Rőde ​Orm 57 csillagozás

Frans G. Bengtsson: Rőde Orm Frans G. Bengtsson: Rőde Orm Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Rőde Orm, a „vöröshajú, keskenycsípőjű, szélesvállú, erőteljes harcos” a főhőse ennek a ragyogó humorú viking regénynek, amelyben az ősi északi népmondák és a keleti mesék színes világa tárul fel az olvasó előtt. F. G. Bengtsson, a neves svéd író élénk színeket használva, szellemesen könnyed stílusban meséli el Rőde Orm történeteit: nyugatra és délre tett harci útjait, a hispániai móroknál, gályarabságban átélt kalandjait, vidám mulatozását Kékfogú Harald király karácsonyi lakomáján, Tanácstalan Ethelred király megsarcoltatását, a Dnyeperen elrejtett kincs megszerzését, és a sok évszázad előtti viking-élet egyéb érdekességeit.

Vikingek címmel is megjelent.

Eredeti cím: Röde Orm (svéd)

Eredeti megjelenés éve: 1945

>!
Anno, Budapest, 2004
230 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639199427 · Fordította: Kreutzer Sándor
>!
Zrínyi Honvéd, Budapest, 1957
456 oldal · Fordította: Kreutzer Sándor

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Allah


Kedvencelte 21

Most olvassa 3

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

SteelCurtain >!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Néhol, főként a végén , szinte már kalandregénybe hajlik. Nem mintha bármelyik oldalon kalandhiányom lett volna, de mozgalmas története ellenére mégsem lehet rásütni a történelmi ponyva bélyegét. Meglepően sokrétűen ábrázolja a viking kor ellentmondásos világát. A kor férfiai olyan magától értetődő természetességgel végzik karddal, vagy baltával a fejhossznyival rövidítés plasztikai sebészetét, hogy teljesen értetlenül fogadják ha egy hittérítő szót emel a szomszéd agyonverése ellen. Mimózalelkű viking asszonyok intik férjeiket, hogy verjék ki a fejükből az olyan hülyeségeket, hogy eleget raboltak már, ideje megpihenni. A tavasz első jeleire hajózzanak csak el idegen országokba rabolni és gyilkolni, ahogyan más rendes férfiak teszik azt. A fene fogja egész nyáron kerülgetni őket otthon! Mégis, ez a nyaknyiszálós részeges társaság szinte vallásos tisztelettel imádja a költőket és a költészetet. Bengtsson remek egyensúlyérzékkel, finom humorral ellensúlyozza a ki nem apadó vérpatakot. Ironikusan mutat rá a kettős mérce ősi jellegére, a tegnapi rabszolgák ma, a helyzet fordultán azon sajnálkoznak, hogy nem hoztak magukkal korbácsot, ami az egyetlen igazán hathatós eszköz az evezős rabszolgák teljesítményének fokozására. Bár nem ismeretlen körükben sem a vallási türelmetlenség, ezen a téren is józan realitást tanúsítanak. Jobb nem túl közel kerülni az istenekhez, ám ha ez elkerülhetetlen, akkor válasszuk a helyileg leghatékonyabbat. Így cserélgeti Röde Orm is Odin, Mohamed és Krisztus hitét. S bár végül keresztvíz alá hajtja fejét, sajátos vallásfelfogásával szépen gyűjti az ősz hajszálakat Willibald atya koponyáján. A szkeptikusabbak még a keresztelkedést sem érzik igazán sürgetőnek. Előbb ki akarják várni a beígért világvégét. Majd utána. Addig is nagyobb katasztrófának élik meg ha elfogy a sör.

8 hozzászólás
ursus>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Sajnos befejeztem, és azóta is csodálkozom. A kérdés úgy a 10. oldal óta az: hogy a csudába' nem tudtam én – történelmi regények elkötelezettje – erről a könyvről semmit, de semmit, pedig 1957 óta többször is megjelent magyarul! A molyos értékelések irányították rá a figyelmemet, megszereztem, kinyitottam, és most már mindig a hatása alatt leszek. Hihetetlenül jó!

Egyszerű, az esti tábortűznél sagát mesélő viking harcos szikár beszédmódját idéző stílusa eleinte szokatlan, s az olvasó arra gondol, hogy ez még csak az eleje, majd belelendül a szerző később, ahogy más regényeknél (és más szerzőknél) szokás. De nem lendül az sehova, ugyanis már lendületből kezdte, mintha csak a tűz körül ülők unszolására végül beadná a derekát a mesélő, nagyot kortyolna a szabad északi harcosok melegen kínált söréből, s megrázná a levetett sisak alól szabaduló sörényét: na jó, akkor hát elmondom, mint estek a dolgok Röde Ormmal és a többiekkel. És elmondja – csak így, egyszerűen. Ormmal pedig sok minden megesik. Személyes sorsa oly mértékben fonódik egybe a vérben-hitben születő Európa sorsával, amennyire megérintette azt a vikingek vad, őrült, ugyanakkor végtelenül gyakorlatias és a bajtársiasságot, barátságot mindennél többre tartó világa. Márpedig megérintette – többnyire karddal vagy harci szekercével, s ugyanakkor harcokban edződött (állam-) szervező erővel is.

Pattog a tűz, a mesélő hosszan mondja a történetet, itt-ott megcsavarja, új irányba lendíti, egyetlen pillanatra sem engedi elkókadni hallgatóságát. Megfelelő mértékben adagolja az izgalmakat, helyenként a döbbenetet vagy a meghatottságot, s mint a legnagyobbak, mindvégig távolságot tart, hogy közönsége meg ne rémüljön, bele ne élje magát túlságosan a hallottakba. Ezért aztán folyamatosan mosolyt csal az ajkakra, még arra is figyel, hogy akár a legvadabb harcok vagy a legádázabb ármánykodás történetének mesélése közben is feloldja a feszültséget egy-egy jóízű nevetéssel.

Bengtsson költőként kezdte, esszéistaként folytatta, és sokáig úgy tűnhetett, hogy a XII. Károly svéd királyról írt monográfiája lesz a fő műve – míg csak meg nem írta a Röde Ormot, ami eredetileg két kötetben, 1941-ben és ’45-ben jelent meg. A tiszta, újszerű hang, a kalandok véget nem érő sora és a szerethető karakterek meghozták számára a világhírt.

Szerkezet? Cselekményfűzés? Jellemábrázolás? Rétegek? Pont és ellenpont? Misztikumba hajló mélységek? A mesélő értetlenül néz. Beteg vagy te, harcos – kérdi –, vagy ártó szellemek kerítettek hatalmukba? Inkább hörpints a sörből, és élezd a baltádat – mert holnap egy újabb napot ad nekünk ajándékba Odin!

5 hozzászólás
Olympia_Chavez>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Rőde Orm története valahol a régi sagák és a modern kalandregények metszetében foglal helyet, ami igazi gyöngyszemmé teszi, ezt a minden ízében skandináv történelmi regényt. A kalandok során végighajózzuk és kalandozzuk hősünkkel a vikingek által ismert korabeli világot, ír földtől Andalúziáig, majd az északi vidékektől egészen keletre rusz földig, melynek során a szerző, remekbe szabott és aprólékos képet fest a korabeli népekről, miközben végig átjár bennünket a viking életérzés… Skol! Erről pedig nem csak a kalandok gondoskodnak, hanem a sagákból jól ismert, precízen közbeiktatott versikék és a már ismerős fanyar és fekete északi humor is.

A történet a 900-as évek végétől kezdődik, a szemünk előtt terjeszkedik a kereszténység (ami néhol elég sajátosan épül be a néhai pogányság életébe) és nyílik ki a világ, amint Orm elhagyja a kulleni partokat. Végigkísérjük utazásait és életét, melyben számtalan kaland sorjázik, kezdve a gályarabságtól egészen a vezéri titulus megszerzéséig, majd a tanyasi földművelő kicsit sem nyugalmas életéig (elég ha csak zabolátlan feleségére gondolunk, vagy a tanyára időnként ki tudja milyen szándékkal betévedő idegenekre).
S ugyan hősünk a szerencse gyermeke, de a szerző koránt sem kíván valami romantikus viking világot bemutatni olvasóinak. Van itt minden, ami kijózanító lehet az ilyen elkényelmesedett kanapévikingeknek mint jómagam (leányrablás, gyújtogatás, rabszolgaság, csonkítás, gyermekhalandóság és a mindennapi tetvek és mocsok). A történet több évtizedet ölel föl, jó néhány szereplőt mutat be, és mint ahogy a való életben, itt is hol eltűnnek, hol felbukkannak ismerősök. Velük aztán újra lehet portyázni, vagy csak egy kicsit nosztalgiázni, néhány korsó sör mellett, miközben szórakoztató pillanatokat élünk át a család életében, vagy a tingen, és még arról is értesülünk, hogy miért beszerezhetetlen a só és miért is olyan ellenszenvesek a gótok.
Rendkívül izgalmas és tarka képet fest meg előttünk Bengtsson, akinek saját bevallása szerint, pusztán annyi célja volt a regénnyel, hogy szórakoztasson. Nos azt hiszem, ennél jóval több is sikerült neki, már csak ha a felhasznált ismeretanyag mennyiségét nézzük is.

