A ​világ peremén (Páratlanok 1.) 45 csillagozás

Frank Márton: A világ peremén

Szeptember 8-án egy rejtélyes tesztet íratnak a diákokkal szerte a világon. Másnap tizenhárom fiú (köztük a francia Gerard Montes) eltűnik. Gerard és sorstársai egy üres pusztán, végtelen erdők peremvidékén térnek magukhoz. Kik rabolták el őket, és miért? Vajon képesek lesznek-e legyőzni a hazatérésük útjába álló akadályokat: a közelgő telet, a vadállatokat és a titokzatos hatalmakat, amelyek a háttérből a szálakat mozgatják? Vajon túlélheti-e Gerard és Helen szerelme, hogy ilyen távol kerültek egymástól? S a fő kérdés: a tizenhárom, teljesen különböző egyéniségű és nemzetiségű fiú megtalálja-e a közös nyelvet egymással, és össze tud-e fogni egy közös cél érdekében?

A Páratlanok˗trilógia első kötete filmszerűen pergő történet, teli meghökkentő fordulatokkal és őszinte érzelmekkel.

>!
Ciceró, Budapest, 2017
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634320609

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Gerard Montes


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 148

Kívánságlistára tette 198

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Gorkie P
Frank Márton: A világ peremén

„Ahhoz, hogy valaki rendkívülit alkothasson, rendkívüli helyzetek kellenek.”

Fantasztikus borító, fordulatos cselekmény, talpraesett szereplők.
Nagyon szerettem ezt a könyvet, imádtam, hogy mindig meg tudott lepni a szerző. Amikor azt hittem, tudom, mi a könyv fő szála, mindig csavart rajta egyet az író. Hiába nem én vagyok a célközönség, így is be tudott szippantani a történet.
Alig várom a folytatást. :)

Részletes értékelés a link alatt:
https://olvasokorut.blogspot.hu/2018/04/frank-marton-vi…

>!
Niitaa P
Frank Márton: A világ peremén

A teljes értékelés elérhető a blogomon: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/11/frank-marton-vila…

"Szeretném az elején letisztázni, hogy ez egy ifjúsági regény. Nem New Adult, hanem ténylegesen, szimpla, mezei ifjúsági. A célközönség a 12+ éves korosztály, tehát nem szabad úgy hozzáállni, mint például egy dark fantasyhoz! Nem szabad felróni hibának azokat a dolgokat, amik abból adódnak, hogy kinőttünk-e már belőle! Ez fontos, hiszen teljesen más kritériumoknak felel meg egy jó fantasy és egy jó ifjúsági olvasmány is.
Az olvasás elkezdése előtt én ezt elfogadtam. Alapvetően nem tartozom a célközönségbe, így nem vártam világmegrengető dolgokat, véres, évekig húzódó csatajeleneteket. Semmi ilyesmit. Csak és kizárólag egy kikapcsolódási pontot kerestem. Egy olyan történetet vártam, ami kiragad a valóságból egy pár órára, s képes elfeledtetni a felnőttlét nehézségeit. Egy sztorit, amin együtt izgulhatok a szereplőkkel. Ha így állsz hozzá, biztos vagyok benne, hogy te sem fogsz csalódni benne!
(…)
Mindent figyelembe véve a Páratlanok sorozat első kötete, A világ peremén egy nagyon klassz könyv lett. A megcélzott korosztálynak úgy mondva tökéletes, hiszen minden van benne, amire vágyhat: jó nagy adag kaland, sok nehézség, rengeteg kitartás, vicces jelenetek és mindez megfűszerezve olyan csavarokkal, amik nem hagyják ellaposodni a történetet. Frank Márton igazán nagyszerűt alkotott. Kifejezetten tehetséges íróról beszélünk. Az biztos, tudja, hogyan kell felcsigázni az olvasó fantáziáját. A világ peremén egy ígéretes sorozat kezdete. Alig várom, hogy jöjjön a folytatás, hiszen a történet még csak most indul el igazán. Biztosan ajánlani fogom fiúknak és lányoknak egyaránt, hiszen vétek lenne kihagyni ezt az izgalmas kalandot."

