Vikingek 10 csillagozás

Rőde Orm
Frans G. Bengtsson: Vikingek Frans G. Bengtsson: Vikingek

Bengtsson ​svéd regényíró nevét elsősorban a „Vikingek” és a „Hosszú hajók” című szuperprodukciók tették népszerűvé. Ugyanis mindkét film híres történelmi regénye, a „Vikingek (Rőde Orm)” alapján készült, amely annak idején (1941-45) két részben jelent meg, és elsöprő sikert aratott. Azóta több kiadása is napvilágot látott, s jellemző, hogy utolsó megjelenése (1969) éppoly szenzáció volt a svéd könyvpiacon, mint az első. A „Rőde Orm” kalandok sorába ágyazott nagyméretű történelmi freskó a kereszténység Skandináviába való behatolása előtti vikingkorszakról. A humoros hangnemben, élénk színekkel ábrázolt kalandos cselekményből egyfajta derűs optimizmus árad még olyankor is, amikor Odin barbár hívei az ősi szokásoknak megfelelően engesztelik ki az angolszász hittérítők túlságos buzgólkodásán felbőszült istent. Mellesleg a Kékfogú Harald udvarában megtelepült hittérítők módszerei sem kimondottan „keresztényiek”. A cselekmény középpontjában a hős Rőde Orm vezette viking kalózcsapat… (tovább)

Rőde Orm címmel is megjelent.

Eredeti cím: Röde Orm (svéd)

Eredeti megjelenés éve: 1945

>!
Dacia, Kolozsvár, 1973
542 oldal · Fordította: Kreutzer Sándor

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
mcgregor
Frans G. Bengtsson: Vikingek

Rőde Orm története amellett, hogy a legjobb skandináv sagákat idéző stílusbravúr, egyúttal remek humorral fűszerezett mű. Ahogy az elbeszélő stílus teljesen hitelesen idézi meg az északi mondák jellegzetes látásmódját és problémamegoldási lehetőségeit, úgy ezzel összefüggésben a humora is igen hangulatteremtő: célszerű és keresetlen, egyszerű derűből táplálkozik, olyan emberek humora, akik nem bonyolítják túl a dolgokat, de véres vitáik során is mindvégig ott bujkál a hamiskás mosoly a szájuk szélén. Így soha nem lehet tudni, hogy mikor változtat egy ügyes bonmot barátságos közös berúgásba egy olyan helyzetet, ahol nem sokkal korábban még a fémpengék villantak. Egy jó dalszerző, versfaragó pedig ugyanolyan magasan jegyzett a durva humorú, de ravasz harcosok között, mint egy ügyesebb kardforgató, vagy egy híres nagyivó. A rabló és a király között nincs sok hermeneutikai különbség, ahogy a kereszténység felvétele sem teszi ájtatossá ezeket a vérbeli harcosokat, maximum más jelleget ölt babonás viselkedésük, de eszük ágában nincs lemondani véres szórakozásaikról. Sokszor éppen azok a helyzetkomikumok adják a történet szórakoztató jellegét, amelyek során a kereszténységet idegenkedve fogadó vikingek azt az új vallásnál sokkal erősebb kulturális kódjukkal próbálják összeegyeztetni. Orm főszereplőként egyszerre tűnik ostoba vadembernek, és ravasz rókának. Emiatt ha az előbbit próbálja eljátszani, azt sem hisszük el neki. Orm ugyanis csöppet sem ostoba. A legtöbb szorult helyzetből szerencsésen kivágja magát, tájékozatlanságnak álcázza manipulációs képességeit, de nem fél odavágni sem, ha kell. Vérbeli viking karakter és északi hős. Nélkülözi az ókori Mediterráneum természetfeletti képességekkel felruházott – de legalábbis emberi mértéken túlmutató – héroszainak mesés vonásait; helyette északi pragmatizmus, azaz a diplomáciai érzék és furmányosság, valamint a harc és erőszak szeretetének sajátos elegye jellemző rá. Egy olyan nép hőse, amely egyszerre babonás, ám végtelenül racionális. Kegyetlen, de érzelgős is. Lelkiismeret-furdalás nélkül kardélre hány egy teljes falut, ha kell, és elrabolja, vagy kizsarolja mások ezüstjét, de meghatja egy jól sikerült vers és hajlandó meghalni párbajban, vagy csatában, ha a helyzet kellően hősies. Ha egy könyv ennyire képes visszaadni az északi irodalom kora középkori világképét, a korai kereszténység és az ősi hit küzdelmét, egyáltalán a viking kultúra sajátosságait, azelőtt akkor is meg kéne hajolnunk, ha semmilyen viszony nem fűzne minket ehhez a témához. Külön szerencse, hogy a viking történetek nagy rajongójaként még jobban tudom értékelni a kevésbé szembetűnő részletek nagyszerűségét is. Remekmű. Bár több ilyen lenyűgöző író lenne.

