Ez a könyv a hetvenes évek Bovarynéjának regénye, aki a válásával maga is folytatta az előző generációk hallgatását a két háború nyomorúságáról.
Egy olyan férfi regénye, akit elhagytak, hát bosszúból élvhajhász lett, egy apa története, aki cinikus lett, mert összetört a szíve.
Ez a regény egy báty története, aki mindent megtett, hogy ne hasonlítson a szüleire, és egy öcs története, aki mindent megtett, hogy ne hasonlítson a bátyjára…
Egy mélabús kisfiú története – egy öngyilkos országban nőtt fel, olyan szülők között, akiket boldogtalanná tett zátonyra futott házasságuk…
Egy olyan ország regénye, amely két háborút is elveszített, de sikerült elhitetnie magával, hogy megnyerte őket, majd egész gyarmatbirodalmát elveszítette, úgy téve, mintha ez mit sem változtatna a fontosságán. Ez egy új emberfajta története, avagy regény arról, hogyan lettek a monarchista katolikusokból kapitalista világpolgárok.
Ilyen az élet, ahogy én megéltem: egy francia… (tovább)
Francia regény 16 csillagozás
Eredeti cím: Un roman français
Eredeti megjelenés éve: 2009
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 4

Kiemelt értékelések


Lehet, hogy onnan a hasonlóság, hogy a szerző és Michel Houellebecq valami haverok lehetnek (vagy lehet, hogy nem csak a haverjai könyvéhez ír az ember előszót? Ehhez mindenesetre H. írt, én meg gondolom, csak nem utálják egymást annyira), de ez tényleg nagyon hasonlított H. könyveire – az arroganciájában, a kóros felsőbbrendűség-érzésében, az okoskodásban, a rinyálásban. Viszont ez legalább nem olyan rettentően embertelen, mint H. könyvei, úgyhogy bár nem szerettem meg, de nem tudnám rá azt mondani, hogy rossz vagy ártalmas vagy akármi. Sőt, egész jó.
(Majd később kifejtem jobban.)


Houellebecq annyit emlegette az A térkép és a táj-ban, hogy muszáj volt beszereznem. Igazából ez egy felnőtt testben lakó elkényeztetett gyerek önvallomása. Kicsit sokat hisztizik a kétnapos őrizetbevétel „embertelen kínzásai” miatt, de ennek ellenére könnyű, szórakoztató olvasmány, ami azért el is gondolkoztatja az embert családról, szeretetről, barátokról, történelemről.
Aki szereti a regényes családtörténeteket, ezt is biztosan élvezni fogja.


Ez egy nagyon francia regény! Szeretem az ehhez hasonló könyveket, azaz ahol egy viszonylag érdektelen cselekmény mellé, annak kapcsán – ebben a regényben ez az író kábítószerfogyasztás miatti letartóztatása – egy egész élet leírását befűzi az író. Nekem nagyon tetszett a hangulata, az hogy egy teljesen más életformát, a francia arisztokrácia illetve nagypolgárság leszármazottainak életét, gondjait ismerhettem meg, sok bölcs gondolat volt benne, lásd az idézeteket is. Nálam kedvenccé avanzsált biztos fogok még Beigbeder-t olvasni, és be is szerzem ezt a regényt ha tudom, mert újraolvasás esélyes.
Népszerű idézetek




Mai napig nem találtam jobb meghatározást arra, mit is nyújt az irodalom: hogy emberi hang szól hozzánk. Nem a történet elmesélése a cél, s szereplőkön át valaki másnak a szavát halljuk, aki talán a testvérünk, közeli rokonunk, távoli ősünk vagy alakváltónk. (….)
Egy teljes világ nyílt meg előttem, egy párhuzamos galaxis, amely a szobámból is elérhető volt.
134. oldal




