Angyal ​a lépcsőn (Angyal a lépcsőn 1.) 127 csillagozás

Önéletrajz 19 éves koromig
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Amikor ​visszapillantok a gyerekkoromra, nem is értem, hogyan éltem túl. Természetesen nyomorúságos gyerekkorom volt – a boldog gyerekkor egy hajítófát sem ér. A szokványos nyomorúságnál persze rosszabb a nyomorúságos ír gyerekkor, de még ennél is sokkal rosszabb a nyomorúságos ír katolikus gyerekkor”
Így kezdődik Frank McCourt regényes memoárja, melyről amerikai méltatója a következőket írta: „McCourt sajátosan lírai és sajátosan ír hangja többek között James Joyce-ot idézi. Ugyanolyan elragadó és ugyanolyan jókedélyű. De ahogy McCourt és társai a nyomorral küzdenek, abban van valami bátor drámaiság, ami közelebb áll a mi korunkhoz. Ezek az emberek soha nem merülnek el az önsajnálatba (nem engedhetik meg maguknak), soha nem vész ki belőlük a tűz. McCourt nevét csupa nagybetűvel fogják beírni az emlékiratok nagy könyveibe.” Frank McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja meg a napvilágot, frissen Amerikába emigrált, ír szülők gyermekeként, majd az írországi Limercik… (tovább)

Eredeti mű: Frank McCourt: Angela's Ashes

Eredeti megjelenés éve: 1996

>!
Magvető, Budapest, 1999
390 oldal · keménytáblás · ISBN: 963142149x · Fordította: Barabás András

Kedvencelte 56

Most olvassa 4

Várólistára tette 155

Kívánságlistára tette 103

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
TiaRengia IMP
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Döbbenetes, mennyire megmaradtak bennem a 20 évvel ezelőtt látott film képkockái (néhol a főszereplő narrátor hangján olvastam a könyvet). Tökéletes adaptációja volt ennek a tökéletes könyvnek.

Frank McCourt igazi mesélő. Az Amerikában született, majd kiskorában családjával Írországban letelepedő Frankie csodálatosan regéli el nekünk életének első tizenkilenc évét. Az egész könyv egyenletesen hozza a lebilincselő stílust, egyszerűen nem volt olyan rész vagy jelenet, amit untam volna.

Miközben olvastam a könyvet, néha elgondolkodtam, mitől is olyan vonzóak többünknek az írek meg az ír irodalom? Hiszen a könyv is nagyon plasztikusan bemutatja, mennyire nem szimpatikusak itt a népek. Köpködés az angolokra, vallási széthúzás, bigottság, alkoholizmus, nomeg a nincstelenség és a dőzsölés, mint a két véglet, közte pedig nincs semmi.

A szerző őszinte, ám korántsem részrehajló a saját népét illetően. A gyermekhang tökéletesen visszahozta az emlékeimből azokat az időket, mikor én is, mint katolikus hitben nevelkedett ember, először még vakon elhittem mindent, majd egyre többször zavart be ebbe a hitbe az a sok visszásság, amit tapasztaltam magam körül. Az író megfricskázza a vallást túltoló embereket, mégsem ítélkezik. Időnként nagyon jókat derültem olvasás közben, ezt az ironikus humort nagyon csípem.

Szó esik itt a szegénységről, az apa-figura hiányáról, a nemi szerepekről, csupa olyan izgalmas téma, melyet úgy tudott ez a fickó papírra vetni, hogy a maga érzékletesen ábrázolt borzalmatosságában sem lett nyomasztó, inkább falni kívántam a lapokat, hogy még, még…

Frank McCourt is az a fajta ember, akit sajnálom, hogy már sosem hívhatok meg egy korsó sörre valamelyik ír kocsmában… Viszont hamarosan folytatom a sort a trilógia következő részével.

2 hozzászólás
>!
tgorsy
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Móricznyi nyomorúság és szenvedés igazi gyermeki derűvel, reménységgel tálalva. Szerintem láttam a filmet, de meg kell néznem még egyszer, és a többi könyvét is el kell olvasnom.
Az igazi meglepetést ez okozta.
https://www.google.hu/webhp…