>!
Tóth_Orsolya_3 P
Frank Márton: A világ peremén

„…akinek van hite, az sosincs egyedül.”

Koromat tekintve már réges régen kinőttem abból a korból, akiknek a könyv íródott, mégis teljesen elvarázsolt.
13 gyerek nem mindennapi kalandjainak lehettem részese. Nagyon várom a következő részt, és talán még jobban várom azt, hogy a következő borító mennyire fog lenyűgözni. ;)

>!
wzsuzsanna P
Frank Márton: A világ peremén

Alapvetően három nyomós okom volt arra, hogy megvegyem ezt a könyvet:
1. Mostanában igyekszem minél többször beiktatni az olvasmányaim közé egy-két kortárs magyar írót.
2. A fülszöveg alapján valami rejtélyes-disztópikus történetnek tűnt, tehát azt gondoltam, nagy baj nem lehet.
3. És egyben a legfontosabb: az elképesztően gyönyörűséges borító. (Az első két pont igazából kamu, a borító önmagában meggyőzött annyira, hogy az se zavart volna, ha a mosás után titokzatosan eltűnő zoknikról szól a trilógia).
Nem tudom, mennyire fontos hangsúlyozni, hogy ez határozottan egy ifjúsági regény. Én, amikor olvasok, nem igazán szoktam törődni azzal, hogy én vagyok-e a célközönség vagy az ajánlott korosztály, ha valami jó, akkor élvezem, ha óvodásoknak írták, akkor is. Ettől függetlenül azért fontos lehet, hogy senki se érezze becsapva magát.
Adva van tehát a történetünk, melyben tizenhárom iskolás fiú felébred az ismeretlen vadonban, miután előzőleg megírtak egy iskolai tesztet. Mind különböző nemzetiségűek, nem beszélik egymás nyelvét, és fogalmuk sincs, hogyan kerültek az erdőbe és miért. Eddig a pontig nem egy nagy ördöngösség a dolog, hiszen ehhez hasonló túlélős sztorikat olvastunk már, nem is egyet. Ugyanakkor abban kicsit újat tud mutatni, hogy a témában rejlő tanulságokat, erkölcsi mondanivalót hogyan lehet szépen, világosan és érthetően megfogalmazni a fiatalabb generáció számára is (például az előítéletekről vagy az általánosításról)…
Bővebben: https://konyvesmas.blogspot.hu/2017/11/a-vilag-peremen.html

6 hozzászólás
>!
vikcs
Frank Márton: A világ peremén

"A borító. Amikor megláttam, már akkor eldöntöttem, hogy olvasni akarom a könyvet. Nem érdekel miről szól, nem érdekel, milyen témájú, de kell a polcomra, hogy minden nap csodálhassam. Ugye, nem csak én gondolom így?! :D Gyönyörű, részletes és elkápráztató.

Természetesen a belső tartalom is számít, amit most le is teszteltem. Először is azt hittem, hasonló lesz Az útvesztő című könyvhöz/filmhez. De szerencsére nem, és maradtunk az ifjúsági vonalon. Ez fontos, hogy tudjuk, ifjúsági könyv, ezért ne várjunk el hatalmas elugrásokat ettől a határtól. Ezzel nincs is semmi gond, gondoljunk úgy rá, hogy mi, akik már kinőttünk ebből a korból, azok újra fiatalnak, tinédzsernek érezhetjük magunkat.

Gerardnak és többi fiúnak újabb és merészebb kalandokkal is szembe kell nézniük, valamint ki kell deríteniük, miért vannak itt, és hogy kik hozták ide őket. Gerard-nak erőt adott egy gyűrű, amelyet egy számára fontos személytől kapott. Tetszett, hogy az ő és Helen történetét apránként adagolta az író, mindig vártam, hogy újra olvashassak róluk.