Vajon az én monogám bátyám boldogabb, mint én?
Ahogy elnézem, az erény és a hit boldogabbá teszi őt, mint engem a hedonizmusom és materializmusom; az idők kezdetétől ő az igazi lázadó, az egyetlen őrült, a család nagy rebellise, és én észre sem vettem- és én retardált, kamaszos kicsapongásaimmal engedelmesen alávetettem magam a világ menetének. A kapitalista parancsolat (minden, ami kellemes, kötelező) éppen olyan ostoba, mint a kereszténybűntudat (minden, ami kellemes, tilos). Én felnőni képtelenül kóválygok, míg Charles szilárd házasságra, vele együtt élő gyermekekre, örökvallásra, virágos kertben álló házra építi az életét.
185. oldal




Elvált szülők fiaként magam is elváltam, éspedig éppen azért, mert irtózom a „családi élettől”. Miért érzékelem ezt a kifejezést fenyegetésként, miért látok benne kibékíthetetlen ellentmondást? A „család” szó hallatán azonnal egy szerencsétlen, kimerült férfi jelenik meg előttem, amint egy babaülést próbál beügyeskedni egy tojásdad autóba. És persze már hónapok óta nem szeretkezett. A családi élet depressziós étkezések sora: mindenki ugyanazokat a megalázó anekdotákat, és képmutató automatizmusokat ismételgeti, és kapcsolatnak hisz valamit, ami pedig csak a születés véletlenének és a közösségi élet szertartásainak a következménye. A család olyan emberek csoportja, akik képtelenek kommunikálni egymással, de egy más szavába vágva kiabálnak, halálra idegesítik egymást, és úgy mérik össze a gyerekeik diplomáját, mint a házaik berendezését, később pedig, bár a szülők hullája még ki sem hűlt, ölre mennek az örökségért.
57-58. oldal




Amikor hazafelé ballagtunk a cénitzi strandról, Nagyapi szedret szedett az út mentén. Ez csodálatos felfedezés volt a nagyapja kezét markoló kis városlakónak: a természet hatalmas önkiszolgáló étterem, az óceán és a fák elárasztanak ajándékaikkal, csak le kell értük hajolni és felszedni őket. Egészen addig soha nem láttam ételt máshonnan előbukkanni mint a hűtőszekrényből vagy a bevásárlókocsiból. Úgy éreztem, az Édenkertben vagyok, ahol gyümölcsfák szegélyezik a sétányokat.
37. oldal




Mind a négy nagyszülőm meghalt, mielőtt behatóan érdeklődni kezdtem volna az életük iránt. A gyerekek azt hiszik, mindenki ugyanolyan örökkévaló, mint ők, ám a szüleik szülei eltűnnek, és nem hagynak elég időt, hogy az unokák feltegyék az összes kérdésüket. És amikor a gyermekek maguk is szülővé válnak, és tudni szeretnék, honnan jöttek, a sírok már nem válaszolnak.
47. oldal




Aznap áldottam a hírnevemet. Egy óra múlva elengedtek, és ideiglenes fogva tartásom másnap címlapsztori volt a Le Monde-ban. Egyórányi raboskodás egy rácsos furgonban, hogy cserébe az emberi jogok elszánt védelmezőjének tartsanak, nagyon kedvező fizikai fájdalom/médiajutalom aránynak számított. Most valamivel hosszabb időre fognak bezárni, és az okot ezúttal nem lehet humanitárius ügynek beállítani.
41. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Romain Gary: A virradat ígérete 93% ·
Összehasonlítás - Gilles Leroy: Alabama Song 74% ·
Összehasonlítás - Diane Ducret: Hírhedt diktátorok asszonyai 81% ·
Összehasonlítás - Catherine Millet: A féltékenység ·
Összehasonlítás - Catherine Millet: Catherine M. szexuális élete 50% ·
Összehasonlítás - Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami 96% ·
Összehasonlítás - Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke 92% ·
Összehasonlítás - Delphine de Vigan: Semmi nem áll az éjszaka útjába 90% ·
Összehasonlítás - Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai 92% ·
Összehasonlítás - Anna Gavalda: Együtt lehetnénk 91% ·
Összehasonlítás