2 hozzászólás
>!
Xinti
Frans G. Bengtsson: Vikingek

Kár, hogy a két kötetet nem tudom külön értékelni. Az elsőre 5 csillag, a másikra 4-4,5-et adnék. Nagyon jó kis regények voltak. Szórakoztatóak és izgalmasak. A második eleje egy kissé lassabb, de a végére már sokat mosolyogtam és izgultam azon is. Szerintem még sosem élveztem ennyire történelmi regényt.


Népszerű idézetek

>!
alaurent P

Férfinak kardot adni épp olyan, mint nőnek tükröt: másra nincs szemük ilyenkor.

>!
alaurent P

Én ugyan magam határozok, de az okos ember a feleségét is meghallgatja ilyen dologban.

>!
alaurent P

Orm kívánsága szerint három napra tervezték a lakomát, és sokáig beszélték a környéken, hogy nevezetes ünnepség volt ez, mert egyetlen fegyvert se szennyezett be vér, pedig valamennyi vendég minden este olyan részeg volt, ahogy azt megkívánják egy gazdag paraszt lakomáján.

>!
alaurent P

A nép a tengerpart mellett fekvő falvakban lakott, ahol könnyebb volt élelmet szerezni, és az élet biztonságosabb volt. Ugyanis gyakran megtámadták őket a tenger felől. Tavasszal is, amikor a férfinép tengerre szállt, hogy olcsó és friss élelmet szerezzen, meg ősszel is, amikor üres kézzel tért haza eredménytelen portyázásairól.

>!
alaurent P

– Ilyen az ember, akár pogány, akár keresztény, szólt Willibald atya –, a magáéval csak addig elégedett, amíg találkozik a szomszédjával, akinek több jutott.

>!
alaurent P

Igaza volt Cormac Mac Cullenan érseknek, aki valamikor a régi időkben azt mondta: a bölcs, amikor eléri ötvenedik évét, ne részegeskedjék többé, ne szerelmeskedjék a tavaszi éjszakák hűvösében, és ne táncoljon a kezén.

Kapcsolódó szócikkek: Cormac mac Cuilennáin
>!
alaurent P

Érthetetlen – folytatta –, mi van mostanában a fér- fiakkal. Bezzeg az ő nagyapjának a bátyja, Sven Rottnos, a göingeiek híres, nagy hőse, férfiként esett el a smolandiak ellen vívott harcban három évvel azután, hogy legidősebb unokájának esküvőjén mindenkit asztal alá ivott. Mostanában pedig olyan férfiak panaszkodnak fájdalomról, akik legszebb éveiket élik, és akik nem szégyellenék, hogy a szénán haljanak meg, akár a tehenek.

>!
alaurent P

…amikor először beszéltünk egymással, azt mondtad, hogy leszúrtad volna Sigtryggöt a nászágyon, ha néki adtak volna. Szeretném tudni, velem szemben kegyesebb lennél-e.
Ylva erre nagyot nevetett, és azt mondta, ne legyen túlságosan biztos a dolgában.

>!
alaurent P

Sok viking nem értette meg, miből is élhet ez a sok ember így, egy helyen összezsúfolva, szántóföldek és tehenek nélkül, de az okosabbak azt mondták, hogy az ilyen városi lakók gonosz és hamis népség. Jól értenek hozzá, hogyan csalják ki a termést a vidék becsületes népétől anélkül, hogy saját maguk egyszer is a kezükben tartották volna az eke szarvát vagy a kaszát. Ezért jó dolog, vélekedtek az okosak, ha bátor hajósok időnként meglátogatják az ilyenfajta népséget, és elveszik tőlük, amit a földművelőktől kicsaltak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Domokos – Vekerdi László: Európa születése
Hildegard Elsner: A vikingek
Paul Harding – Carolyn Bain – Katharina Lobeck – Fran Parnell – John Spelman – Andrew Stone: Skandinávia
Norman Renouf: Stockholm
Jennifer Brewer – Markus Lehtipuu: Finland
Lonely Planet Scandinavia
Guy Breton: A szenvedélyes lovagok
Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I.
Hegedüs Géza: Korona és kard