Amilyen rövidnek tűnik a könyv, annyira sok minden történik benne. A kedvenc részem mégis a farkasok birodalmában játszódott. A fiúk között nem mindig éreztem a kellő összhangot, de mivel még elég fiatalok, így ezt még el tudom fogadni. Valamint később, szorultabb helyzetekben azért sikerült összefogniuk a közös cél és a túlélés érdekében.

Végig Gerard, a francia fiú szemszögén keresztül láthatjuk a világot, ő kerül bele a legnagyobb és legveszélyesebb kalandokba, helyzetekbe. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy lett egyre izgalmasabb és érdekfeszítőbb a könyv. A vége felé már nem szerettem volna abbahagyni sem, mert elég sok minden történt, és még rengeteg kérdésem maradt. Emiatt még jobban várom a folytatást!"

Bővebben a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.hu/2018/02/frank-marton-…

>!
Hintafa P
Frank Márton: A világ peremén

A gyönyörű borító feledteti valamelyest a csalódásomat. Amilyen kecsegtetően indult, annyira szétesett számomra az első rész. Jönnek-mennek a szereplők, a három kiemelt helyszínen egy rakás dolog történik, amik megidézik a Legyek ura, a Battle royale világát, de aztán ripsz-ropsz vége is szakad. Hiányzott a történet határozott íve, kohéziója, ami a három helyszín eseményeit összekapcsolja. Egyébiránt pörgős események, könnyen olvasható történet, csak végig olyan érzésem volt, mintha akaratom ellenére váltogatná valaki a csatornákat , dacára annak, hogy a lehető legérdeklődőbb arckifejezésem viselem. Hát szabad ilyet?!

Tuuuudom, tuuuuudom. Sorozat. Várjam ki a végét.

12 hozzászólás
>!
M_Annie_99
Frank Márton: A világ peremén

Ó, ha tudnátok, milyen mókás történet köt engem össze ezzel a könyvvel… Vasárnap délután pár ismerősömmel sétálgattam a Könyvhéten, amikor elmentünk a Ciceró standja mellett. A fehér asztalra ki volt rakva a regényből pár darab, megannyi könyvjelző és beleolvasó kíséretében – ekkor még csak odasandítottam, megcsodáltam a borítót, s tudatosítottam magamban, hogy ezt a csodát majd egyszer be kell még szereznem.

„Ez a seb már a részed, már hozzád tartozik, ettől vagy az, aki”

A következő körnél már nem tudtam ilyen racionálisan gondolkozni, mivel már egyedül voltam, és túlzottan csábító volt a lehetőség, hogy megszerezzem a kiszemelt és az érettségire való tanulás miatt igazán megérdemelt példányomat. Először ránéztem a borítóra… Utána észrevettem, hogy az író pont dedikál… Újra vetettem egy pillantást a könyvére, majd egy másodperc elteltével már meg is vettem a sorozat első kötetét, és hatalmas vigyorral álltam meg Márton mellett, hogy aláírja az újdonsült szerzeményemet. Innen is köszönöm Neki, hihetetlenül aranyos volt! :)

„Szeptember 8-án egy rejtélyes tesztet íratnak a diákokkal szerte a világon. Másnap tizenhárom fiú (köztük a francia Gerard Montes) eltűnik.”

Már hazafelé belelapoztam a könyvbe, mivel a fülszöveg egy elképesztően jó alapötlettel kecsegtetett, és kár volt tagadni, sokkal jobban vonzott a tételeimnél… :D Azonban legnagyobb bánatomra félre kellett még tennem, hiszen csak a szóbelim után kezdhettem neki bárminemű olvasásnak… A legnagyobb örömömre a várakozás meghozta a gyümölcsét, s a Páratlanok első része minden téren learatta a pálmát.

Korábban ajánlgatták az ismerőseim, hogy ruházzak be rá, mert megéri, másrészt nagyon illik hozzám ez a történet. Akkor csak legyintettem, hogy jó, jó, majd elolvasom. Most már tisztában vagyok vele, hogy ez egy elég súlyos hiba volt – megtaláltam a 2018-as év egyik legnagyobb kedvencét!
Úgyhogy készüljetek, Anna áradozik egy sort a következő bekezdésekben. ;)

„Kik rabolták el őket, és miért? Vajon képesek lesznek-e legyőzni a hazatérésük útjába álló akadályokat: a közelgő telet, a vadállatokat és a titokzatos hatalmakat, amelyek a háttérből a szálakat mozgatják?”

Ahogyan az idézetekből kiderült, a főszereplőnk Gerard Montes, egy teljesen átlagos 13 éves, francia fiú; aki 12 másik, vele egyidős sorstársával egy végtelennek tűnő erdő peremén tér magához. Fogalmuk sincs arról, miért és hogyan kerültek ide, de a legfőbb kérdés mégsem ez lesz elsősorban: mindegyikük más nemzetiségű, s a kezdeti nézeteltérések és konfliktusok ebből adódnak – a különböző személyiségek és nyelvek megnehezítik a dolgukat. Ugye – ugye, hogy mindenkinek Bábel tornya jut erről eszébe? ;)

„- Még visszatérek! – felelte színpadiasan Gerard, és kilépett az ajtón. Gyakran viccelődött ilyesmivel, mert az egyszerű köszönési módokat, amilyen például a „szia”, túl unalmasnak találta. Akkor még nem tudta, hogy ezeknek a szavaknak mekkora jelentőségük van.”

A tényleges kiindulópontunk itt van, ahol megismerjük a környezetükből elragadott fiúkat, és tanúi leszünk annak, hogyan kovácsolódnak működőképes csapattá a magukra hagyott gyerekek egy zord erdő kellős közepén, mindennemű tapasztalat és tudás nélkül.
Higgyétek el nekem, hogy az írónk olyan jól érti a dolgát, hogy egyből magával ragad minket az írásmódja, a stílusa, hogy észrevétlenül elolvassuk a regény felét, s csak ámulunk – bámulunk, mennyire pörögnek az események, és mindezt milyen jól szemlélteti! Komolyan azt éreztem, hogy akár egy filmet vagy sorozatot is lehetne belőle készíteni, mert a célközönsége a kötetnek rettentően élvezné – plusz ennek hatására akár még az alapul szolgáló könyvet is a kezébe venné. ;)

„Körülnézett. Hihetetlen csönd uralkodott a tájon. És nem történt semmi. Semmi… Mintha lelassult volna az idő. Néha annyi minden történik, aztán meg hirtelen semmi, és ekkor megérzi az ember az idő múlását, gondolta, s félelme egyszerre semmivé lett.”

Hiába múltam már el 13, tökéletesen tudtam azonosulni a szereplőkkel, s élveztem, hogy mindegyikükről megtudtam olvasás közben valamilyen érdekességet – nem éreztem azt, hogy mindez túl kevés lenne, mivel nem ezen volt a hangsúly, s különben is, nem egykötetes történetről beszélünk, úgyhogy reményeim szerint lesz még alkalmunk szélesíteni a látókörünket a karakterekkel kapcsolatban. ;)

„Tudta milyen az, amikor az ismeretlen veszi körül és csak magára számíthat.”

Mindenféle elvárás nélkül vágtam bele az olvasásba, nem támasztottam semmilyen kritériumot, csak élvezni akartam, hogy végre nem a tételeimet kell bújnom, erre egy olyan fantasztikummal átszőtt világba pottyantam, amire egyáltalán nem is számítottam. Bizony, jól látjátok, lesz itt még izgalom! ;)
Ezzel együtt azzal is számolni kell, hogy egyszerre több szál fog futni a mesélés alatt, s mivel terveznek több kötetet a történethez, nem biztos, hogy minden szépen le lesz zárva – ettől eltekintve én azt gondolom, hogy az írónk nagyon ügyesen játszadozott ezekkel, és jól alakította a történéseket, amivel azt érte el, hogy tűkön ülve vártam, mégis mi sül ki ebből az egészből. :D

„Ahhoz, hogy valaki rendkívülit alkothasson, rendkívüli helyzetek kellenek.”

