"A csecsemő
is szenvedi, ha szül a nő.
Páros kint enyhíthet alázat."
Amit a magyar költő 1936-ban versbe fogalmazott, a modern szülészeti tudomány a hetvenes évektől kezdte alkalmazni a mindennapokban. Frédérick Leboyer francia szülészorvos és pszichoanalitikus klinikai gyakorlata során olyan módszert alakitott ki, mellyel a gyermeknek a születés során átélt megpróbáltatásait a minimumra igyekezett csökkenteni. Tapasztalatait könyvben foglalta össze, mellyel világhírre tett szert. Későbbi könyveiben a szülő nők szevedésének csökkentésével, az indiai bébimasszázs művészetével, mozgás és lélegzésviszonyával foglalkozott, a gyengébb teremtmények védőjeként lépett fel a technológiai fejlődés brutalitásával és agresszivitásával szemben.
A mosolyogva világra jövő, hosszú, szívet tépő zokogás helyett egyet-kettőt kiáltó, majd egészségesen, ritmikusan lélegző, nyugodt csecsemők történetét szeretettel ajánljuk szakemberek és laikusok, valaha szült és még szülni kivánó nők figyelmébe.
A gyöngéd születés 29 csillagozás
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 15
Kiemelt értékelések
Tetszett a könyv, de valahogy mégse. A fényképek számomra ijesztőek voltak (talán mert fekete-fehér és nagyon szemcsések), és talán azok nélkül kevésbé kapcsoltam volna horrort a születéshez, szüléshez.
Ez után a könyv után már megint úgy gondolom, hogy minek olvastam el, hiszen nagyon kicsi az esélye, hogy megvárják hogy a köldökzsinór ne lüktessen és aztán vágják el, meg hogy a hasamra fektetik majd és kettesben hagynak egy kicsit. Ezek a képek nagyon idealisztikusak és már előre fáj, hogy a mi kicsinknek nem ilyen lesz az élménye. És nekem se.
Másik furcsa dolog a könyvben az volt, hogy bibliai idézetek kontextustól függetlenül (már mint a bibliaitól) kevert bele. Pl.: a kánai mennyegzőn elhangzó jézusi mondat: -Asszony mi közöm hozzád? a nagy vérkör beindulásakor idézve, vagy Jónás és a cethal esete a születéssel párhuzamba állítva. Szerintem ezek erőltetettek. A megváltás, újjászületés és a születés között pont az a lényeges különbség, hogy az elsőt már mi is szeretnénk, hogy sok múlik a döntésünkön, a születés viszont biológiai folyamat, ami megtörténik velünk.
Nagyon kedves könyv. Mindig is sejtettem, hogy valami nem stimmel azzal a hideg vízzel meg hirtelen fejjel lefelé lógatással a szülőszobában, és az író magyarázatot is ad a miértre. Mióta elolvastam, kicsit ferde szemmel nézek a hagyományos szülőszobákra, és remélem, sikerül majd távol maradnom tőlük, ha egyszer babázásra kerül a sor.
Népszerű idézetek
Hallott róla, hogy az elmebetegek képtelenek mélyen belélegezni? Ezeknek szegényeknek mintha abroncs szorulna a mellkasukra, ami megfosztja őket attól, hogy légzésük teljes legyen.
Márpedig az, hogy a légvétel szabad-e, a hát szabadságától, vagyis a gerincoszlopétól függ.
152. oldal, IV, 5.
[…] a vér, mely addig a köldökzsinórban folyt, az ifjú tüdőbe merészkedik!
Elhagyja a jól ismert, kitaposott ösvényt. Elhagyja az anyai utat.
Amikor kilélegzik, amikor vérét saját tüdejében tölti fel oxigénnel, a gyermek vállalja önmagát.
Ezt mondja:
„Mi közöm nékem tehozzád, oh, asszony?”
„Van-e szükség közvetítőre köztem és a föld között?”
Íme, ezt nyilvánítja ki lélegzésével a gyermek.
73. oldal, III. 10.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Grethe Fagerström: Peti, Ida és Picuri 93% ·
Összehasonlítás - Cziegler Orsolya: Egyedül nevelem… ·
Összehasonlítás - Geréb Ágnes: Inda ·
Összehasonlítás - Görbe Éva: Koraszülött a családban ·
Összehasonlítás - Annie Murphy Paul: Origins ·
Összehasonlítás - Szemenyei Betti: Szia, mami! ·
Összehasonlítás - Iris Rinkenbach: Spirituális felkészülés a gyermekáldásra ·
Összehasonlítás - Edith Müller-Rieckmann: A koraszülött gyerekek ·
Összehasonlítás - Jacques Lepercq – Jacques Schmitz – Véronique Gagey – Patrice Manigne – Patrick Alvin – Jeanne Zeller – Didier Armengaud: Szülők Larousse enciklopédiája ·
Összehasonlítás - Ádám Borbála: Újszülöttről új szülőknek ·
Összehasonlítás