Heisenberg ​szeme 37 csillagozás

Frank Herbert: Heisenberg szeme

A ​távoli jövőben az emberiség merev kasztrendszerben él. A Földet eonok óta a halhatatlan optimberek irányítják. Hatalmuk korlátlan és megkérdőjelezhetetlen. Génsebészeti úton manipulált és a múlt felől tudatlanságban tartott közemberek végtelen milliói szolgálják őket. Az utódnemzésre csak a kiváltságos kevesek kapnak engedélyt, de még ők is csak elvétve produkálnak életképes utódot. A génmódosítások eredményeként az emberek akár évszázadokig is élhetnek, ha a megfelelő enzimtartalmú szerekkel kezelik őket. Az optimberek azonban csak a leghűségesebb és leghasznosabb szolgáiknak biztosítják a hosszú élet kegyét.
Dr. Vyaslav Pottert, a Központ génsebész specialistáját egy napon különleges esethez hívják. A metszésre váró embrió rendelkezik mindazzal a potenciállal, ami lehetővé tenné, hogy optimber váljon belőle. Ám egy ismeretlen külső erő hatására a génsebészeti beavatkozás eredménye egy olyan magzat lesz, melynek ha felnő, nem lesz szüksége enzimbevitelre a hosszú élethez,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1966

>!
Szukits, Szeged, 2011
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634972112 · Fordította: F. Nagy Piroska

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Joshua182>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

„– Leghőbb vágyunk, hogy elmondhassuk neked – mondta Nourse. – De nyilván tudod, hogy köztünk nem folyhat valódi eszmecsere. Hogy is érthetnéd meg azt, amit mi megértünk? Öntenek-e kénsavat fatálba? Bízz bennünk! A legjobbat akarjuk neked.”

Tetszik, ahogy Herbert ír, dióhéjban ennyit tudok elmondani a könyvről. Ami nem sok, de tényleg ilyen egyszerű a helyzet. Fél csillaggal felkerekítettem valószínűleg, mert hát elég rövidke, maradnak elvarratlan szálak, talán túl sok volt a genetikai szakterminológia, de a lényegi mondanivaló célba ér, és 50+ éves kora ellenére sem hat korszerűtlennek. Persze a korszak kötelező kelléke, a szalagos számítógép ezúttal is elmaradhatatlan, de efféle apróságokat leszámítva remek gondolatébresztő írás az emberi élettartam aránytalanul hosszú kitolásának elméleti és gyakorlati kockázatairól, buktatóiról. Még úgy is, hogy ezt a jövőképet egy zsarnoki, hedonista szuperemberek által képviselt uralkodói osztály képében tárja elénk, erősítve a retro-űropera hatást, habár ezúttal egy árva jelenet sem játszódik a világűrben. A konklúziók terén volt egy enyhe hiányérzetem, de figyelembe véve a könyv korát, ezen könnyen átlendültem. Kíváncsi lennék, mit szólna a szerző, ha láthatná, merre tart a mai világunk… könnyen lehet, hogy fejcsóválva sóhajtana, és amolyan „én megmondtam”- ábrázattal csak annyit dünnyögne, hogy jobban járnánk, ha a „sterkák” aránya hasonló lenne, mint az ő világában.

Jávori_István I>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

Nálam csillagos ötös a sok tízezer évvel utánunk játszódó genetikus disztópia.
A történet – kidolgozatlansága ellenére – érdekes, izgalmas, állandó feszültségben tartó. Számomra a regény cselekménye és a főszereplők sorsának alakulása folyamatosan meglepetéseket okozott.

zamil>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

Nehezen indult a regény, kicsit Vészhelyzet filingje volt, dobálózót az író az „orvosi szakszavakkal”. Aztán sikerült elkapnom a fonalat, de valahogy kevés volt a történet, ahogy haladt előre, jobban ki kellett volna dolgozni, jobban el kellett volna merülni némelyik részben. A végén minden helyre került, de addigra már bennem maradt a hiány érzett.
Többet ki lehetett volna hozni a könyvből, az alapötlet jó.

Spaceman_Spiff IP>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

„Azonban bármennyire is igyekszik Herbert, ez a regény mégis csak egy jó értelemben vett „egyszerű sci-fi regény” marad, annak hátrányaival együtt. Ugyanis ez a rövid regény nem rendelkezik igazán jól kidolgozott karakterekkel. Persze valószínűleg nem is ez volt a cél. Herbert annyi figurát mozgat, hogy azok szükségszerűen csak felskiccelt alakok, akik ott és akkor azt cselekszik, mondják, gondolják, ami a történethez szükséges. Nincsenek nagy személyes konfliktusok. Kicsit olyanok ők, mint az atomok, amelyek ugyan hatnak egymásra, mégis inkább a nagy egészen van a hangsúly. Talán az optimberek és a feltűnő kiborgok, az emberi fejlődés két véglete a leginkább érdekes, ezek a szereplők mutatják a legnagyobb mélységet. Herbert nem alkalmaz egy központi alakot, akinek a szemén át látnánk a dolgokat, így nincs is kivel azonosulni. Még akikkel azonosulnánk is, azok sincsenek eléggé kiemelve, nem kerülnek közel hozzánk.”

