Gera György, Ungvári Tamás
2 hozzászólás
>!
jezsek P
Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret

Sokan leírták az értékelésükben, hogy ezek a kisregények nem krimik, tényleg nem azok. Ugyanis nem a nyomozás, a gyilkos megtalálása, és tettük rábizonyítása a lényeg, és egyáltalán nem szórakoztatóak – számomra ezek a krimi ismérvei. Mert mi szórakoztató lehetne olvasni az őrületbe hajló megszállottságról, a degeneráltságról, a bűntudatról, a gonoszságról, a nihilizmusról. Mert ez van ebben a három kisregényben. A tettes, az elkövetés módja, motívuma mind kitalálhatóak, s ezért nagy meglepetés nem ér minket. De mégis, az igazságszolgáltatás szereplői és a gyilkosok figurái miatt is érdemes belemélyedni ezekbe a történetekbe, és talán önmagunk felől kicsit elgondolkodva fejezzük be a könyvet.

>!
Európa, Budapest, 1968
230 oldal · puhatáblás · Fordította: Fáy Árpád, Gera György, Ungvári Tamás
3 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
regulat 

Az ügyész megjelenése kellemetlenül érintette; normális ember lévén, idegenkedett ettől a hivatástól.

24. oldal, Az ígéret (Európa, 1968)

>!
Chivas

A motorszerelő, miután nagy sokára elvontatta a Studebakert, kijelentette, hogy másnap reggelig nem tud a bajon segíteni, elromlott a benzinadagoló. Hogy ez mennyire volt igaz, felesleges, sőt nem is tanácsos firtatni, hisz az ember éppúgy ki van szolgáltatva a motorszerelőknek, mint hajdan a rablólovagoknak, vagy még régebben a helyi isteneknek és démonoknak.

A baleset c. kisregény

>!
regulat 

– Mit ért azon, hogy filozófus, Charnel?
– Olyan embert, aki sokat gondolkozni, de nem csinálni semmit.

181. oldal, A bíró és a hóhér (Európa, 1968)

Kapcsolódó szócikkek: filozófus
>!
Gregöria_Hill

(…) amikor Bachot játszanak, nem illik kutyákra lövöldözni.

196. oldal, A bíró és a hóhér

>!
regulat 

– A képviselőkkel nehéz boldogulni – jelentette ki Bärlach –, és ha ráadásul ezredes, sőt még ügyvéd is, akkor három ördög egy személyben.

179. oldal, A bíró és a hóhér (Európa, 1968)

Kapcsolódó szócikkek: politikus · ügyvéd
>!
regulat 

Tschanz erre megjegyezte, hogy Schmield estélyi öltözéket viselt a kabátja alatt.
– Ezt nem is tudtam – mondta Bärlach.
– Meg se ézte a tetemet?
– Nem, nem szeretem a halottakat.
– De hát ez áll a jegyzőkönyben is.
– A jegyzőkönyveket még kevésbé szeretem.

166. oldal, A bíró és a hóhér (Európa, 1968)

>!
Georginanéven P

A textilügynök, most már méltán vezérképviselőnek nevezhetjük, elmerülten a tartáros bélszínnel foglalatoskodott, saját receptje szerint citromot meg egy kevés konyakot csöpögtetett rá, majd megsózta és megpaprikázta. Sose evett még ilyen pompás ételt, jelentette ki ragyogó arccal, mindeddig azt hitte, a vele egyívású férfiak esténként legjobban az Eldoradóban szórakozhatnak, de ez a lakoma még murisabbnak ígérkezik.

121. oldal (Európa Könyvkiadó, 1970)

Kapcsolódó szócikkek: élvezet · főzés · gasztronómia · szenvedély
>!
Aquarius

Mások tetteit sohasem jósolhatjuk meg teljes bizonysággal (…). A mindenben közrejátszó véletlent képtelenek vagyunk terveinkbe beépíteni.

197. oldal, A bíró és a hóhér c. kisregény

>!
Angele P

Csak nem akar mindaddig itt maradni, amíg be nem következik valami, ami talán sohasem következik be?

>!
Aquarius

Ha olykor valami véletlennek látszik is, akkor az nyomban a sors és eleve elrendeltség szerepét kapja.

12. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Friedrich Glauser: A lázgörbe
Agatha Christie: Herkules munkái
Viczián Ákos: Halálos haszonszerzés
Robert Ludlum: A Bourne-rejtély
Günter Spranger: Találkozó Bernben
Leslie L. Lawrence: A vérfarkas éjszakája
Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert-ügyben
Joël Dicker: A Baltimore fiúk
Beat Brechbühl: Bőrönd extrákkal
Nicholas Pileggi: Nagymenők