Mama ​utolsó ölelése 11 csillagozás

Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?
Frans de Waal: Mama utolsó ölelése

„Magával ​ragadó és szívhez szóló könyv, tele együttérzéssel és az állatok életével kapcsolatos mély felismerésekkel.” Yuval Noah Harari, a Sapiens – Az emberiség rövid története szerzője
Frans de Waal holland főemlőskutató és etológus négy évtizede tanulmányozza az állatok viselkedését. Korábbi könyve, az Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?, az állatok intelligenciájával foglalkozott, a Mama utolsó ölelése gazdag érzelmi életükről mesél lenyűgöző történeteket.
A könyv a csimpánz mátriárka, Mama halálával kezdődik, aki szoros kapcsolatban állt Jan van Hooff biológussal. Amikor Mama már haldoklott, Van Hooff felkereste őt a ketrecében. Búcsújuk, melyet videóra vettek, felrobbantotta az internetet. Emberek milliói lehettek tanúi annak, ahogy Mama széles mosollyal üdvözli, majd megöleli a professzort. Nem az ember az egyetlen faj, érvel De Waal, amely képes szeretni, gyűlölni vagy szégyenkezni, örömet, undort vagy empátiát érez.
A Mama utolsó… (tovább)

>!
Park, Budapest, 2021
372 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633556207 · Fordította: Sóskuthy György
>!
Park, Budapest, 2021
372 oldal · ISBN: 9789633556214 · Fordította: Sóskuthy György

Kedvencelte 1

Most olvassa 6

Várólistára tette 48

Kívánságlistára tette 57


Kiemelt értékelések

Kitabu_hu P>!
Frans de Waal: Mama utolsó ölelése

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?

Mire tanítanak bennünket az állatok érzelmei?

Arra, hogy a természetnél és az életnél csodálatosabb dolgok nincsenek.♥
A Mama utolsó ölelése egy fantasztikusan felemelő és egyben mélységesen elszomorító olvasmány volt számomra, több okból is. Egyrészt az állatok őszinte rajongójaként teljesen levettek a lábamról az olvasottak, másrészt viszont borzasztóan fáj, hogy a mai napig mennyi szenvedésnek és halálnak vannak kitéve.
A könyv Írója élesen rávilágít arra az ellentétre, hogy bár az evolúció elméletét gyakorlatilag mindenki elfogadja, mégis ellenszenvvel, fenntartásokkal tekintenek azokra a tudósokra, akik az állatok, azon belül is az emberszabásúak érzelmeit kutatják. Miért könnyebb azt a gondolatot magunkévá tenni, hogy az állatok másodrendűek, leigázhatóak, feláldozhatóak? Miért nem gondolunk bele abba mélyebben, hogy ha ugyanazon elvek szerint fejlődtek mint mi, hasonló vagy akár ugyanolyan érzéseik, érzelmeik lehetnek, mint nekünk?

A kötet csodás összegzése mind az emberi, mind az állati társas és egyéni viselkedési formáknak, amik tetszik vagy sem, igen nagyban hasonlítanak egymásra. Nem szájbarágós, ellenben érthetően, szórakoztató kísérleteken és megfigyeléseken keresztül mutatja be azt, hogy az állatvilág is tele van szeretettel, empátiával, szülői érzésekkel, hatalomvággyal, hogy csak párat említsek.

Csodálatos könyv!♥

Sadie>!
Frans de Waal: Mama utolsó ölelése

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?

Nem vagyok túlzottan természetközeli ember, és nem is hajt semmiféle belső késztetés afelé, hogy azzá váljak, de néha azért megakad a szemem egy-egy ilyen könyvön. David Attenborough írásait például előszeretettel forgatom, de különösen kedves élmény volt számomra Elli H. Radinger: A farkasok bölcsessége című könyve is.

A szerző, Frans De Waal egy holland származású főemlőskutató, etológus és egyetemi tanár. Évtizedek óta kutatja az emberszabásúak érzelmeit, különösen az igazságérzetüket, empatikus és együttérző képességüket, valamint a társas viselkedésüket. 2007-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyikéül választotta őt. Magyarul eddig két könyve jelent meg ezen kívül, Jótermészetűek (2001) és Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok? (2018) címmel.