13 hozzászólás
pwz I>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Ha eddig – ennek a könyvnek az olvasásáig – még nem tudatosult volna, hogy honnan ered az angol humor, akkor olvasd el a Rőde Orm-ot és nézz meg néhány Monty Python-t! :D Az északi humor, éleslátás és logika bármely pillanatban, akár nyakazás közben is előjön, ezt bátran állíthatjuk. Aztán ott a vallás! Milyen szabadon lehet értelmezni, hogy most éppen kit, vagy mit követek!
A Bengtsson művével először ismerkedők általában a furcsa történetvezetést említik, vagy „érzik meg” elsőként. Ez érthető is, hiszen a saga-stílust próbálta ezzel a könyvvel ismét leporolni. Ahogy látjuk, a többségnek ez bejön.
Egy valamit nagyon várok: a 64-es amerikai-jugoszláv film után vége sikerüljön a svédeknek a saját verziójukat is elkészíteni. Valami azt súgja, hogy nagy világsiker lenne, elvégre utazás utazás hátán, különböző vallások, országok szokásait látnánk egy (vagy több) kalandozó viking szemével! És ha már az első feldolgozás is koprodukció volt, akkor a másodiknak is annak kellene lennie. Javaslom a svéd-orosz együttműködést, hiszen a második könyv fontos pillanatai épp a mai orosz földön játszódnak! :D

>!
Zrínyi Honvéd, Budapest, 1957
456 oldal · Fordította: Kreutzer Sándor
Hoacin>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Izgalmas kalandregény ama időkből, mikor már serényen keresztelkednek a viking legények. Az első rész még ízig-vérig akcióban bővelkedő, míg a másodikban békésebb a hangulat, és a történet nagy részét az egymásnak mesélt kalandok teszik ki. Orm módfelett szimpatikus figura, nem csak a kardja vág, hanem az esze is ugyancsak. Épp ezért még akkor is lelkesen olvastam, amikor kissé leült a sztori, mert kíváncsi voltam, bizonyos helyzetekben hogyan reagál majd.
Azt hiszem, lelkesen ujjonganék, hogy milyen pompás, kalandos olvasmány volt ez, amit mindenkinek buzgón ajánlok, akiket érdekelnek a vikingek…
– ha a vikingek vikingek maradnak a könyv teljes egészében. Értem, ez nem egy hőskorszakból való történet, hanem itt már lassan búcsút intenek a pogány létnek, de akkor is furcsa volt, hogy a történet felétől a kereszténység már központi téma, és Willibald atya napi térítéseiről alapos jelentést kapunk kétoldalanként.
– ha nem történik meg az a szerintem teljesen felháborító jelenet, spoiler

De összességében tetszett, izgalmas, humorral megszórt regény; a 450 oldal dacára 3 nap alatt végigolvastam, úgy lebilincselt, ahogy hőseink karddal és méhsörrel végigkalandozzák fél Európát. :)

Tutajos>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Történelmi regényt kedvelőknek igazi csemege ez a könyv. A nagyon izgalmas cselekményszövés nagyon egyszerű, sallangmentes elbeszélő stílussal párosul – ettől nagyon életszerű-szagú minden, ami történik. Akik nincsenek felkészülve rá, azoknak meghökkentő (máskor viszont mosolyt fakasztó) is lehet az az északias célratörő ésszerűség, ami a szereplők gondolatvilágát jellemzi.
Nem véletlenül lett ez a könyv olyan népszerű az író hazájában, az északiasan működő Svédországban is.

AnneTheCat>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Érdekes volt a kalandom ezzel a könyvvel. Történelmi regény, ami egy kicsit megijesztett, de aztán gondoltam, vikingek, hát egye fene, jöjjön. Aztán az elején értetlenkedtem, hogy mik ezek a tőmondatok, ez a nagyon leegyszerűsített stílus? Már-már zavart. De ahogy egyre messzebbre és egyre izgalmasabb helyekre hajóztak Ormék, már egyáltalán nem figyeltem erre, csak nyomon követtem vikingjeink mozgalmas életét.
Nagyon kor- és valósághű regényt olvashattam, amelynek szereplői is igen emberközeliek, a maguk kételyeivel, büszkeségével, gyengeségeivel.