3 hozzászólás
>!
Algernon +SP
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Vannak dolgok, amiknél nincs szükség arra, hogy véleményt alkossunk, nem kell őket szépíteni, vagy még inkább árnyalni. Elég csak a puszta tényközlés, egy egyszerű memoár, objektíven, minden sallangtól mentesen. És a szíved szakad meg. Egyike a legdepresszívebb könyveknek, amiket olvastam mostanában.
Frank szenvtelenül meséli el élete majd' első két évtizedét, és minden oldalon csak felteszed magadnak a kérdést, hogyan is sikerült mindezt túlélnie? Olyan lehangoló nyomorról kapunk érzékletes leírást, mely valamilyen módon nem taszít, bár rettentő módon elborzaszt, ugyanakkor mégsem tudod letenni a könyvet, együtt sírsz és nevetsz a többiekkel.
A könyv nemcsak azért szívszorító, mert igaz és így megtörtént, hanem mert fejbevág minket mindazzal a valósággal, ami milliók mindennapjait jellemezte a 2. világháború idején. Franket is a túlélési ösztöne vezeti át a nehéz pillanatokban, és bámulatos az a lelkierő, amivel tanúbizonyságot tesz már kisgyermekként, vagy rácsodálkozik a világra. Sokszor elgondolkoztam azon, én mit tettem volna ugyanebben a helyzetben. Vagy milyen természetesnek veszek mindent. Mert bár nem lenne tanácsos egyik napról a másikra otthagyni az állásom, de a boltba bemenve a kenyeret ki tudom fizetni a péknek, és szerencsére soha nem tapasztaltam még meg a napokig tartó éhezést, vagy ha egyszerűen nincs mit enni. És közben meg bosszankodok olyan apróságokon, hogy elfelejtettem pl. kávét venni, vagy kiöntöttem a reggeli teát.

Frank története még sokáig motoszkált a könyv becsukása után is a fejemben. Érthetetlen már megint, miért nem olvastam el akkor rögtön, amikor évekkel ezelőtt kiszúrtam a könyvet.

és az első Várólistacsökkentős könyvem 2015-ben, amit olvastam, és az elmúlt 4 évben, amióta beneveztem

2 hozzászólás
>!
tinuviel89
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Régen olvastam már, megrázó és nagyon szomorú olvasmány.

>!
brigi11 P
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Nehéz volt olvasni, rettenetesen lehangoló könyv a szegénységről, nyomorról, éhezésről. Egy alkoholista apa és egy semmirekellő anya, akiknek találkozniuk sem lett volna szabad, nemhogy gyerekeket nemzeni. Akik a legnagyobb fertőbe és nyomorba nézik végig tétlenül, ahogy a gyerekek sorban meghalnak. És a legszomorúbb az, hogy ilyen még a mai napig előfordul.

>!
Blissenobiarella
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Nagyon jó történet, magával ragadó stílusban megírva. Szerettem a humorát, az iróniát, a cinizmust. Memoárként abszolút teljesíti feladatát: átfogó képet nyújt a korról és a közegről, melyről szól, ennek a kisfiúnak a történetén keresztül.
Nagyon jó könyv ez a maga nemében, de erősen túlírtnak találtam, amitől sokszor unalmassá vált, ezért nem tudok 5 csillagot adni rá. Ennek lehet az oka az is, hogy a film megtekintését követően kezdtem el olvasni, így a cselekmény fő sodrát ismertem, nem nyújtott meglepetést.
Akinek tetszett a könyv, annak a filmet mindenképp ajánlom, mert jól sikerült alkotás. Aki a filmet látta előbb, az lehet, hogy úgy fog járni, mint én, de egy próbát érdemes tenni.

>!
moni79
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Érdekesek ezek a gyerekkor-történetek: gyakran írja őket az író olyan stílusban, mintha gyerekszemszögből mesélné, miközben a felnőtt meglátásai, érzelmei is benne vannak. Frank McCourt szenvtelen stílusa nem annyira tetszett, de gondolom könnyebb volt neki így feldolgozni a bántalmazásokat. Szerencsére a sok borzalom mellett néha egy-egy humoros részt is találtam, összességében nagyon tanulságos és érdekes könyv. Frank ragaszkodik alkoholista és bántalmazó apjához, ahogy minden gyerek, de közben tisztában van vele, hogy ha a férfi nem inna, illetve nem legalább annyit tenne, mint az anya, akkor talán a gyerekek sem éheznének. Persze senkinek sem volt könnyű a második világháború előtt és alatt Írországban, de ez nem menti fel az apát. Kíváncsi vagyok, hogy Franknak sikerült-e máshogy élnie, és nem továbbvinni az apai mintát. De ez már egy másik történet.

>!
Rose_M
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Stephen Kingnek köszönöm,hogy ajánlotta ezt a remek könyvet.Hatalmas élményt nyújtott,hol nevettem,hol sírtam,hol mindkettőt egyszerre,s egy kicsit ott voltam velük,a sikátorban,a nélkülözésben,a fájdalmukban és az örömükben.Kihagyhatatlan mű.Tessék elolvasni!

>!
narziss
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

A könyv talán legfőbb erényének az ítélkezés hiányát tartom. Tényleg „ékesszólóan és megbocsátón” lajstromoz emléket, szenvedést, kevés múló boldogságot.

Frank McCourt 66 évesen írta meg gyermekkora regényét. Egy élet sérelmeken felülemelkedni képes bölcsessége hatja át művét, a rá- és belátás. A távlat és a visszapillantás pedig nem megszépít – ahogy a közhely tartja –, hanem megbékít…

Főhajtás mindezért a nemrég elhunyt szerzőnek.

>!
dontpanic P
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

Frank McCourt szenvtelenül mesél, magyarázat, interpretáció, ítélkezés és szinte érzelmek nélkül mondja el élete első tizenkilenc évének történetét. Mert mi értelme lenne ítélkezni, magyarázni, okokat keresni, attól még nem lenne kevésbé borzalmas ez a gyerekkor. Így kommentár nélkül, sok ismétléssel érzékeltetve ennek az életnek a monotonitását, láthatjuk a nyomorból kiemelkedni akaró fiú felnőtté válásának első lépcsőfokait, amiken talán tényleg egy angyal vezette át őt.

Nekem az a kettősség volt a legérdekesebb, ami Frank személyiségét meghatározta. Egyrészt a fiú katolikus hittel és dogmákkal átitatott gondolatai sokszor meglepően naivak (illetve érzem, hogy nem ez a jó szó, de pillanatnyilag jobb nem jut eszembe), másrészt a nélkülözés mégis adott neki egy olyan élettapasztalatot és gondolkozásmódot, ami esetlegesen egy jómódú, hasonló korú fiúnál nincs meg. Furcsa volt látni ezt a kettősséget, ezt az ártatlan dörzsöltséget, ami Frank, és gondolom, sok sorstársa sajátja lehetett.


Népszerű idézetek

>!
Morn

Nevetés hangzik a pad felől, Miss Barry ránk is szól: Nem megmondtam, hogy nincs nevetgélés? Mackey, mit fecsegsz már megint összevissza?
Azt mondtam, hogy ilyen szép időben jobban járnánk, ha odakint az utcán kézbesíthetnénk a táviratokat, Miss Barry.
Hát az száz százalék, hogy ezt mondtad, te mocskos szájú. Nem hallottad, mit kértem?
De hallottam, Miss Barry.
És azt is hallották, amit a lépcsőházban beszéltél, Mackey.
Igen, Miss Barry.
Fogd be a szád, Mackey.
Befogom, Miss Barry.
Szót se többet, Mackey!
Egy szót se, Miss Barry.
Nem megmondtam, hogy fogd be?
Igenis, Miss Barry.
Most már elég legyen, Mackey! Ne tedd próbára a türelmemet.
Nem teszem, Miss Barry.
Édes, jó Istenem, adj még türelmet.
Igen, Miss Barry.
Legyen csak a tiéd az utolsó szó, Mackey. Tessék, tessék!
Köszönöm, Miss Barry.

XV

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

>!
TiaRengia IMP

Áldj meg Atyám, mert vétkeztem, utoljára két hete gyóntam.
És mit tettél azóta, gyermekem?
Megütöttem az öcsémet, iskola helyett csavarogtam, nem mondtam igazat édesanyámnak.
Értem, gyermekem. És még?
Hát… ööö… disznólkodtam, atyám.
Ó, gyermekem, mondd, egyedül csináltad, más valakivel vagy valamilyen állattal?
Állattal? Efféle bűnről még sohasem hallottam. Ez a pap biztos vidéki, és ha az, akkor új világokat nyithat meg előttem.

312-313. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

>!
Morn

Aggie néni állítólag azért mérges folyton, mert vörös a haja. Vagy azért vörös a haja, mert folyton mérges.

138. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

>!
Rose_M

A fogalmazásom címe: „Jézus és az időjárás”.
Micsoda?
„Jézus és az időjárás”
Hát jól van, halljuk.
Ez a fogalmazásom. Azt hiszem, Jézus, aki a mi Urunk, nem szerette volna a limericki időjárást, mert itt folyton esik az eső, és a Shannon miatt is mindig nyirkos az egész város. Apám azt szokta mondani, hogy a Shannon gyilkos folyó, mert megölte két öcsémet. Amikor Jézus képét nézzük, mindig azt látjuk, hogy egy lepedőbe burkolva vándorol a régi Izraelben. Ott sohasem esik az eső, sose hallani köhögést, senki sem kap tüdőbajt vagy hasonlót, és senkinek sincs munkája, mert nincs más dolguk, mint hogy álldogáljanak, mannát egyenek, az öklüket rázzák, és keresztre feszítéseket nézzenek.
Ha Jézus bármikor megéhezett, csak oda kellett mennie az úton az első fügefához vagy narancsfához, és már meg is tölthette a hasát. Ha meg akart inni egy korsóval, csak odatette a kezét egy nagy pohár fölé, és máris ott volt benne a sör. Vagy meglátogathatta Mária Magdolnát és a nővérét, Mártát, akik adtak neki ebédet, és nem firtatták, miért, és a lábát is megmosták és megtörölték Mária Magdolna hajával, ami alatt Márta elmosogatott, de ez szerintem nem igazságos. Miért kell mosogatnia, amikor a testvére odakint a mi Urunkkal beszélget? Jó, hogy Jézus úgy döntött, zsidónak születik azon a meleg vidéken, mert ha itt születik Limerickben, elkapja a tüdőbajt, és meghal egy hónap alatt, akkor pedig nem lenne se szentáldozás, se bérmálás, és nem kellene megtanulnunk a katekizmust, és fogalmazást se kellene írnunk Őróla. Vége.

216. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

2 hozzászólás
>!
TiaRengia IMP

A földesúr rubinpiros ajkú lányáról és a haramiáról pedig bármikor álmodhatok, ezt se az ápolónők, se az apácák nem tilthatják meg. Nagyon jó arra gondolni, hogy a világ nem tud beavatkozni abba, ami az ember fejében történik.

211. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

>!
TiaRengia IMP

Anyu azt mondja: Elég volt. Alphie volt az utolsó, kimerültem, lehúzom a rolót. Több gyerek nem kell.
Erre apu: A jó katolikus asszony teljesíti hitvesi kötelességét, és engedelmeskedik a férjének, különben örök kárhozatra jut.
Mire anyu: Hát nekem az örök kárhozat is megfelel, csak ne kelljen többet szülnöm.

227. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

9 hozzászólás
>!
szabreni 

A tanító úr szerint dicsőséges dolog meghalni a Hitért, apu szerint dicsőséges dolog meghalni Írországért, én meg arra vagyok kíváncsi, van-e valaki a világon, aki azt szeretné, hogy inkább éljünk.

117. oldal, IV. fejezet

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

>!
StJust

Anyu szerint a sertésfej nem karácsonyra való, de a hentes azt feleli, több ez, mint amennyi az egész Szent Családnak jutott abban a hideg betlehemi istállóban annak idején. Azok biztosan nem panaszkodtak volna, ha valaki egy szép, hízott sertésfejet adott volna nekik.
Az biztos, mondja anyu, de nem is nyúltak volna hozzá, mert zsidók voltak.

100. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

>!
TiaRengia IMP

Nagyon sajnálom, amikor apu rosszat tesz, de nem hagyhatom el, mert a reggeli apu a valódi, és ha Amerikában laknánk, mondhatnám is, hogy szeretlek, apu, ahogy a filmekben is szokták, de Limerickben nem lehet ilyet mondani, mert könnyen kinevetik az embert. Azt szabad mondani, hogy szeretem Istent, a kisbabákat, a derbigyőztes lovat, de aki másra mondja, hogy szereti, azt agyalágyultnak tartják.

220. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig

>!
TiaRengia IMP

Angela második keresztnevet is akart (Munchin, Limerick védőszentje tetszett meg neki), de Malachy azt mondta, hogy na, azt majd sohanapján. Neki aztán nem lesz olyan fia, akinek limericki neve van. Épp elég nehéz az élet egyetlen névvel. A második keresztnév rémes amerikai szokás, és az égvilágon semmi szükség rá, pláne, ha valakit az assisi szentről neveztek el.

16. oldal

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn Önéletrajz 19 éves koromig


A sorozat következő kötete

Angyal a lépcsőn sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jeannette Walls: Az üvegpalota
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Saroo Brierley: Oroszlán
Jeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
Sylvia Nasar: Egy csodálatos elme
Norman Mailer: A hóhér dala
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Alekszej Tolsztoj: Nyikita gyermekkora
Ferdinando Camon: Oltár anyámnak
Jeannette Walls: Az üvegvár