A Mama utolsó ölelésében legkevésbé a csimpánzok érdekeltek – sokkal inkább az alcímben is ígért tanulság miatt választottam –, de persze nem tudtam figyelmen kívül hagyni, mennyi érdekes tényt osztott meg róluk a szerző. Elképesztő volt például, hogy Frans De Waal még arra is logikus magyarázatot tudott adni, miből fakadhat az emberszabásúakkal szembeni ellenérzésem, így magamat is egy kicsit jobban megérthettem általa.

Magát a könyvet én azért icipicit száraznak gondolom, de korántsem annyira, hogy ne ajánljam szívből bárkinek, aki a természetről és az állatok viselkedéséről szeretne olvasni.


Népszerű idézetek

Adelk>!

Végül pedig az állatok közötti undor szociális természetű is lehet […] Wahoe számára a szociális irtózás olyan érzés volt, mintha valamiféle piszokkal lett volna dolga.
Az egyedekkel szembeni undor szexuális kontextusba kerül, amikor idősebb hímek udvarolnak a nőstényeknek. Többször is tanúja voltam annak, hogy serdülő nőstény csimpánzok szó szerint visítva rohantak el, amikor egy idősebb hím feléjük tart.

193. oldal, 4. fejezet

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?

Adelk>!

[A]z érzelmek olyanok, mint a szervek. Valamennyiükre szükségünk van, és valamennyin osztozunk az összes többi emlőssel. […] Mint ahogy testünk minden részének megvan a maga feladata, minden érzelem is valamilyen okkal fejlődött ki. […] Az érzelmek a viselkedés mögötti motivációhoz tartoznak, míg az eredmények a viselkedés funkcióhoz.

197-199. oldal

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?

Adelk>!

Az összes olyan esetet elemezve, amikor egy csimpánz megölelt egy másikat, aki vereséget szenvedett egy összecsapásban, azt találtuk, hogy bár a nőstények a hímeknél gyakrabban nyújtanak vigaszt, van egy feltűnő kivétel: az alfa-hím. Ez a hím afféle „főgyógyítóként” jár el, s mindenki másnál többet vigasztalja a közösség szenvedő tagjait.

208. oldal

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?

Adelk>!

A politika a félelmekről és a reményekről szól, a vezetők jelleméről és az általuk kiváltott érzésekről.

209. oldal

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?

Adelk>!

Pruetz egy nap zajokat hallott, amelyek a táborától nem egészen egy kilométerről jöttek. Odament, és a helyszínen megdöbbentő látvány fogadta: a halott Foudouko sebekkel borított, kiterített teste. A többi csimpánzon egyáltalán nem voltak sérülések, tehát a támadást nagyon gondosan összehangolhatták. Még mindig bántalmazták Foudouko testét, amelyből ettek is valamennyit: a torkát és a nemi szerveit harapdálták, és kisebb húsokat téptek ki belőle.

220. oldal

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?

Adelk>!

A háborúk megindításáról szóló döntést általában a fővárosban hozzák meg idősebb férfiak, politikai és gazdasági megfontolások, no meg az egójuk alapján, de a piszkos munkát a fiatalabb férfiakkal végeztetik el. Amikor tehát egy menetelő hadseregre nézek, nem szükségszerűen az egresszív ösztön munkálkodását látom. Inkább a csordaösztön hatását vélem felismerni: férfiak és nők ezre lépdelnek teljesen egyszerre, készen arra, hogy kövessék a parancsokat.

226. oldal

Frans de Waal: Mama utolsó ölelése Mire tanítanak bennünket az állatoknál tapasztalható érzelmek?


Hasonló könyvek címkék alapján

Dian Fossey: Gorillák a ködben
Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek
Jane Goodall – Phillip Berman: Amíg élek, remélek
Lawrence Anthony – Graham Spence: Elefántsuttogó
David Attenborough: Az élet erőpróbái
Susanne Foitzik – Olaf Fritsche: Hangyák
Jane Goodall – Gail Hudson – Thane Maynard: Nálatok vannak még állatok?
Jane Goodall: Az ember árnyékában
Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje
Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos