A ​világ peremén (Páratlanok 1.) 19 csillagozás

Frank Márton: A világ peremén

Szeptember 8-án egy rejtélyes tesztet íratnak a diákokkal szerte a világon. Másnap tizenhárom fiú (köztük a francia Gerard Montes) eltűnik. Gerard és sorstársai egy üres pusztán, végtelen erdők peremvidékén térnek magukhoz. Kik rabolták el őket, és miért? Vajon képesek lesznek-e legyőzni a hazatérésük útjába álló akadályokat: a közelgő telet, a vadállatokat és a titokzatos hatalmakat, amelyek a háttérből a szálakat mozgatják? Vajon túlélheti-e Gerard és Helen szerelme, hogy ilyen távol kerültek egymástól? S a fő kérdés: a tizenhárom, teljesen különböző egyéniségű és nemzetiségű fiú megtalálja-e a közös nyelvet egymással, és össze tud-e fogni egy közös cél érdekében?

A Páratlanok˗trilógia első kötete filmszerűen pergő történet, teli meghökkentő fordulatokkal és őszinte érzelmekkel.

>!
Ciceró, Budapest, 2017
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634320609

Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 126

Kívánságlistára tette 183

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Niitaa P
Frank Márton: A világ peremén

A teljes értékelés elérhető a blogomon: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/11/frank-marton-vila…

"Szeretném az elején letisztázni, hogy ez egy ifjúsági regény. Nem New Adult, hanem ténylegesen, szimpla, mezei ifjúsági. A célközönség a 12+ éves korosztály, tehát nem szabad úgy hozzáállni, mint például egy dark fantasyhoz! Nem szabad felróni hibának azokat a dolgokat, amik abból adódnak, hogy kinőttünk-e már belőle! Ez fontos, hiszen teljesen más kritériumoknak felel meg egy jó fantasy és egy jó ifjúsági olvasmány is.
Az olvasás elkezdése előtt én ezt elfogadtam. Alapvetően nem tartozom a célközönségbe, így nem vártam világmegrengető dolgokat, véres, évekig húzódó csatajeleneteket. Semmi ilyesmit. Csak és kizárólag egy kikapcsolódási pontot kerestem. Egy olyan történetet vártam, ami kiragad a valóságból egy pár órára, s képes elfeledtetni a felnőttlét nehézségeit. Egy sztorit, amin együtt izgulhatok a szereplőkkel. Ha így állsz hozzá, biztos vagyok benne, hogy te sem fogsz csalódni benne!
(…)
Mindent figyelembe véve a Páratlanok sorozat első kötete, A világ peremén egy nagyon klassz könyv lett. A megcélzott korosztálynak úgy mondva tökéletes, hiszen minden van benne, amire vágyhat: jó nagy adag kaland, sok nehézség, rengeteg kitartás, vicces jelenetek és mindez megfűszerezve olyan csavarokkal, amik nem hagyják ellaposodni a történetet. Frank Márton igazán nagyszerűt alkotott. Kifejezetten tehetséges íróról beszélünk. Az biztos, tudja, hogyan kell felcsigázni az olvasó fantáziáját. A világ peremén egy ígéretes sorozat kezdete. Alig várom, hogy jöjjön a folytatás, hiszen a történet még csak most indul el igazán. Biztosan ajánlani fogom fiúknak és lányoknak egyaránt, hiszen vétek lenne kihagyni ezt az izgalmas kalandot."

>!
Tóth_Orsolya_3 P
Frank Márton: A világ peremén

„…akinek van hite, az sosincs egyedül.”

Koromat tekintve már réges régen kinőttem abból a korból, akiknek a könyv íródott, mégis teljesen elvarázsolt.
13 gyerek nem mindennapi kalandjainak lehettem részese. Nagyon várom a következő részt, és talán még jobban várom azt, hogy a következő borító mennyire fog lenyűgözni. ;)

>!
wzsuzsanna P
Frank Márton: A világ peremén

Alapvetően három nyomós okom volt arra, hogy megvegyem ezt a könyvet:
1. Mostanában igyekszem minél többször beiktatni az olvasmányaim közé egy-két kortárs magyar írót.
2. A fülszöveg alapján valami rejtélyes-disztópikus történetnek tűnt, tehát azt gondoltam, nagy baj nem lehet.
3. És egyben a legfontosabb: az elképesztően gyönyörűséges borító. (Az első két pont igazából kamu, a borító önmagában meggyőzött annyira, hogy az se zavart volna, ha a mosás után titokzatosan eltűnő zoknikról szól a trilógia).
Nem tudom, mennyire fontos hangsúlyozni, hogy ez határozottan egy ifjúsági regény. Én, amikor olvasok, nem igazán szoktam törődni azzal, hogy én vagyok-e a célközönség vagy az ajánlott korosztály, ha valami jó, akkor élvezem, ha óvodásoknak írták, akkor is. Ettől függetlenül azért fontos lehet, hogy senki se érezze becsapva magát.
Adva van tehát a történetünk, melyben tizenhárom iskolás fiú felébred az ismeretlen vadonban, miután előzőleg megírtak egy iskolai tesztet. Mind különböző nemzetiségűek, nem beszélik egymás nyelvét, és fogalmuk sincs, hogyan kerültek az erdőbe és miért. Eddig a pontig nem egy nagy ördöngösség a dolog, hiszen ehhez hasonló túlélős sztorikat olvastunk már, nem is egyet. Ugyanakkor abban kicsit újat tud mutatni, hogy a témában rejlő tanulságokat, erkölcsi mondanivalót hogyan lehet szépen, világosan és érthetően megfogalmazni a fiatalabb generáció számára is (például az előítéletekről vagy az általánosításról)…
Bővebben: https://konyvesmas.blogspot.hu/2017/11/a-vilag-peremen.html

6 hozzászólás
>!
vikcs P
Frank Márton: A világ peremén

"A borító. Amikor megláttam, már akkor eldöntöttem, hogy olvasni akarom a könyvet. Nem érdekel miről szól, nem érdekel, milyen témájú, de kell a polcomra, hogy minden nap csodálhassam. Ugye, nem csak én gondolom így?! :D Gyönyörű, részletes és elkápráztató.

Természetesen a belső tartalom is számít, amit most le is teszteltem. Először is azt hittem, hasonló lesz Az útvesztő című könyvhöz/filmhez. De szerencsére nem, és maradtunk az ifjúsági vonalon. Ez fontos, hogy tudjuk, ifjúsági könyv, ezért ne várjunk el hatalmas elugrásokat ettől a határtól. Ezzel nincs is semmi gond, gondoljunk úgy rá, hogy mi, akik már kinőttünk ebből a korból, azok újra fiatalnak, tinédzsernek érezhetjük magunkat.

Gerardnak és többi fiúnak újabb és merészebb kalandokkal is szembe kell nézniük, valamint ki kell deríteniük, miért vannak itt, és hogy kik hozták ide őket. Gerard-nak erőt adott egy gyűrű, amelyet egy számára fontos személytől kapott. Tetszett, hogy az ő és Helen történetét apránként adagolta az író, mindig vártam, hogy újra olvashassak róluk.

Amilyen rövidnek tűnik a könyv, annyira sok minden történik benne. A kedvenc részem mégis a farkasok birodalmában játszódott. A fiúk között nem mindig éreztem a kellő összhangot, de mivel még elég fiatalok, így ezt még el tudom fogadni. Valamint később, szorultabb helyzetekben azért sikerült összefogniuk a közös cél és a túlélés érdekében.

Végig Gerard, a francia fiú szemszögén keresztül láthatjuk a világot, ő kerül bele a legnagyobb és legveszélyesebb kalandokba, helyzetekbe. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy lett egyre izgalmasabb és érdekfeszítőbb a könyv. A vége felé már nem szerettem volna abbahagyni sem, mert elég sok minden történt, és még rengeteg kérdésem maradt. Emiatt még jobban várom a folytatást!"

Bővebben a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.hu/2018/02/frank-marton-…

>!
Hajdú_Antal_Zsuzsanna I
Frank Márton: A világ peremén

A 12+ korosztálynak ajánlott történet tematikailag három fő részre különül el. Minden egyes rész egy-egy fantáziavilágot képvisel, és önállóan is megállná a helyét. Az első szakaszban még valamennyire a realizmus talaján állunk: megismerjük a fiúkat, azt a bizonyos tizenhármat a világ minden tájáról, akik a tesztet követően távol kerülnek otthonuktól. Tetszett a multikulturalitás, hogy a népcsoportokhoz kapcsolódó sztereotípiákat hol felfedezhettük a fiúkban, hol teljesen rájuk cáfoltak.
Ezt követően előtérbe kerül az ember-állat-viszony – személy szerint ezt a részt kedveltem leginkább, az antropomorf állati karaktereket nagyon eltalálta a szerző. Forsan különösen a szívemhez nőtt, és Gerard-ral együtt szomorkodtam, valahányszor el kellett válniuk (jobban sajnáltam ekkor, mint Helen miatt, de hát ilyen ez az állatszeretet :). A harmadik tematikus részben pedig egy izgalmas kiképzésnek lehetünk szemtanúi, akciófilmekbe, sci-fikbe illő, pörgős, lebilincselő jelenetekbe és egy jó kis függővégbe csöppenünk, ami folytatásért kiált.
Egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy elsőkönyves író könyvéről van szó; Frank Márton úgy kalauzol el minket a fantáziavilágába, mondatai olyan színvonalasan megfogalmazottak, mintha egy külföldi szerző sikersztoriját olvasnánk – barátságról, az összefogás erejéről; olyasmiről, amiből ebben a korban talán sose lehet azt mondani: elég.

>!
Amalthya P
Frank Márton: A világ peremén

Olvasás után az első gondolatom az volt, hogy a szerző kicsit sokat vállalt. Több történetszálat is kitalált, mindegyik nagyon jó és sokat ki lehet hozni belőle, de egyiket sem bontotta ki rendesen. Egyrészt ott van Gerard Helenhez fűződő szerelme. Kettejük rövid történetét szakaszosan tárja elénk az író, visszaemlékezések formájában. Ezzel nincsen semmi baj, teljesen jónak éreztem. A következő a farkasos szál: nagyon szerettem, de annyira kevés volt! Mi van a háborúval? A teliholddal? Miért utálják a Láthatatlanokat? Rengeteg megválaszolatlan kérdésem van, amelyeket Gerardnak is illett volna feltennie, de úgy tűnik, ahogy elhagyta a Salmadorokat, már egyáltalán nem foglalkoztatta őt a farkasok ügye. A harmadik szál a Láthatatlanoké. Tetszett az akadálypálya és a kiképzés, még a szökés is, de itt is annyi és annyi minden van, amit ki lehetett volna fejteni bővebben!
Az első részről (túlélés az erdőben) sajnos nem tudok túl sok jót mondani, mert borzasztóan untam. Csak a farkasok megjelenésétől kezdtek haladni az oldalak, ekkor már sokkal szívesebben vettem kezembe a könyvet is. Mire belelendülhettem volna, már véget is ért, de szerencsére a harmadik részt még jobban élveztem. Kimondottan kedvenc jelenetem nem volt, bár volt több is, amit szinte lélegzetvisszafojtva olvastam: a szökés és az akadálypálya van az élen.
Volt valami, ami nem igazán tetszett a könyvben: a túl sok elmélkedés, filozofálás. Nem tagadom, nagyon értékes gondolatok merültek fel Gerard-ban, meg a kiképzői is tartottak egy-egy szentbeszédet, de ez az én ízlésemnek már sok volt. Főleg, amikor Istenről, kereszténységről és hitről beszélgettek a fiúk; ez a jelenet furcsán hat egy MG fantasyban.
Úgy érzem, az író fokozatosan lendült bele az írásba, és egy izgalmas történet kerekedett abból, amihez az elején nem sok reményt fűztem. A könyv nem csak annyit ért el nálam, hogy kíváncsi legyek a folytatásra; egyenesen várom is! (Van egy sanda gyanúm, hogy a második kötet rögtön valami disznósággal fog indítani; biztos nem azt fogja találni Gerard az ajtó mögött, amire számít. Légyszi, legyen igazam!)

>!
bagie P
Frank Márton: A világ peremén

A borító gyönyörű!
Az, hogy kortárs ifjúsági könyvek között találni ilyen köteteket – nagyon-nagyon jó érzés.
Azonban egy kicsit hiányérzetem lett a végére – túl sok szál indult el a kötetben, amelyekre gondolom a továbbiakban lesz magyarázat.
Egy kicsit Legyek ura, egy kicsit Battle Royal, egy kicsit Éhezők viadala – mindenből egy kicsi… ezért többször éreztem úgy, hogy már olvastam
Kicsit sajnálom, de nagyon várom a folytatást!

>!
szl22 
Frank Márton: A világ peremén

Új kedvenc szerzőt és könyvet avathattam… köszönöm!
Habár nem én vagyok a célközönség, nagyon bele tudtam élni magam a történetbe, együtt izgultam a szereplőkkel. Igaz, ez még csak a trilógia nyitókötete, a világfelépítés nagyon jóra sikeredett, baromi egyedi lett.
Frank Márton remekül bánik a szavakkal, a táj- és egyéb leírások tökéletesek, a karakterábrázolásokkal sem volt gond. Mind a tizenhárom fiú teljesen más jellemet testesít meg, viccesnek hatottak a bunkózásaik, viszont egy eléggé összetartó bagázsról beszélünk, akik a legkomolyabb és legveszélyesebb helyzetekben segítenek egymásnak és számíthatnak a másikra. Kedvencem lett közülük Gerard, Hans, Bruce, Tamás és Andrej.
A történeten belül még megismerhettünk egy különös viszonyt: Gerard és Helen kapcsolata. Az író mindig közbeékelt egy-két emléket, melyet Gerard idézett fel magában, és bár eleinte nem voltam oda ezért a szerelmi száltól – hisz még csak tizenhárom évesekről beszélnünk spoiler –, a végére viszont sokkal jobban megtetszett ez a vonal, kíváncsian várom, hová fog fejlődni.
spoiler
A vége pedig nálam valamilyen szinten kicsapta a biztosítékot… Remélem, Frank Márton hamarosan megírja a folytatásokat, izgatottan várom!
A borító pedig… szerelem volt első látásra, gyönyörűt alkottál Hegyi Péter!

>!
Hintafa P
Frank Márton: A világ peremén

A gyönyörű borító feledteti valamelyest a csalódásomat. Amilyen kecsegtetően indult, annyira szétesett számomra az első rész. Jönnek-mennek a szereplők, a három kiemelt helyszínen egy rakás dolog történik, amik megidézik a Legyek ura, a Battle royale világát, de aztán ripsz-ropsz vége is szakad. Hiányzott a történet határozott íve, kohéziója, ami a három helyszín eseményeit összekapcsolja. Egyébiránt pörgős események, könnyen olvasható történet, csak végig olyan érzésem volt, mintha akaratom ellenére váltogatná valaki a csatornákat , dacára annak, hogy a lehető legérdeklődőbb arckifejezésem viselem. Hát szabad ilyet?!

Tuuuudom, tuuuuudom. Sorozat. Várjam ki a végét.

1 hozzászólás
>!
Boglárka_Tóth
Frank Márton: A világ peremén

Hát ezt nagyon harmatosnak találtam, nehezen gyűrtem le az oldalakat. Nem az a fajta ifjúsági regény, amit egy felnőtt is érdekesnek tarthat, inkább kifejezetten 10-12 éves srácokra szabták. Hiába volt a több helyszín (Helló Mr. Golding, csá Ms. Collins!), ha számomra rém unalmasnak bizonyult a történetvezetés, papírízűnek a stílus, sótlanoknak a karakterek, fantáziátlannak a teremtett világ, kevésnek a fantasy-elem. Szívem szerint kicsit kevesebb csillagot adtam volna, de tekintetbe vettem, hogy nem én vagyok a célközönség, és hogy egy kezdő író könyvéről van szó, aki most tanulja a mesterséget, szóval fölfelé kerekítettem.


Népszerű idézetek

>!
Niitaa P

Ahhoz, hogy a legjobbak lehessetek, feszegetni kell a határokat. Csak így érhettek fel a csúcsra.

234. oldal

>!
Niitaa P

A szeretet olykor félelemmel párosul, ha félünk attól, hogy elveszíthetjük, akit szeretünk.

170. oldal

>!
cicerokiado KU

Szeptember 8-a olyan volt, akár egy nemzetközi ünnepnap. A világ minden táján minden tizenhárom éves diák ünneplőbe öltözött, és izgatottan indult el az iskolába, abban a tudatban, hogy a Teszt megírása az egész jövőjére hatással lesz.

(első mondat)

2 hozzászólás
>!
Niitaa P

Az igazság néha túl fájdalmas ahhoz, hogy fény derüljön rá, néha jobb eltemetni jó mélyre és megfeledkezni róla.

169. oldal

>!
cicerokiado KU

Nem értette, miért hozták ide, amikor váltságdíjat is kérhettek volna érte. Vagy meg is ölhették volna, és eladhatták volna a szerveit. Vagy a terroristák módszerével élve egyszerűen csak, „bumm!”, fel is robbanthatták volna. Ehelyett idehozták egy erdő szélére, és szabadon engedték. Erről eszébe jutott a teszt, amit pár napja írtak meg az iskolában. Az egyik rész az erdővel kapcsolatos érzéseiről, gondolatairól, tapasztalatairól kérdezte. „Most már egészen mást írnék oda.” – gondolta.

>!
Niitaa P

Isten nem kívül van, mint sokan hiszik, nem körülöttünk lebeg, hanem bennünk van, itt, a fejünkben.

87. oldal

>!
Niitaa P

Az önzésnek kebelbarátja a gyávaság, a gyávaság ikertestvére pedig a félelem.

105. oldal

>!
szl22 

Lassan lehajolt. A víz tükrében szembenézett önmagával. Arca már nem a szelíd, gyenge fiúé volt. Kócos, fekete haja majdhogynem a válláig ért, ezüstszürke szemei fáradtan bámultak vissza rá.

78. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lissa Evans: Stuart Horten mágikus masinái
Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek
Renée Holler: Mentsük meg a fáraót!
Vágó Csaba: A titkok iskolája
„tudós Bob” Pflugfelder – Steve Hockensmith: A titkos ügynökök összecsapása
Blaskó Mária: A titok gyermekei
Kristina Ohlsson: A kastély titka
Davide Morosinotto: A kőóriás
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Igaz Dóra: Nyár, nagyi, net