Lali P>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Engem nagyon elvarázsolt.
Nagyon életszerű, éles képek, életszagú emberek.
Könnyű belépni a regény világába. Kilépni annál nehezebb.

Coralie>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

(Először is nagyon fura érzés volt olyan könyvet olvasni, amit 1957-ben adtak ki, könyvtári példány, és még benne van a régi papír kölcsönzőjegy, amin ilyen évszámok szerepelnek: 1958, 1960, 1966, 1987, …:) A történet nagyon tetszett, igazi északi, vikinges, sajátos humorral és egyedi látásmóddal. Nagyon érződött rajta a skandináv stílus, és ettől egy egészen egyedi ízt kapott. A levonás csak azért, mert szerintem túl sok szó esik benne a kereszténységről, és egy idő után kicsit unalmassá válik (szerencsére még elfogadható mértékben). Igaz, pont egy ilyen történelmi korszakot mutat be, a térítések idejéből, de mégis, inkább a viking hagyományokról, szokásokról írt volna még többet. Az eleje nagyon izgalmas és érdekes, ahogy főszereplőink útra kelnek, találkoznak, bajba keverednek, megmenekülnek, aztán ismét útra kelnek. Megalapozza az egész hangulatot, elvarázsolja az olvasót egy távoli helyre és időbe. Orm megnyerő főszereplő, szimpatikus gondolkodással, mindig egy kis csatára készen, de ha lehet inkább szavakkal vágja ki magát okosan, meg egy kis humorral. A többiekkel együtt remek kis csapatot alkotnak, mindig történik velük valami érdekes. Kellemes regény volt, kár, hogy kevesekhez jut el, pedig érdemes elolvasni.

4 hozzászólás
Marcus>!
Frans G. Bengtsson: Rőde Orm

Kölcsönbe kaptam ezt a könyvet, és sokáig csak kerülgettem, mert hát történelmi, ráadásul vikingek… hát, nem az én asztalom. Aztán nagy nehezen mégiscsak rákerült a sor. Először fura volt az egyszerű nyelvezet miatt, aztán kezdett tetszeni, végül pedig teljesen beszippantott.
Vérbeli történelmi kalandregény, ami mentes mindenféle sallangtól, és éppen olyan egyenesen (de azért eltántoríthatóan) halad a cél felé, mint főszereplői, az Európát bejáró vikingek. Mindeközben pedig kapunk jó adag humort is, legalábbis néha egészen meghökkentő a viking logika. De logikus.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Röfipingvin P>!

– Nincsen söröd? – kérdezte Toke ijedten. – Hogyan beszélgethetnénk sör nélkül? A sör a barátok legjobb barátja.

II. kötet 86. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sör
ursus>!

[1000-ben járunk, vikingföldön, a kereszténység erre az évre várta a „világvégét”. – ursus]

Már az év elején észrevették, hogy a megkeresztelkedett fiatal nők szerelmesebb kedvűek, mint valaha. Nem tudták, hogyan is lesz a szerelemmel a mennyországban, és ezért, amíg idő van rá, ki akarták venni belőle részüket, amennyire csak lehetett. A szerelem földi módjával nagyon is meg voltak elégedve, bármit is tartogat azután a mennyország számukra. A hajadon szolgálók fékezhetetlenek lettek, és amikor csak idejük engedte, férfinép után futkostak. Még a férjes asszonyok is megváltoztak, noha erényesen kitartottak férjük mellett. Másra ugyanis nem mertek vetemedni, tekintettel a nemsokára elkövetkező isteni ítéletre. A vége azután az lett, hogy a tanya legtöbb asszonya már az év tavaszán állapotos lett. Amikor Orm megtudta, hogy Ylva is így van meg Torgunn és mások is, megkönnyebbült a lelke, és parancsot adott, hogy a vetést végezzék el.
– Mert az égben nem születnek gyerekek, ezt biztosan tudom – mondta. – Akkor pedig a földön kell megszületniük. Az asszonyok viszont csak a következő évben fognak szülni. Ezért azt hiszem, hogy vagy rosszul számolnak, vagy pedig Krisztus változtatta meg szándékát. És most már biztos jelet tudok arra nézve, hogy mikorra várható az eljövetel: kilenc hónappal azután, hogy az asszonyok termékenysége megszűnik. Akkorra elő kell készülnünk, de előbb nem.

Röfipingvin P>!

Willibald atya hirtelen lehajolt, felkapott egy jókora követ és teljes erejével Sven király felé dobta.
– Szeresd felebarátodat! – üvöltötte dobás közben.
A kő Sven király száját találta. A király hatalmas üvöltéssel összecsuklott a lován és lecsúszott a földre.
– Ez aztán a jó pap! – mondta Rapp.

224. oldal

Krisztian_Beres>!

– Meg vagy keresztelkedve? – kérdezte Willibald atya. – Nem, nem – felelte Östen gyorsan –, sem én, sem az embereim. Mi becsületes emberek vagyunk mindannyian.

Kapcsolódó szócikkek: keresztség
SteelCurtain >!

Toke így szólt:
– Most megtagadtuk a saját isteneinket, és ez itt, idegen országban, ahol mások uralkodnak, helyénvaló is lehet. De ha valaha is újra hazamegyek, többet fogok velük törődni, mint Allahhal. Itt azonban, azt hiszem, ő a leghatalmasabb, és miatta már aranyat is kaptunk. És még többre fogom becsülni, ha nőket is juttat majd nekünk.

4 hozzászólás
Röfipingvin P>!

Toke azt mondta, a legnehezebben azt viseli el, hogy kifogyott a sör. Ő nem válogatós – folytatta – és úgy gondolja, a legtöbb dolgot megeszi. Ha kell, még a saját fókabőr lábbelijét is, de csak úgy, ha jó sört kap mellé. Számára elképzelhetetlen az élet sör nélkül, akár vízen, akár szárazon.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sör
3 hozzászólás
Röfipingvin P>!

Villogó tekintettel ürítette ki kancsóját, megnyalta szája szélét és azt mondta, hogy a sör hasznosabb a húsnál annak, aki sokáig éhezett.

184. oldal

Kapcsolódó szócikkek: sör
1 hozzászólás
SteelCurtain >!

Érthetetlen – folytatta –, mi van mostanában a férfiakkal. Bezzeg az ő nagyapjának a bátyja, Sven Rottnos, a göingeiek híres, nagy hőse, férfiként esett el a smolandiak ellen vívott harcban három évvel azután, hogy legidősebb unokájának esküvőjén mindenkit asztal alá ivott. Mostanában pedig olyan férfiak panaszkodnak fájdalomról, akik legszebb éveiket élik, és akik nem szégyellenék, hogy a szénán haljanak meg, akár a tehenek.

vicomte P>!

A püspök megbízta Mátyás testvért, hogy türelemmel próbálja megnyerni a két vikinget, és addig is oktassa őket a keresztény tanra. Mátyás testvér néhányszor megkísérelte, hogy foglalkozzék velük, és semmiképpen se hallgatott a felszólításra, hogy hagyja békén őket. Erre Toke behozatott egy keskeny pengéjű élesre köszörült lándzsát, és amikor Mátyás testvér legközelebb bejött, hogy tanítsa őket, könyökére támaszkodva felült, másik kezével pedig a lándzsát méregette.
– Nem szép dolog lenne, ha a királyi udvarnál megzavarnám a békét – mondta Toke –, de senki se szólhat semmit, ha ezt egy beteg teszi önvédelemből. Nem volna jó az se, ha bemocskolnánk ezt a kis szobát egy ilyen kövér emberrel, mint te vagy, akinek igen sok vére lehet. De úgy gondoltam, ha ezzel a lándzsával oda tudlak szegezni a falhoz, akkor talán nem fogsz olyan sokat vérezni. Nem könnyű dolog ez egy ágyban fekvő embernek, de megteszem, ami tőlem telik, éspedig most azonnal, mihelyt fecsegésre nyitod a szádat. Már éppen eleget kértünk, hogy kímélj meg bennünket.

SteelCurtain >!

– Nem imádkozhatsz Istenhez, amíg kereszténnyé nem lettél – mondta Willibald testvér –, keresztény meg nem lehetsz, amíg meg nem kereszteltek; megkeresztelkedned pedig addig nem lehet, amíg hamis isteneidet meg nem tagadod, és nem vallasz hitet az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
– Ha Allahhal és az ő prófétájával akart beszélni az ember, az nem volt ilyen körülményes – jegyezte meg Orm komolyan.

Kapcsolódó szócikkek: Allah · keresztény

Hasonló könyvek címkék alapján

Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula…
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd / Slaughterhouse-Five
Joseph Heller: A 22-es csapdája
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Hans Hellmut Kirst: Tisztgyár
Leo Kessler: Kitörés Sztálingrádból
Horváth Viktor: Tankom
Vladislav Vančura: Rablólovagok