Amit biztosan állíthatok, kedves könyvmolyok, az nem más, mint hogy egy fantasztikusnak ígérkező nyitókötettel gazdagodhattok, ha csatlakoztok hozzám, és elolvassátok Márton írását. Egyszerűen nem tudom elégszer elmondani, még magamnak se, ne aggódjatok, hogy mennyire beleszerettem ebbe a történetbe, és mindez annak köszönhető, hogy az elképzelés nagyon jó, és ötletes, a stílus és a kivitelezés pedig páratlan. Muhaha, ezt nem hagyhattam ki :’D

„Ahhoz, hogy a legjobbak lehessetek, feszegetni kell a határokat.”

Egy szó mint száz, már most elmondhatom, hogy alig várom, hogy olvashassam a következő részt, és újra 13 évessé válhassak, még ha csak pár óra erejéig is, s felfedezhessem, mit rejtegetett az a titokzatos, sejtelmes befejezés, ami még mindig nem hagy nyugodni. Vagyis megyek, és letámadom a beleolvasót, hogy addig is csillapítsam a kíváncsiságomat :’D. Addig is bízok benne, hogy minél többen belevetitek magatokat ebbe az elképesztő világba, és velem együtt fogtok tesztet írni 2019.szeptember.08-án – találkozunk a világ peremén! ;)

https://pagebypagewithanne.blogspot.com/2018/06/ertekel…

6 hozzászólás
>!
DoraCraiban IP
Frank Márton: A világ peremén

Megszerettem ezeket a srácokat, jó volt velük kalandozni. Frank Márton igazán könnyed, kellemes stílusban ír, kifejezetten szép leírásokkal az erdőről, ahol fel kell találnia magát ennek a kis csapatnak. Fontos üzenetet rejteget a sorok között.
És olyan jó kézbe venni! Tök jó fogása van a könyvnek. A borító is csodás lett.

2 hozzászólás
>!
Annamarie P
Frank Márton: A világ peremén

Lehet, hogy túlságos igényes lettem az ifjúsági könyvekkel kapcsolatban, és egy olyasféle mércét állítok fel, amit a felnőtt szépirodalmi igényem diktál. Tökéletesen elhiszem, hogy a tizenéves olvasóknak tetszik, tetszeni fog, de én csak azt mondhatom, ismét -idén már másodszor-, hogy sajnálom, és vérzik a szívem, hogy ez lett belőle.
Frank Márton ugyanis szépen ír, jól tudja kalandregényében feszíteni a szálakat, de ha nem is ezer sebből vérzik a történet, azért bőven van vele baj.
Ahogy azt már előttem többen is érzékeltették ez egy kicsit Éhezők viadala, kicsit Battle Royal, kicsit Twilight, szóval sok, az elmúlt években eldurrogtatott petárdák egyvelege. Leginkább mégis a kapkodás zavart a történetben. Több szálba is belefogott a szerző, végig is vitte, de mind kidolgozatlan volt. Emiatt minden súlytalan lett.
Súlytalannak lenni fontos kérdésekben, a világ sorsa miatti aggodalomtól vezérelve nem szabad!