Bővebben:
http://sfmag.hu/2011/11/01/frank-herbert-heisenberg-szeme/

Gábor_Hernádi>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

Herbertnek nem a legjobb könyve ez a rövid dísztópia. A távoli jövőben az emberiség több kasztra oszlik, akiket kvázi halhatatlan felsőbbrendűek irányítanak. A világleírás kissé vázlatos, így keveset tudunk meg ezekről a szuperemberektől, a velük szemben álló kiborgokról vagy a 'közemberekről'. Sajnos az is meglátszik, hogy a könyv majd ötven éves, a biológiai leírások és magyarázatok mai szemmel kissé nevetségesek.

Morpheus>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

Halhatatlanság… Ez az, amire a legtöbb ember vágyik. Pedig valóban olyan jó az? Ahol a fejlődés leáll, hanyatlás kezdődik, márpedig az agy nem képes korlátlanul információkat tárolni és feldolgozni, összerendezni. Azaz vagy nincs további információfelvétel, vagy el kell kezdeni felejteni. Tegyük fel, hogy az emberi agy ötszáz, vagy ezer év emlékeit tudja kezelni. De egy tízezer éves ember vajon ki lenne? Egy testben a tizedik ember, vagy ugyanaz az az ember kilencezer éve, aki nem képes sem alkalmazkodni, sem tanulni, sem megérteni mi folyik körülötte? Első esetben aki halhatatlan akart lenni, már sehol sincs, a második eset nem élet, csak vegetálás.
Hiába no, még az istenek sem halhatatlanok, nem téphetik ki magukat a körforgásból, ha mégis sikerülne, inkább az öngyilkosságot választanák úgyis.

Popovicsp87 P>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

Jó az alapötlet, de a szereplők kidolgozatlanok, és a lezárás is nagyon gyorsan történik.
A társadalom szerkezeténél például a kiborgok történetére kíváncsi lettem volna, vagy arra, hogy hogyan alakultak ki az optimberek.

Ajánlani tudom, mert könnyed, olvastatja magát. Kicsit sok benne az orvosi kifejezés.

>!
Szukits, Szeged, 2011
236 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634972112 · Fordította: F. Nagy Piroska
erasmus>!
Frank Herbert: Heisenberg szeme

Érdekes, jól megírt bár valóban kicsit rövid regény. A halhatatlanság és embernemesítés / génmódosítás több művében is visszaköszön Herbernek, igaz más más aspektusból vizsgálja ezeket.


Népszerű idézetek

Joshua182>!

– Emlékszem, az iskolában maga tartott nekünk egy előadást – kezdte. – Azt mondta, mindig készen kell állnunk, hogy szembenézzünk azzal a ténnyel, hogy a valóság, amelyet látunk, megdöbbentő módon különbözni fog mindattól, amit az elméleteink alapján elképzeltünk.
– Ezt mondtam? Komolyan ezt mondtam?
– Ezt.
– Valami van odakint, mi? Valami, amit a műszereink nem észlelnek. Ami soha nem hallott Heisenbergről. És egyáltalán nem határozatlan. Mozog. – Hangja elhalkult. – Egyenes irányban mozog. Megigazít, beszabályoz dolgokat. -Félrebillentette a fejét. – Ah! Hah! Heisenberg szelleme most meg van döbbenve!

32. oldal

Joshua182>!

A természet nem szereti, ha belepiszkálnak.

35. oldal

Joshua182>!

A Központ azzal tartotta fenn a hatalmát, hogy többé-kevésbé tudatlanságban tartotta a világot a kormányaidat tartó kézről, és félholt rabszolgáinak drága enzimelőírások formájában szűkmarkúan adagolta az életre kiszabott időt.
Az emberek között az a mondás járta: „Ezen a világon két világ létezik – egy, amelyik nem dolgozik, és örökké él; és egy, amelyik nem él, és örökké dolgozik."

49. oldal

Joshua182>!

– Leghőbb vágyunk, hogy elmondhassuk neked – mondta Nourse. – De nyilván tudod, hogy köztünk nem folyhat valódi eszmecsere. Hogy is érthetnéd meg azt, amit mi megértünk? Öntenek-e kénsavat fatálba? Bízz bennünk! A legjobbat akarjuk neked.

86. oldal

Joshua182>!

Megtehetik, hogy lecsípnek egy darabkát a bőrömből, és növesztenek belőle egy velem teljesen megegyező másolatot. Engem! Velem azonosat! Honnan tudod, hogy én én vagyok? Honnan tudod, hogy én az eredeti vagyok? És én honnan tudom?

101. oldal

Joshua182>!

Szemét forgatva körülnézett. Balra maga fölött Lizbeth arcát látta; a szeme le volt hunyva, két keze a szája előtt. Olyan volt, mint akiben bennakadt a rémület.

146. oldal

Joshua182>!

Ez a baj a végtelenül hosszú élettel, gondolta. A túl sok ismétlődéstől minden elveszíti az értelmét.

155. oldal

Joshua182>!

– És kedvet csináltunk nekik a háborúhoz.
– Hogyan? – ámult Svengaard. – Hogyan?
– Ösztön – felelte Glisson. A szóban volt valami kiszámított megfellebbezhetetlenség, egy nem emberi logika, amely elől nem volt menekvés. – A háborúzás az ember vele született ösztöne.

207. oldal

Joshua182>!

Ez volna az?– tanakodott magában Calapine. Ez az új elevenség annak a tudásnak a mellékterméke, hogy meg kell halnunk?

229. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Isaac Asimov: Én, a robot
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
T. J. Klune: A bábuk élete
Michael Crichton: Az elveszett világ
Kurt Vonnegut: Gépzongora
Alan Dean Foster: A nyolcadik utas: a Halál
Octavia E. Butler: Átváltozás
Blake Crouch: Géncsapda
Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba