Bábel 290 csillagozás

Frei Tamás: Bábel

A terrorizmust a drótkerítés sem képes megállítani. A modernkori népvándorlás bábeli zűrzavarában minden lehetséges! André Calvi, Frei Tamás eddigi négy sikerkönyvének a főszereplője mindig azt mondta: a végén a rosszak győznek. Marco Boretti, az új főhős szerint viszont a gátlástalan okosak!

Eredeti megjelenés éve: 2019

>!
Alexandra, Pécs, 2019
534 oldal · ISBN: 9789634476160
>!
Alexandra, Pécs, 2019
534 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634476054

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Ferdinand Krieghoff · Marco Boretti


Kedvencelte 12

Most olvassa 52

Várólistára tette 96

Kívánságlistára tette 76


Kiemelt értékelések

mate55>!
Frei Tamás: Bábel

Egy vérprofin megírt, (szeretem, ahogyan felépíti a történetét, amely több idősíkon játszódik, valahol valamikor, illetve valamerre a jelenben) történetmesélés és összeesküvés-elmélet gyártás, miközben olyan alapvető emberi kérdéseket vizsgál, mint a migráció kezelése, az emberi kapcsolatok minősége, a bűn mibenléte. Egy olyan alkotás, amely látszólag a sorba beállva, az akció (politikai) krimik futószalagját akarja erősíteni, ugyanakkor Frei jóval több és másabb mondanivalót is tartogat annál, mint amelyet a fülszöveg alapján gondolhatnánk. Hogy mennyire hiteles az a kép, amelyet „lefest”, azt remélem sohasem tudjuk meg, de még mindig ugyanolyan lebilincselő stílusban osztja meg velünk Marco Boretti kalandjait, mint korábban André Calviét. De azt mindenképpen hozzá kell tennem, igaz, hogy továbbra sem csökkent a színvonal (a morális tartalom, s mögötte a világlátás nagyjából azonos), nekem nem jelentett akkora olvasmányélményt, mint anno az André Calvi sorozat.

Dyta_Kostova IP>!
Frei Tamás: Bábel

Nagyon filmszerű történet, amelyet a megírás módja is alátámaszt. Mindig jelölve van a helyszín és az időpont, nagy időbeli ugrálásokkal és mozaikszerűen áll össze a cselekmény. Gyakran vettem észre azt is, hogy az olvasó emlékeztetve van korábban kifejtett részletekre, amelyek később fontosak lesznek. Ezt kicsit úgy éltem meg, hogy butus, szórakozott fogyasztóként vagyok kezelve, akinek fel kell hívni a figyelmét tetőpontokra, cselekedetekre, és ezáltal a szerző kissé irányítja is, miképp olvassak, mire figyeljek, mit tartsak fontosnak. Ebben felfedezni vélem a tv-műsorok felépítését, hiszen a dossziékban sem lineárisan volt elmesélve az aktuális kaland, gyakori volt a helyszínváltás, bevágás, emlékeztető.
Vagyis azt akarom mondani, hogy a könyvírás ebben a konkrét esetben bármely tanfolyam iskolapéldája lehetne, pont ott van elvágva egy-egy fejezet, ahol kell, pont annyira tart a szerző távolságot a szereplőktől (mindegyiktől), hogy mindent tudó E/3-ban az összes szükséges információ átadható legyen. Nem véletlenül mondják, hogy Frei Tamás a magyar Dan Brown – pontosan ugyanolyan struktúra szerint építi fel a regényeit (3-at olvastam), előre ki van minden mérve, számolva. Nem azt mondom, hogy ez baj, mert olvasóbarát, és a történetet szerettem, hanem azt, hogy pont az a kicsi művészi atmoszféra hiányzik így ebből a szövegből, ami pl. egy lélektani vagy szépirodalmi regényt egységgé forraszt. Amitől azokat nehezebb lenne filmre vinni. A Bábelt pedig már ebben az állapotában lehet is kezdeni forgatókönyvvé fejleszteni. (Egyébként nézném.)
Viszont nagyon informatív regény, szórakoztatva tanít, könnyen és gyorsan olvasható. Szükség van ilyen könyvekre, nem bántam meg a sorbanállást érte. Frei Tamás ebben is tehetséges, és biztosan tovább is tudna lépni, hogy méllyebb, jobban átérezhető karaktereket és szituációkat alkosson, főleg olyan helyzeteket, amelyekbe könnyebb belehelyezkedni. Amikor a drámaiság tényleg szívet tépő, nem pedig eszköz a cselekményvezetéshez, vagy a jelenetlistában a következő fejezet felvezetése. Én meg vagyok győződve róla, hogy tud másféleképp is írni, a kérdés inkább az, hogy akar-e? Hogy el meri-e majd engedni a bevált módszert, vállalva, hogy ezzel akár olvasókat is veszíthet? (És persze nyerhet is egyúttal.)

1 hozzászólás
pannik P>!
Frei Tamás: Bábel

Első olvasásom Frei Tamástól, már régen készültem megismerkedni a könyveivel és most itt volt az idő.
Nekem tetszett az író stílusa, gyorsan, könnyen olvasható, fordulatos történet. Lekötöttek az események és el tudom képzelni, hogy a valóságban is hasonlóan mennek a dolgok a nagyok játszmáiban. Hihetően és valóságos helyszínekkel, valóságos eseményekkel tarkítva tárja elénk a történetet.
Ami kissé sok volt, az a folyamatos ugrándozás a szereplők és helyszínek között, néha igencsak kellett figyelnem, hogy tartani tudjam a lépést és el tudjam helyezni hol vagyunk éppen és ki-kivel van. Pedig nagyon igyekszik teljesen részletesen megismertetni minket minden szereplővel, jók a jellemrajzok, bár a főszereplőről nem teljesen egyértelmű eleinte, hogy melyik oldalon is fog állni.
Egyszóval izgalmas volt ez a bábeli zűrzavar. Elgondolkodtató, helyenként erősen megrázó. Döbbenetes a pénz ereje, a hatalom gátlástalansága és a kis emberek jelentéktelensége.

Timcsibaba77>!
Frei Tamás: Bábel

Egyértelműen öt csillag, már csak azért is, mert lelkes nézője voltam annak idején a Frei Dossziénak, estéről estére leültetett. Ez a remek tényfeltáró riporter, és napjaink irodalmára újabb sikerkönyve. Mégis mást vártam a könyvtől. Politikai töltetűbb, picit velünk, magyarokkal is foglalkozó és minket érintő bevándorlás témáját, tragédiáját olvastam volna szívesen. Ehelyett egy időben ide-oda ugráló történetet kaptam kézbe. Lekötött, nem mondom, bővítette kicsit a történelmi ismereteimet, és kalandos is volt, de valahogy hiányzott belőle a magyar alaphang. Nem tudom miért, de elvárnám magyarként, hogy egy magyar író, ha története nem is Magyarországon játszódik, de azért legyen valamiféle hazai töltete, éle. Na, majd legközelebb. Kíváncsian várom az író újabb könyvét. Vagy André történetének esetleges folytatását.

cicus61 P>!
Frei Tamás: Bábel

Hát ez a könyv most nem igazán jött be. Kicsit több kaland, több rejtély, több izgalom jobb lett volna. Megint a régi mániám, hogy a kevesebb több lett volna. A főszereplő sem volt szimpi, úgy az egész nem tetszett. Néhol megcsillant egy-két jó kis rész, de ennyi.

gabona P>!
Frei Tamás: Bábel

Még semmit nem olvastam Frei Tamástól, csupán televíziós munkásságát ismerem, de amit ebben a könyvben kaptam tőle – meg kell mondjam őszintén –, kellemes csalódás volt. Igaz, túlságosan is filmszerű és meglehetősen műmájer is volt végig, szóval kissé emberibb és főleg emberközelibb karakterekkel akár ötcsillagos is lehetett volna. De hát ebből is látszik, hogy van az a szint, amikor könnyedén túl tudok lépni egyes tényezőkön és minden bizonnyal fogom még keresni a könyveit, kíváncsi leszek a hatásra. Ezzel valamelyest meggyőzött. Az események leírását tekintve nagyon ott van a szeren, úgyhogy már csak ezért is megérte elolvasni a Bábelt.

>!
Alexandra, Pécs, 2019
534 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634476054
Szösszenet P>!
Frei Tamás: Bábel

Amit vártam, megkaptam a könyvtől, illetve a szerzőtől. Az izgalmat, a fordulatot, a tényszerűséget, a politikai-történelmi-történeti hátteret. A regényben Frei Tamás műveltsége, széles látóköre és igen merész ( vagy vakmerő ? ) újságírói lénye végig jelen van, és éppen ettől volt számomra hiteles.
A migráció kérdése napi hírforrás a poltika palettáján és aki elolvassa ezt a regényt, lehet, hogy másképp fogja kicsit megközelíteni ezt a témát. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mi mindent nem ismerünk a média által kapott hírforrásból. Számomra több volt ez mintegy izgalmas regény. Sok erkölcsi kérdés merül fel joggal az olvasóban. Mire képes a politikai hatalom, a pénz hatalma? Mire képes ezért egy ember, mit képes ezért feláldozni?
Ami még színvonalasabbá teszi a könyvet, az a művészettörténeti része. Ettől lágyabb lett a könyv az egyébként tragikus és drámai hangulata.
Ami számomra a legnagyobb kérdés ezek után az, hogy mi az ami fikció és mi a valóság?

dwistvan P>!
Frei Tamás: Bábel

Hiába más téma, mégis az André kötetekhez méltóan sikerült. A kitalált történet ellenére ott volt benne vastagon a politika és leginkább az arról fellelhető vélemény tetszett lépten- nyomon. Izgalmas a történész, nyomozós, harcolós, maffiás vonal is a történetben. Jól felépített végig izgalmas, fordulatos könyv. Frei Tamás itt is tudott olyan jót alkotni, mint az eddigi izgalmas kötetei. Remélem, hogy jelennek meg még kalandjai.

BBetti86 >!
Frei Tamás: Bábel

Más volt, mint amit vártam. Több kalandot, esetleg akciókat, valami olyasmit, ami inkább szórakoztató regény. Frei Tamás regénye azonban egészen más.
Van korrekt cselekménye is – a műtárgy piac egy szegletébe lesünk be egy kincsvadásznak hála, akinek 2 éve volt megvilágosodása. Hogy nem az szolgálja a történelem és az emberiség javát, amit eddig csinált. Aki látta, hogy a műkincseket hogyan szakítják ki a földből a hadurak, csempészik ki őket és pénzelik vele a sötét üzelmeiket. Aki maga is fogságba esett, megkínozták, és szembe kellett néznie azzal, mennyire rossz ez az egész rendszer. Túléli, így lehet Marco a regény hőse, és elhatározza, valamit változtatni fog.
Sokáig tart, amíg ezt a szálat megértjük. Frei rejti a hátsó indítékokat, a tényleges cselekményt meséli el, és a regény második felében fedi csak fel, ki mit és miért csinált. Vannak fordulatok, izgalmak – majdnem kalandregénynek lehetne olvasni. A végére kifejezetten izgalmas is lett, gyorsan, sok minden és nagy tétekkel történik.
Ám ez egy helyzetkép is. Rávesz arra, hogy a jelen politikáját ne kelet-európai, csak a saját országodra koncentrálva nézd. Olyan összefüggéseket és hátsó szándékokat mutat be, amelyek a hihetőségük miatt borzongatóak. Tényleg ilyen mocsok hely a világ? Mivel a cinikusok közé tartozom, igent mondanék. Igen, ilyen, ha nem rosszabb. A műkincsek adják az alapot, de igazából többről szól. A kiváltságos kisebbség hogyan manipulálja milliárdok életét teljesen önző okokból. Súlyos, elgondolkoztató lett a kötet.
Most a magyar szál lényegesen kisebb, de nem is hiányzott belőle több. Budapest nagyon kicsit felvillan, és ennyi. Ami viszont nagyon elgondolkoztató és szemnyitó benne, amit a politikáról, gyűlölet- és félelemkeltésről nyíltan leír.
Jó stílusú, értelmes és olvasmányos regény, ami azért elsősorban nem szórakoztató. A nézőpont tágítás az a kulcsszó, amit mellé tennék.

Éva_Bátka P>!
Frei Tamás: Bábel

Szerettem Frei Tamás André sorozatát. Nyilván nem szépirodalom, én gondolkodtató ponyvának hívom. Az a fajta könyv, amin utána elgondolkodunk, hogy akár igaz is lehet egyes része. Miközben a sztori izgalmas, a főszereplőért izgulhatunk.
Aztán megjött Marco Boretti. Talán Frei eddigi könyvei közül ez a téma érdekelt a legjobban. A könyv eleje a szokásos módon vitt is magával. Aztán a 330. oldal környékén vettem észre, hogy unom. Hiába voltak a megszokott Dan Brown stílusú rövid fejezetek, mégsem adták meg a történet ritmusát. Nem lökték át az izgalmamat egyik oldalról a másikra. Valamikor az ősszel hallgattam egy podcastot az íróval, aki akkor még javában a kéziratot írta, holott a könyv megjelenését novemberre ígérték. Hát, hogy lesz ebből regény ilyen gyorsan? -gondoltam akkor.
Aztán megértettem mikor elolvastam a végét. Egyszerűen azt érzem, juj de gyorsan be kell fejezni, hát dobjuk össze gyorsan.
A történet jó, ezt vallom máig is, de a kivitelezés valahogy elmaradt attól amit vártam. A főhős jelleme kibontatlan (ami nem feltétlenül lenne baj, hisz James Bondé sem az), de ide mégis azt érzem, kevés, hogy kedvelni tudjam. Próbálta az író jellemfejlődésen végigvinni, de a végére is csak azt éreztem, egy naiv bűnöző a lecsó közepén elkezd bűntudatot érezni, spoiler


Népszerű idézetek

mate55>!

Vagy szarvasra vadászunk, vagy nőre, a háború már csak ilyen!

117. oldal

gesztenye11>!

– Mondjuk, lehetne esetleg tanulni a kelet-európaiaktól, nem? – kezdett óvatosan Ferdinand Krieghoff abba, amiért iderepült Rómába. Nem nagyon látott más megoldást, mint nyíltan kimondani, amit gondol. – Ott aztán nyoma sincs se arabnak, se afrikainak, mégis félnek tőlük. Nem kellene ezen egy kicsit elgondolkodni? Elemezni egy csöppet a lengyel és a magyar technikát? Meg a többi posztkomcsi országot? Hogy arrafelé az emberek úgy is félnek, hogy konkrétan nincs kitől?

114. oldal - Róma - Olaszország

mate55>!

A katona, akinek már nincsenek gátlásai, mert megtanulta, hogy a világ még annál is borzalmasabb, mint amilyennek a legrosszabb pillanataiban gondolta.

103. oldal

pannik P>!

…azok vannak a társadalom tetején, azok irányítanak, akik már elve oda is születtek, akik képletesen, de néha szó szerint is, már ötszáz éve ott lebegnek. Nincs felemelkedés. Nincs változás. Nincs átjárás. Minden más csak illúzió. A munka és a szorgalom csak illúzió. Hogy azzal előre lehet jutni.

198-199. oldal

Smicka>!

– Csak aki fél az élettől, Marco, aki fél élni, csak az fél a haláltól (…)

mate55>!

A szomáliaiak nem fedték el az arcukat. Beduin fejkendőikre itt nem volt szükség, mert a szél nem fújt az arcukba szilánkszerű, éles homokszemeket.

pannik P>!

De a huszonegyedik század elején már nem elég „csak” gátlástalannak lenni, az ész is számít. Ismét és megint.

150. oldal

pannik P>!

(…) öregen az életből időtöltés lesz, az elfoglaltságból pedig hobbi (…)

491. oldal

pannik P>!

Az istenek jönnek és mennek! Úgyhogy biztosan jön majd a fogyasztás istene után is egy újabb, egy másik… valamikor biztosan…

68. oldal

gesztenye11 >!

A társadalom két széle nem ismeri az erkölcsöt, sem az arisztokrata, sem a vadember. Mert erkölcsös az, kicsi Marco, amikor valaki hasznosat cselekszik.

176. oldal

Kapcsolódó szócikkek: erkölcs · Marco Boretti
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stieg Larsson: A kártyavár összedől
James H. Cobb: Sarkvidéki küldetés
Dan Brown: Inferno
Steve Berry: A Lincoln-mítosz
Jenny Taylor: Otthon
Justin Cronin: A szabadulás
Cathrin Smith: Eredet
Egri Zsanna – Hauser Tamás – Kocsis Nagy Noémi – Violet C. Landers – Saláth Barbara – Szamilák Tünde – Tiszlavicz Mária: Egy őrült történet
Stephenie Meyer: A Vegyész
Tom Clancy: A kokain akció