>!
Hajdú_Antal_Zsuzsanna I
Frank Márton: A világ peremén

A 12+ korosztálynak ajánlott történet tematikailag három fő részre különül el. Minden egyes rész egy-egy fantáziavilágot képvisel, és önállóan is megállná a helyét. Az első szakaszban még valamennyire a realizmus talaján állunk: megismerjük a fiúkat, azt a bizonyos tizenhármat a világ minden tájáról, akik a tesztet követően távol kerülnek otthonuktól. Tetszett a multikulturalitás, hogy a népcsoportokhoz kapcsolódó sztereotípiákat hol felfedezhettük a fiúkban, hol teljesen rájuk cáfoltak.
Ezt követően előtérbe kerül az ember-állat-viszony – személy szerint ezt a részt kedveltem leginkább, az antropomorf állati karaktereket nagyon eltalálta a szerző. Forsan különösen a szívemhez nőtt, és Gerard-ral együtt szomorkodtam, valahányszor el kellett válniuk (jobban sajnáltam ekkor, mint Helen miatt, de hát ilyen ez az állatszeretet :). A harmadik tematikus részben pedig egy izgalmas kiképzésnek lehetünk szemtanúi, akciófilmekbe, sci-fikbe illő, pörgős, lebilincselő jelenetekbe és egy jó kis függővégbe csöppenünk, ami folytatásért kiált.
Egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy elsőkönyves író könyvéről van szó; Frank Márton úgy kalauzol el minket a fantáziavilágába, mondatai olyan színvonalasan megfogalmazottak, mintha egy külföldi szerző sikersztoriját olvasnánk – barátságról, az összefogás erejéről; olyasmiről, amiből ebben a korban talán sose lehet azt mondani: elég.


Népszerű idézetek

>!
Niitaa P

Ahhoz, hogy a legjobbak lehessetek, feszegetni kell a határokat. Csak így érhettek fel a csúcsra.

234. oldal

>!
Niitaa P

A szeretet olykor félelemmel párosul, ha félünk attól, hogy elveszíthetjük, akit szeretünk.

170. oldal

>!
Niitaa P

Az igazság néha túl fájdalmas ahhoz, hogy fény derüljön rá, néha jobb eltemetni jó mélyre és megfeledkezni róla.

169. oldal

>!
cicerokiado KU

Szeptember 8-a olyan volt, akár egy nemzetközi ünnepnap. A világ minden táján minden tizenhárom éves diák ünneplőbe öltözött, és izgatottan indult el az iskolába, abban a tudatban, hogy a Teszt megírása az egész jövőjére hatással lesz.

(első mondat)

2 hozzászólás
>!
cicerokiado KU

Nem értette, miért hozták ide, amikor váltságdíjat is kérhettek volna érte. Vagy meg is ölhették volna, és eladhatták volna a szerveit. Vagy a terroristák módszerével élve egyszerűen csak, „bumm!”, fel is robbanthatták volna. Ehelyett idehozták egy erdő szélére, és szabadon engedték. Erről eszébe jutott a teszt, amit pár napja írtak meg az iskolában. Az egyik rész az erdővel kapcsolatos érzéseiről, gondolatairól, tapasztalatairól kérdezte. „Most már egészen mást írnék oda.” – gondolta.

>!
Niitaa P

Isten nem kívül van, mint sokan hiszik, nem körülöttünk lebeg, hanem bennünk van, itt, a fejünkben.

87. oldal

>!
Niitaa P

Az önzésnek kebelbarátja a gyávaság, a gyávaság ikertestvére pedig a félelem.

105. oldal

>!
szl22

Lassan lehajolt. A víz tükrében szembenézett önmagával. Arca már nem a szelíd, gyenge fiúé volt. Kócos, fekete haja majdhogynem a válláig ért, ezüstszürke szemei fáradtan bámultak vissza rá.

78. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lissa Evans: Stuart Horten mágikus masinái
Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek
Renée Holler: Mentsük meg a fáraót!
Vágó Csaba: A titkok iskolája
„tudós Bob” Pflugfelder – Steve Hockensmith: A titkos ügynökök összecsapása
Blaskó Mária: A titok gyermekei
Kristina Ohlsson: A kastély titka
Davide Morosinotto: A kőóriás
Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! II.
Igaz Dóra: Nyár, nagyi, net